Ugrás a tartalomhoz

Nyelvtudományi közlemények 11. kötet (1875)

Arcanum Adatbázis Kft.

This content can be viewed by proper right or from certain ip addresses. In so far as You are allowed, log in, please or look for the EISZ office.
  • Bevezetés.
    • Történelmi tájékozás 1
    • Források 5
    • Az osztják nép területe 8
    • Az osztják nép jelen állapotja 14
    • Az osztják nép hite 22
  • Első rész.
    • Hangtan.
      • 1. §. Az osztják nyelv hangjai 28
      • 2. §. Magánhangzók 29
      • 3. §. a hangzó 29
      • 4. §. a hangzó 31
      • 5. §. e hangzó 31
      • 6. §. i hangzó 31
      • 7. §. o és u hangzó 32
      • 8. §. Ikermagánhangzók 32
      • 9. §. Mássalhangzók 33
      • 10. §. g hang 34
      • 11. §. ng hang 34
      • 12. §. l hang 36
      • 13. §. j és v hang 37
    • A’ hangok változásairul.
      • 14. §. A’ magánhangzók egyezése nincsen meg 37
      • 15. §. A’ szó-tő magánhangzói változnak 37
      • 16. §. Hangok kiugratásai 38
      • 17. §. Hangok betoldásai 38
      • 18. §. A’ n t p hangok változásai 38
      • 19. §. Az ajak- és inyhangok változásai 39
    • Nyelvjárások.
      • 20. §. A’ vogul és osztják nyelv viszonya egymáshoz; a’ déli és éjszaki osztják 41
      • 21. §. A’ déli osztják t-je az éjszakiban l; s annak au, eu-je ebben ov, ev 42
      • 22. §. Az éjszaki osztjáknak berezovi és obdorszki ülönbségei 45
      • 23. §. A’ Reguly szójegyzékében előforduló hangkülönbségek 49
      • 24. §. Hangsúly 49
  • Második rész.
    • Szó-tan.
      • 25. §. A’ szó-tan osztályai 49
  • Első osztály.
    • A’ név-szó.
      • 26. §. A’ névszó alá foglaltak 51
      • 27. §. Tárgyi név. A.) Eredeti tárgyi névszók 51
      • 28. §. Az eredeti tárgyi névszók nem mind egy taguak 54
      • 29. §. Nem taglalhatók és idegen szók 55
      • 30. §. k és h végü kéttagu szók is eredetiek 55
      • 31. §. l és n végü kéttagu szók is eredetiek 55
      • 32. §. s végüek is lehetnek eredetiek 56
      • 33. §. t végüek is lehetnek eredetiek 56
      • 34. §. Összetett névszók 56
      • B.) Származott tárgyi névszók.
        • Névszóktul származnak
          • 35. §. ije képzővel 57
          • 36. §. k, h képzővel 58
          • 37. §. ng képzővel 58
          • 38. §. s (as, is) képzővel 59
          • 39. §. p m képzővel 59
        • Igeszóktul származnak:
          • 40. §. p képzővel 59
          • 41. §. p + s a képzővel 60
          • 42. §. p + s (as) képzővel 61
          • 43. §. m képzővel 61
          • 44. §. l és ng képzővel 61
          • 45. §. s képzővel 68
          • 46. §. ta képzővel 62
          • 47. §. an tagadó szóval 62
          • 48. §. ot szóval 62
    • Tulajdonsági névszók
      • 49. §. Eredetiek és származottak 64
      • 50. §. Eredeti tulajdonsági névszók 64
      • 51. §. Származott tulajdonsági névszók. p (pa) b (ba, bi) által 65
      • 52. §. ng által 65
      • 53. §. lo, li által; mely járul a) Névszókhoz 67
      • 54. §. járul b) Igeszókhoz 68
      • 55. §. A sik kicsinyítő által 68
      • 56. §. Az at képző által 68
    • Névszó-ragozás.
      • 57. §. Az osztják nyelvnek három száma 69
      • 58. §. Egyes szám 69
      • 59. §. Az egyes szám lehet a, i, e, i, o, u végü 70
      • 60. §. Lehet k, h, g, ng; l, n, s, s, z, r, p, m végü 71
      • 61. §. Kettős szám 72
      • 62. §. Többes szám 75
      • 63. §. A m, t, s, l végüek többes száma 75
    • Viszony-ragok.
      • 64. §. a és na viszony-ragok 76
      • 65. §. Castrén-osztják ragok 78
      • 66. §. Reguly-osztják ragok 79
      • 67. §. A tulajdonság-nevek ragozása 82
      • 68. §. Azok fokozása nem történik képzővel 82
      • 69. §. Az egybehasonlítás k i n’ z’ a által történik 82
    • Számnevek.
      • 70. §. Alap számnevek 83
      • 71. §. Tizes alap számnevek 85
      • 72. §. A’ sokszorozott tizesek 86
      • 73. §. A’ sokszorozott tizesek 86
      • 74. §. Az alapszámnevek a’ tárgyiszók egyes számával járnak 87
      • 75. §. A’ na ragnak jelentése a’ számneveknél 87
      • 76. §. Sorszámnevek 87
      • 77. §. Számnévi szerkezetek 88
    • Névmások.
      • 78. §. Személyes névmások 89
      • 79. §. A’ Regulynél talált személyes névmások 90
      • 80. §. A déli osztják személyes névmásai 90
      • 81. §. Birtokos ragok 91
      • 82. §. A’ Regulynél talált birtokos ragok 94
      • 83. §. A’ déli osztják birtokos ragjai 94
      • 84. §. A birtokos ragok többes számában mutatkozó egyezés a’ magyarral 95
      • Mutató névmások 96
      • 85. §. Kérdő és visszamutató névmások 97
      • 86. §. Határozatlan névmások 99
    • Viszony-szók.
      • 88. §. A’ viszonyszók
      • 89. §. Némely viszonyszó adverbium is
    • Igehatározók
      • 90. §. Az igehatározók eredetiek és származottak
      • 91. §. Az eredeti igehatározók
      • 92. §. A’ származott igehatározók
    • Mondat-kötők.
      • 93. §. A mondatkötők
      • 94. §. Felkiáltók
  • Második osztály.
    • Az igeszó
      • 95. §. Az igeszók eredetiek és származottak
      • 96. §. Magánhangzós egy tagú igetők
      • 97. §. Mássalhangzós egy tagú igetők:
        • 1) l-es, n-es, r-es ige tők;
        • 2) k, h, g torokhangos igetők;
        • 3) t végü,
        • 4) s, s s végü,
        • 5) p, m végü igetők
      • 98. §. Magánhangzós két tagú igetők:
        • 1) a végü,
        • 2) i végü igetők
      • 99. §. Mássalhangzós két tagú igetők:
        • 1) t végü,
        • 2) l, r, n végü.
        • 3) m végü igetők
      • 100. §. A’ származott igék
      • 101. §. Névszóktul képző nélkül származott igék
      • 102. §. Névszóktul származnak:
        • 1) t képzővel
        • 2) l képzővel
        • 3) m képzővel
        • 4) s’ képzővel
      • 103. §. Névszóbul és igébül való igék
      • 104. §. Igetőktül származnak:
        • t (d) képző által
        • t és gyakorító l által
        • t és inchoativ vagy momentan m által
        • participalis m-hez járuló t által
        • participialis p-hez járuló t által
      • 105. §. A’ t (d)-hez ji is járul
      • 106. §. l. gyakorítóvá teszi az igét
      • 107. §. s’ reflexivvá teszi az igét
      • 108. §. m képző inchoativ vagy momentán jelentésü
      • 109. §. s képző
      • 110. §. nt (nd) képző
      • 111. §. A’ származtató képzők halmozódhatnak
      • 112. §. A’ Regulynél talált igeképzők
      • 113. §. Igeragozás
    • Névi mód.
      • 114. §. A’ névi mód ta és m-féle
      • 115. §. A’ ta-féle névi mód
      • 116. §. A’ ta névi módnak jelentései
      • 117. §. A ta névi mód ragozása
      • 118. §. A ta névi mód fölveszi az ot-ot
      • 119. §. A ta Regulynél ti
      • 120. §. Az m-féle névimód
      • 121. §. Az m-féle névi módnak jelentései
      • 122. §. Az m-féle névi mód többese és ragosai
      • 123. §. Az m-féle n. m. fölveszi az ot-ot
      • 124. §. Castrénnél az m-es névimód
      • 125. §. p – s névimód csak származékokban
    • Parancsoló mód.
      • 126. §. A parancsoló mód képzője
    • Indicativus.
      • 127. §. Az indicativus jelentése
      • 128. §. Jelenidő
      • 129. §. A’ jelenidő Regulynél
      • 130. §. A’ jelenidő Castrénnél
      • 131. §. Az osztják jelenidőnek képzője
      • 132. §. Mult idő
      • 133. §. A’ mult idő Regulynél
      • 134. §. A’ mult idő Castrénnél
      • 135. §. Szerkesztett idő alakok
    • Conjunctivus.
      • 136. §. A’ Conjunctivus Castrén szerint
    • Szenvedő ige.
      • 137. §. A szenvedő ige alakulása
        • Jelen ideje
        • Mult ideje
      • 138. §. A szenvedő ige Regulynél
      • 139. §. A szenvedő ige Castrénnél
    • Tárgyas ige.
      • 140. §. A tárgyas ige
      • 141. §. Meg van Regulynél is
      • 142. §. Castrén nem ismerte föl, de nyoma meg van nála is
      • 143. §. Az igeragozás paradigmáji
  • Harmadik rész.
    • Mondat-tan.
      • 144. §. A’ mondat részei
      • 145. §. A’ mondat külömbségei.
      • 146. §. Az alany és mondomány egyezése
      • 147. §. A’ birtokosragu szók füződése
      • 148. §. Alany
      • 149. §. Az alany jelzései
      • 150. §. A’ tulajdonság-szó mint jelző 167,
      • 151. §. Jelzők gyanánt szolgáló szók kettős alakja
      • 152. §. A’ genitivus viszony
      • 153. §. Az appositiói viszony
      • 154. §. Mondomány
      • 155. §. A’ mondomány követelte accusativus, vagy annak igenes kiegészítése
      • 156. §. A’ mondománynak nem igenes kiegészítése
      • 157. §. Millyen kérdésekre áll az a, ja rag?
      • 158. §. Millyen kérdésekre áll a’ na rag?
      • 159. §. Az el’ta viszonyítónak jelentései
      • 160. §. A’ többi viszonyítók jelentései
      • 161. §. Az igésnevek:
        • a) ta képzős
        • b) m képzős
      • 162. §. Az igenlő at-nak jelentése
      • 163. §. Az an, al, anta tagadók
      • 164. §. Többszörös mondatok
      • 165. §. Visszamutató mondatok
  • Szövegek.
    • Fordítások.
      • I. Máté evangeliomának tíz első fejezete
      • II. Kátéfélék
        • a) A’ hit czikkei
        • b) A’ tiz parancsolat
        • c) Az úri imádság
      • Bevezetés az eredeti szövegekre
      • (Magok a’ szövegek kiszorúltak innen.)
DC Metadata
Title:
Nyelvtudományi közlemények 11. kötet (1875)
Publisher:
Arcanum Adatbázis Kft.
Language
Hungarian
Elektronikus tartalomfejlesztés és szolgáltatás a kutatásban és felsőoktatásban
Elektronikus tartalomfejlesztés és szolgáltatás a kutatásban és felsőoktatásban
TÁMOP 4.2.5.B Tudományos és felsőoktatási tartalmak központi elektronikus közzétételének biztosítása