Glatz Ferenc , Láng István , Pálfy József , Medzihradszky Zsófia , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Mészáros Ernõ , Vajda György , Glatz Ferenc , Glatz Ferenc , Muszatov, Valerij , Keresztessy Csaba , Marx György , Papp Júlia , Ravasz Károly , Ravasz Károly , Anderle Ádám , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Stampa László , Farkas Ildikó , Held József
História
A Föld és az élet története dióhéjban
15 milliárd évvel ezelőtt
– a világegyetem és a naprendszerek fejlődése
– a Naprendszer kialakulása
A PREKAMBRIUMI IDŐ |
A Föld kialakulásával kezdődött és a szilárd vázú állatok megjelenéséig tartott.
Archaikum (4600–2500 millió év)
– a földkéreg kialakulása
– a Föld légkörének és vízburkának kialakulása
– a szerves anyagok kialakulása
– a fehérjék kialakulása
– az élet keletkezése
– az első ősi egysejtűek
– ősi egysejtűek kövületei
Proterozóikum (2500–545 millió év)
– stromatolitok (zátonyképző algák) virágkora
– ősi többsejtű szervezetek
– szivacsok megjelenése
– férgek megjelenése
– űrbelűek megjelenése
– ősi ízeltlábúak megjelenése
– a moszatok kialakulása
A PALEOZÓIKUMI IDŐ (földtörténeti ókor) |
Kambrium időszak (545–495 millió év)
– az edényes növények első nyomai
– a legtöbb gerinctelen állattörzs megjelenése
– a háromkaréjos ősrákok kialakulása
– a tüskésbőrűek kialakulása
Ordovicium időszak (495–443 millió év)
– állkapocs nélküli halak
– a graptoliták virágkora
– a lábasfejűek kialakulása
Szilur időszak (443–417 millió év)
– a korallzátonyok tömeges megjelenése
– megjelentek a szárazföldi növények
– az első szárazföldi állatok (ízeltlábúak)
– az első állkapcsos halak
Devon időszak (417–354 millió év)
– fejlettebb növények kialakulása
– az első fa formájú növények
– az első rovarok
– az ősi halak virágkora
– az első kétéltűek
Karbon időszak (354–290 millió év)
– az első erdők
– kétéltűek fejlődése
– az első szárnyas rovarok
– a hüllők megjelenése
– az első zárvatermők megjelenése
Perm időszak (290–251 millió év)
– az „emlősszerű hüllők” kialakulása
– eltűntek a háromkaréjos ősrákok és az ősi jellegű korallok
A MEZOZÓIKUMI IDŐ (földtörténeti középkor) |
Triász időszak (251–200 millió év)
– a zárvatermők fejlődése
– a fejlettebb korallok kialakulása
– az ammoniteszek fejlődése
– a kétkopoltyús lábasfejűek kialakulása
– a hüllők fejlődése
– a dinoszauruszok megjelenése
– az első békák megjelenése
– az első emlősök
Jura időszak (200–144 millió év)
– a dinoszauruszok uralmának kezdete
– farkos kétéltűek
– a nagy testű dinoszauruszok megjelenése
– ősi jellegű madarak megjelenése
– a repülő hüllők fejlődése
Kréta időszak (144–65 millió év)
– folytatódik az emlősök evolúciója
– a virágos növények megjelenése
– eltűnnek az ammoniteszek
A KAINOZÓIKUMI IDŐ (65–1,8 millió év) |
Harmadidőszak
Paleocén kor
– a virágos növények robbanásszerű fejlődése
– a polipok és a tintahalak fejlődése
– a tengeri uborkák és rákok fejlődése
– a rovarok változatos formáinak kialakulása
– a madarak nagyarányú fejlődése
– a méhlepényes emlősök fejlődése
– az ősi lófélék megjelenése
– az orrszarvúak, tevék és tapírok fejlődése
– a ragadozók fejlődése
– az ormányosok fejlődése
– a főemlősök fejlődése
Eocén kor
Oligocén kor
Miocén kor (24 millió évvel ezelőtt kezdődött)
– a barnaszén képződése
– a párosujjú patások kialakulása
– a békák és farkos kétéltűek fejlődése
– a tülkösszarvúak fejlődése
– az emberszabású főemlősök megjelenése
Pliocén kor
Negyedidőszak
A negyedidőszak mindössze 1,8 millió esztendővel ezelőtt kezdődött. Ez a legrövidebb és legutolsó földtörténeti korszak.
Pleisztocén kor (kb. 1,8 millió évvel ezelőtt kezdődött)
– a rágcsálók fejlődése
– az emberfélék kialakulása
– Australopithecus
– Homo erectus
– óriásszarvas
– kardfogú tigris
– mamut
– gyapjas orrszarvú
– őstulok
– barlangi oroszlán
– barlangi medve
– a mai ember kialakulása (Homo sapiens)
– a Neander-völgyi ember
– mamutvadászatok
Holocén kor
A holocén mindössze 10 000 esztendővel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart.
– a mai ember fejlődése
(A szerk. összeállítása)