Szegedi Tudományegyetem, Dr. Kovács Attila, Dr. Börzsönyi Ádám, Dr. Horváth Zoltán, Dr. Osvay Károly
A digitális tananyag célja, hogy a femtoszekundumos optikának az alapjaival megismertesse az Olvasót. A tananyag a Fizikus MSc szakos hallgatók Optika és lézerfizika moduljának egyik alapkurzusához, a Femtoszekundumos és nemlineáris optika alapjai című kurzushoz készült.
University of Liverpool, United Kingdom , Boban Tanovic, David Dunning, Philip Withers , Kovács Kristóf
Ebben a modulban megmagyarázzuk a gumi rugalmas tulajdonságai és a hosszú hajlékony molekulaláncok viselkedése közötti kapcsolatot.
Miskolci Egyetem Földtudományi Kar, Erdélyi Barna, Dr. Tóth Anikó
E-learning curriculum of the University of Miskolc, Faculty of Earth Sciences Geothermal Engineer specialist Advanced Postgraduate Course of Geophysics
Typotex Kiadó, Rohács József, Gausz Zsanna, Gausz Tamás
A jegyzet a szerzők 20–30 éve folyamatosan tartott egyetemi kurzusai, külföldi egyetemeken szerzett tapasztalatai, tervezési, fejlesztési, kutatási és minősítő-vizsgálati tevékenységük alapján készült. A Műegyetemen az aerodinamikai oktatás jelenleg három szinten valósul meg: az első, a tantárgy elméleti-fizikai alapjainak az ismertetése a hő- és áramlástan keretében, a második a BSc szintű képzés aerodinamika tantárgya, mely a graduális képzés jelenlegi jegyzetbe foglalt anyagát tartalmazza, végül a posztgraduális MSc. képzésben. Ez a mű az előadások tömör, a várható fejlődési irányokra kitekintő, érdekességekkel bővített jegyzete. Az első fejezetben a dinamikus repülésben alapvetően fontos felhajtóerő-képzést ismerteti, a kis- és nagysebességű repülést, a turbulens atmoszféra hatásait. A másodikban a valóságos közegekben fellépő ellenállások keletkezését, az ellenállás növelésének és csökkentésének lehetőségét, a teljes repülőgép-ellenállását tárgyalja. A harmadik fejezetben a határrétegre vonatkozó legfontosabb ismereteket mutatja be, a negyedikben a véges szárnyak működését. A gázdinamika – a nagysebességű repülésre vonatkozó ismeretek, így a gázdinamika alapismeretei, a szakadási felületek és a lökéshullámok – az ötödik fejezetben találhatók. A hatodik fejezet az instacionárius áramlásokra vonatkozó alapismereteket foglalja össze. A hetedik fejezet a szárnyprofilok geometriai és aerodinamikai jellemzésével, sajátosságaival, a profilok tervezésével és alkalmazásával foglalkozik. A nyolcadikban kerül sorra a forgástestek aerodinamikai vizsgálata, a kilencedikben a forgószárnyas repülőgépek aerodinamikája. A jegyzet a tananyag elsajátításának szempontjából legfontosabbnak ítélt szakirodalmi művek felsorolásával zárul.Ez a jegyzet az angol-amerikai jelölésrendszert és az SI mértékegységet alkalmazza.A szerzők köszönetüket fejezik ki Jankovics Istvánnak a jegyzet összeállításában, ellenőrzésében és az ábrák szerkesztésében nyújtott áldozatos munkájáért.
Miskolci Egyetem, Bihari Zoltán, Tóbis Zsolt, Sarka Ferenc
A jegyzet gyakorlati útmutatóként szolgál az akusztikai és rezgéstani mérések elvégzéséhez. Az olvasó megismerkedhet az akusztikai műszerek használatával, a szakterületen alkalmazandó szabványokkal. A jegyzet áttekintést ad a mérési jegyzőkönyvek készítésének alapelveiről, a jegyzőkönyvkészítés technikájáról.
Szent István Egyetem, Babák György
Eddigi tanulmányaik során már sokat foglalkoztak a fizika nevű tantárgy tanulásával, ki több ki kevesebb sikerrel. Tanulmányaik befejezése után, ismereteiket alkalmazniuk kell mindennapi tevékenységükben és munkájukban. Erre a feladatra szeretnénk felkészíteni az alkalmazott fizika tárgy oktatásával. Természetesen nem mellőzhetjük az eddig tanultak ismétlését, az ismereteiknek frissítését.
Aalto University, Helsinki, Finland, Seppo Louhenkilpi, Verő Balázs
Az öt tananyagrészletből álló lecke a diffúzió jelenségével kapcsolatos alapfogalmakat és a diffúzió folyamatainak a mindennapi és a műszaki életben, illetve a műszaki anyagtudományi folyamatokban betöltött szerepével foglalkozik. Kiemelt jelentőségű a 2. és a 3. tananyagrészlet, mert itt ismerkedhetnek meg a hallgatók a diffúzió fogalmának általános érvényű definíciójával és a diffúziós folyamatok lehetséges változataival. A lecke utolsó tananyaga néhány olyan fémtani folyamatot tárgyal, illetve mutat be, amelyekben a diffúzió meghatározó jelentőségű. Ezek a példák arra hivatottak, hogy rávilágítsanak a modellezés sarkalatos pontjára, nevezetesen arra, hogy modellezni csak olyan folyamtatot lehet és szabad, amelynek mechanizmusát pontosan is ismerjük.
Aalto University, Helsinki, Finland, Seppo Louhenkilpi, Felde Imre
A szerkezeti acélok szokásos edzési hőkezelése, a munkadarab ausztenitesítéséből, valamint ezt követő lehűtéséből áll, és alapvető célja a kívánt szilárdságú és szívósságú szövet létrehozása, lehetőség szerint a térfogat minél nagyobb hányadában. Az elmúlt két évtizedben, számos, a hőkezelési folyamat matematikai modellezésén és szimulációján alapuló szoftver kifejlesztésére került sor. A számítógépes folyamat-tervezés céljára készített különféle szimulációs programok alapját, "belső magját" legtöbbször egy tulajdonságbecslés céljára kifejlesztett modell képezi. A tananyag célja e modellezési lehetőségek bemutatása, az elméleti háttér részletes ismertetése és gyakorlati példákon való tesztelésén keresztül.
Aalto University, Helsinki, Finland, Seppo Louhenkilpi, Felde Imre
Számos gépipari termék kívánt jellemzői, tulajdonságai hőátadással (hevítéssel és/vagy hűtéssel) járó megmunkálási eljárások (öntés, hőkezelés, nagy energiasűrűségű felületmódosító technológiák, stb.) alkalmazásával érhetőek el. A gyártási folyamat közben végbemenő, tudatosan szabályozott hőátadás döntően befolyásolja a munkadarabra jellemző tulajdonság-együttest. A gyártás tervezhetősége végső soron a folyamat közben lezajló hőátadás ismeretének záloga. A modul célja a hőátadási folyamatok matematikai leírásának ismertetése.
Aalto University, Helsinki, Finland, Seppo Louhenkilpi, Verő Balázs
A tananyag három fejezete vezeti be a hallgatót az anyagtudományi folyamatmodellezés világába. Az első fejezet a mindennapi életből vett példákon keresztül szemlélteti a modell és a modellezés, valamint a szimulátor és a szimuláció fogalmát. Az olyan hétköznapi példák, mint például a fotómodell vagy a számítógépes játékok példájának elemzése az anyagtudományi folyamatmodellezés néhány lényegi vonásának megértését is támogatja.