Macskássy Gyula a hadifogságból hazatérve nem távozott külföldre, itthon szándékozott dolgozni a saját műfajában. Rajzcsoportja a Híradó- és Dokumentumfilmstúdióban kapott helyet azzal a céllal, hogy Macskássy – állami megbízásra – szervezze meg a magyar rajzfilmgyártást.

A kultúrpolitika ártalmatlannak tekintette e műfajt, így válhatott egyre önállóbbá.

„Rövidesen újra megnyílt a Macskássy és Társai reklámfilmstúdió is, és a mozivásznon újból megjelentek az M betűből alakított macskafejes emblémával fémjelzett reklámfilmek. Nagyjából a régi műterem munkatársai készítették továbbra is ezeket a reklámfilmeket. Majd .... ez a kis csapat Állami Rajzfilmgyártássá szerveződött, bár kezdetben éppúgy reklámfilmeket készítettek, mint azelőtt. 1950-ben megnyílt a lehetőség arra, hogy egy nagyszabású vállalkozásba kezdjenek, elindulhattak A kiskakas gyémánt félkrajcárjának rajzi munkái.” ^[33]

Magyarországon a filmszakma államosítása után (1948) Macskássy Gyulának és csapatának az érdeme, hogy a magyar animáció új életre kelt. Egyedi próbálkozások után –Bessenyei István: Holdszerenád (1946), Olcsai Kiss Zoltán: Megy a juhász a szamáron (1948), Vitamin abc, (1950) – 1951-ben került közönség elé az első színes magyar rajzanimáció, A kiskakas gyémánt félkrajcárja, Macskássy Gyula és Fekete Edit munkája.

„A film előélete 1941-ben kezdődött. Jaschik Álmos vezetésével egy magánstáb – benne Kassowitz Félix és Valker István – kezdte feldolgozni a mesét Gyémántkrajcár címmel, de hiába készült el több ezer fázisrajz, a technikai adottságok nem tették lehetővé a film létrejöttét. Majdnem tíz év elteltével Macskássyék is nehezen készültek el a Kiskakas...-sal, de végül mégis sikerült befejezniük a munkát. »Műfajtörténeti szempontból is meghatározó volt a Kiskakas...« – állapítja meg filmtörténeti munkájában Féjja Sándor (Holnap nyolcéves leszek, l994). Az alkotók fölismerik, hogy a rajzfilm egyik speciális lehetősége a lehetetlen ábrázolása. A Kiskakas...-ban is jelentős szerepet kap a lehetetlen események ábrázolása... formailag azonban ekkor a rajzfilm még teljesen natúrosan oldja meg ezt az ábrázolást. Pontosan úgy látjuk az eseményeket, ahogyan az megtörténne, ha megtörténhetne.”^[34]

A Kiskakastól (1951) számítható a „profi” magyar játékfilm-animáció első szakasza, ekkor stabilizálódik a filmgyártás, hiszen olyan figyelemre méltó mesefilmek készülnek, mint az Erdei sportverseny (Macskássy Gyula, l952), Kutyakötelesség (Macskássy Gyula, Fekete Edit, 1953), a Két bors ökröcske (Macskássy Gyula, 1955), Az egér és az oroszlán vagy A telhetetlen méhecske (Macskássy Gyula 1958).

„Ha Macskássy sorsát ebben az időben a volt munkatárs és barát, az Angliában működő John Halas karrierjével vetjük össze, azért lehangoló a kép, mert nehéz helyzete az egész háború utáni magyar rajzfilm helyzetét jelképezi. Halász János – John Halasként – éppen 1954-re lett világhírű az Állatfarmmal, de már 1948-ban, a Bűvös vászon (Magic Canvas) című filmje sikerét követően megnyílt számára az amerikai piac, amely bőségesen ellátta megrendelésekkel a Halas and Batchelor céget. Még Popey-t is gyártottak.

Itthon a rajzfilmes részleg ... teljes erőbedobással fordult a reklámkészítés felé, hogy létjogosultságát valamint a rajzfilmkészítés folytonosságát biztosítani tudják...

...1957-re ugyanis fölépült a Vöröshadsereg úton (Hűvösvölgyi út) a nagy sárga ház, ahol a szinkron és a rajzfilmgyártás egy fedél alatt és szervezeti egységben, Pannónia Filmstúdió néven új életet kezdhetett. Ezzel és ekkor nyílt meg az új korszak a magyar rajzfilmgyártásban. A rajzfilmes részlegből Rajzosztály lett, bár még mindig a reklámfilmen volt a hangsúly.^[35]

4.1. ábra - A Pannónia Filmstúdió bejárata

4.2. ábra - A világhírű Pannónia embléma

Az ötvenes években a filmtermés gyarapodott, de rövidfilmként leginkább erkölcsi tanulságokban bővelkedő, népmesei motívumokra íródott gyerekfilmek készültek. A ceruza és a radír (1960), valamint a Párbaj (1960) című Macskássy-filmek már egy új korszakot vezettek be, a filozofikus szerzői filmek termékeny időszakát. E művek, amelyek a magyar animáció „nyelvhasználatát” is megváltoztatták, jelentős nemzetközi sikereket értek el, és felhívták a figyelmet a magyar rajzfilmművészetre.

4.3. ábra - Macskássy Gyula: Párbaj

Ekkor már a Pannónia külföldre is dolgozott. Amerikai rendelésre készült például 1960-ban az Arthur-sorozat.
Majd a Peti és a gépemberrel (1961) megszületett az első magyar mozisorozat ötlete. Macskássy Gyula pályája vége felé egészen újszerű, ironikus hangvételű filmeket készített (Rács, Kíváncsiság, Siker, Az öreg). De jellemzőek erre az időszakra az Örkény egyperceseihez hasonló, tragikomikus groteszkek is. (Segítség, Öngyilkos). E mini film-noire-okban kitűnő alkotótársa volt a grafikus Várnai György. Macskássy utolsó sorozat-vállalkozásaként indult el a Várnai máig közkedvelt karaktereire épülő Frakk című tévé-sorozat, melynek első epizódjait még ő rendezte.^[36]

4.4. ábra - Macskássy Gyula: Az öreg

Macskássy haláláig, 1971-ig a Pannónia vezető munkatársa volt, a fiatal kollégák önzetlen, elismert és tisztelt mestere. „Nemcsak a szakma fortélyait tanulták tőle, hanem ízlést, következetességet, emberséget. Köztudottan ő volt az első szalonképes magyar rajzfilmes, akit külföldön ismertek és elismertek, értékeltek és filmek készítésére felkértek. (UNESCO, Egészségügyi Világszervezet stb). Hallatlanul gazdag életműve az utolsó éveiben készített híres, egypercesekként emlegetett fekete humorú, kis remekművekkel zárul. Legutolsó filmje Az öreg (1971), amelynek öregje még a halált is »kikészíti« míves, szorgalmas munkájával, akár ő maga is lehetne.”^[37]

4.5. ábra - Macskássy Gyula szobra a Pannóniafilmben. Háttérben egy képkocka a Kiskakas gyémánt félkrajcárja című filmből

Macskássy Gyula egyedi filmjei: