A „Hő- és áramlástan” jegyzet két kötetből áll, ebben, az első részben mind a hőtan, mind az áramlástan első részét tárgyaljuk. A hőtan részben ismertetjük a termodinamikai rendszer fogalmát, a kinetikai gázelmélet alapjait, az általános gáztörvényt, a valóságos gázok állapotegyenleteit, a belső energia kinetikai értelmezését, a hőmennyiség, a hőkapacitás, a fajhő fogalmait, a termodinamika első és második főtételét, a gázkeverékeket, a nevezetes ideális gázfolyamatokat. A második, áramlástan részben a folyadékok és gázok fizikai jellemzőit, a térerősséget és a potenciálos erőterekben értelmezhető potenciált, a derivált tenzort, a folyadékok áramlásának kinematikáját, a fizika megmaradási elveinek ide vágó formáit, a hidrostatika alapkérdéseit, a komplex potenciálokat, az örvényes áramlásokat, az impulzus tételt és alkalmazásait, a Bernoulli egyenletet és alkalmazásait valamint a légcsavarok, hajócsavarok és szélkerekek számításának alapjait ismertetjük. A „Hő- és áramlástan” jegyzet második kötete az első szerves folytatása: a vonatkozó tananyag elsajátítását az első rész megtanulásával kell kezdeni és csak ezután következhet a második kötet. A második kötet fejezetszámozása tantárgy részenként folytonos: például az áramlástan első kötetbeli záró fejezete a 13. fejezet, ezért a második kötetben az áramlástan anyag a 14. fejezettel kezdődik. A képlet-számozás ezzel egyértelmű és – természetesen – számos hivatkozás történik az első rész képleteire.