A magyar néprajz tudománytörténete
Osiris Kiadó, Kósa László
Néprajzi tudománytörténeten azoknak az eszméknek, gondolatoknak, elméleteknek a történetét értjük, amelyek a néprajztudományt létrehozták, érdeklődését, szemléletét mozgatták, tárgyát és módszerét alakították. A kutatástörténet pedig a tudományszak kutatási eredményeinek rendszeres, átfogó, illetőleg ágazatokra, intézményekre vagy személyekre vonatkoztató adatszerű számbavétele és értékelése.
A magyarság népzenéje
A Planétás Kiadó és a Mezőgazda Kiadó közös kiadása, Vargyas Lajos
A szőlő és a bor a néphagyományban
Eszterházy Károly Főiskola, Petercsák Tivadar
A tantárgy célja, hogy a hallgatók széleskörű áttekintést kapjanak aszőlő és a bor népi tradícióiról, tárgyi világáról, a magyar falvak és mezővárosok lakói témávalkapcsolatos hiedelmeiről, szokásairól, a hétköznapokhoz és az ünnepekhez fűződőhagyományokról
Cigány gyermekvilág
L'Harmattan Kiadó, Réger Zita
A Cigány gyermekvilág azt szeretné megmutatni, hogy mi van //–// pontosabban mi lehet //–// a hagyományos cigány közösségben felnövekvő gyermekben, milyen sajátos tudást, értékeket hozhatnak magukkal anyanyelvi //–// ez esetben cigány nyelvi //–// közösségükből. Az otthonról hozott lehetséges tudások összességéből a szerző //–// nyelvész lévén //–// azt választotta ki, ami a hagyományos oláhcigány kultúrában is központi értéknek számít: a beszédre vonatkozó tudást, a beszélés //„//műfajait//“// //–// ahogyan ezek a gyermekek, gyermekcsoportok beszédprodukciójában tükröződnek. A felnőttektől átvett vagy a gyermekközösségekben elsajátított, //„//begyakorolt//“// különböző beszédmódok, változatos témájú gyermekmesék, virtuózan improvizált, a mindennapi élet vagy az ünnepek történéseit megjelenítő társalgási játékok, költői szépségű szövegek sorát mutatja be ez a könyv: egy magyarországi cigány nyelvi közösség gyermekeinek körében gyűjtött gyermekfolklór-alkotásokat.
Magyar néphit
L'Harmattan Kiadó, Pócs Éva
A kötet a szerző 1983-2000 között írt cikkeiből közöl válogatást a magyarság, valamint a szomszédos közép- és délkeleteurópai népek hiedelemrendszereinek történeti kérdéseiről és európai kapcsolatairól. A tanulmányok egy csoportja a kereszténység előtti világkép archaikus, újkori folklórban is élő maradványaival, mítikus lények - sorsasszonyok, zivatardémonok, sárkányok - kereszténységbe épült vonásaival, más része régi mágikus technikák és vallásos ritusok mai néphitben betöltött szerepével foglalkozik, így az áldozattal, az átokkal, ráolvasással és az egyházi benedikció és exorcizmus népi gyógyítók kezére került gyakorlatával ...
Magyar néprajz
Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Andrásfalvy Bertalan, Balassa Iván, Égető Melinda, Gráfik Imre, Gunda Béla, Kotics József, Paládi-Kovács Attila, Petercsák Tivadar
Magyar néprajzi lexikon
Arcanum Adatbázis Kft.
Nemesek, polgárok, parasztok
Osiris Kiadó, Kósa László
Magyarország a magyar állam alapítása óta kulturálisan Európához tartozik. Természetesen földrajzilag is része az európai kontinensnek, területe mindig beletartozott, mióta ez a földrajzi fogalom megszületett. A kulturális kötődés nem új fejlemény, túlélte két legnagyobb veszedelmét, a török hódoltságot és a kommunista önkényuralmat is, mély és nagy távlatú tény, egészen mást jelent, mint napjaink európai vagy atlanti politikai és gazdasági integrációiba törekedni, azoknak tagja lenni. Tanulmányunk nem foglalkozik sem az egyikkel, sem a másikkal, ellenben az újkori magyar művelődés történetének egy fontos, de méltatlanul ritkán hivatkozott gondolatára, a „kis Európa"-gondolatra kívánja fölhívni a figyelmet, ami a „hosszú" XIX. században éppen a néprajzban valósult meg a legszemléletesebben.
„A falusi nótárius a diaetát le írta, az egész világgal koczódik abba…” A Viselet és az Idegenség toposzainak eszmetörténeti kontextusai Gvadányi politikai röpirataiban
Miskolci Egyetem, Nagy Ágoston
A tanulmány a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008: A Miskolci Egyetemen működő tudományos képzési műhelyek összehangolt minőségi fejlesztése a Miskolci Egyetemen pályázat keretében készült.
