Napjainkban az animáció a korábbi időknél jóval szervesebben épülhet be kortárs nemzetközi mozgóképművészetbe, hisz napi szinten van jelen a hazai és nemzetközi produkciókban készülő játékfilmek CGI-trükkjeinek, effektjeinek kidolgozásában, s a magyar szakemberek, ahogy egyes utómunka-stúdiók is, egyre többen szakosodnak erre a keresett iparágra. Jelen pillanatban Magyarországon közel negyven, animációval is foglalkozó kisebb vagy tekintélyesebb utómunka-stúdió (Colorfront, Focus-Fox) működik, de a nagy, korábban más főprofilú cégek, mint a Magyar Filmlabor is versenybe szálltak.

15.1. ábra - A Focus Fox Stúdió egyik digitális műterme

A másik iparszerűen űzhető, nemzetközi szinten nagyon keresett, s a magyar tervezők, fejlesztők által jól belakott terület a számítógépes játékok és alkalmazások készítése. Ezek a műfaji leágazások immár szorosan kötődnek a játékfilm-, és egész estés animációsfilm-gyártáshoz, hisz egy-egy produkció „csomagban” kerül piacra, s némely film játék-megfelelője hosszú távon népszerűbb és több kereskedelmi hasznot hajt, mint maga az alapprodukció. Magyarországon az „álomcég” a Digic Pictures, ahol talán a legkomolyabb látványtervezési kísérletek zajlanak.

15.2. ábra - Gauder Áron motion capture-felvételt készít

A magyar tervezőművészek, szakemberek stúdiók, cégek márkaneve alatt szép számban tevékenykednek a mozgóképiparban, amely aligha választható el a művészeti vonatkozásoktól. Igazságtalan és indokolatlan lenne bármiféle „magasművészeti” vagy „ipari” tevékenység megkülönböztetése, hisz gyakorta a vizuális igények és az alkotók is azonosak. Lehet, hogy valaki nagyszerű szerzői filmeket készít, ugyanakkor kiveszi a részét a hirdetőipari vagy éppen a játékfilmes trükkmegbízásokból, s életműve éppen e sokszínűségtől gazdagodik. Az iparban megszerzett tudást visszaforgatja autonóm műveibe, vagy fordítva: az egyedi filmekben kikísérletezett technológiát építi be megbízásos munkájába.

A fiatalabb generáció már egész biztosan így „működik”, számukra természetes az átjárás, s talán fel sem merül, hogy méltóságon aluli lenne részt venniük kereskedelmi termékek előállításában. Ahogy tapasztalható, élvezettel vállalnak minden olyan megbízást, ami tudásukat gyarapítja. Ritka a „csak” szerzői műveket produkáló alkotó, nem is hihető, hogy életképes stratégia lenne manapság az az attitűd, hogy a reklám vagy a részfeladatok profi megvalósítása érdektelen elfoglaltság.

A nemzetközi színtéren is sikeres rendezőink, tervezőink valamennyien arról ismertek, hogy multifunkciós képességekkel bírnak, és változatos kihívásokra magas szinten és szívesen reagálnak.

Az idősebb generációból jó példa a korszerű és praktikus hozzáállásra Rofusz Ferenc egész munkássága (ld. korábban), vagy Csupó Gábor nemzetközi karrierje a szórakoztató televíziózásban.

15.3. ábra - Rofusz Ferenc: A toppik (látványterv)

Csupó Gábor (1952– ) huszonöt éves korában távozott külföldre a hetvenes évek közepén. Svédországban élt, majd az Egyesült Államokba költözött, ahol megismerkedett és összeházasodott Arlene Klaskyval, s megalapították a Klasky Csupo Inc.-et, amely sikeres televíziós sorozataik következtében a világ egyik legnagyobb és legnyereségesebb stúdiója lett. Filmjeik számos magas elismerést, díjat nyertek szakmai berkekben is, így pl. a tévés Oscar-nak számító Emmy-díjat is. Legismertebb munkáik a Simpson család és a Fecsegő tipegők.

Egész estés produkciókat is menedzsel, így legutóbb az Immigrants – Jóska menni Amerika (2008) című animációs és A holdhercegnő (2008) című vegyes technikával készült mesefilmet.

A nemzetközi csapatmunkában való naprakész részvételt megkönnyíti a digitális technológia és az online kommunikáció, hisz nem szükséges feltétlenül egy térben, sőt egy országban sem együtt lenniük azoknak, akik együtt dolgoznak valamely munkán. A könnyű adatátvitel és az azonnali elérhetőség nem követeli meg a személyes találkozást sem, egy kreatív csapat, egy „stúdió” nagyszerűen működtethető határok nélkül. Ezen új, az ezredfordulót követően kialakult metódust modellezi a régi módszerekkel szembeállítva Marinov Gábor 2009-ben írt tanulmányában. Amiről mint jövőbeli általános lehetőségről ír, az már a jelen.

Olvasd el:

Dagobert bácsitól a kollaboratív tartalomszerkesztésig

Az animáció új útjai

http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2009_1/2009_1_marinov_gabor.pdf

Hazai terepen nem mindig könnyű az előrejutás a korszerű technológiával kísérletező alkotóknak. Mégis létrejönnek heroikus vállalkozások, amelyek aztán küzdenek a honi labilis támogatási és produkciómenedzselési körülményekkel.^[106] A szerencsésebbek nívós stúdiókörülmények közt próbálhatják ki tudásukat, s valóban nemzetközi színvonalú szaktudásra tehetnek szert.^[107]

15.4. ábra - Bajkov Valentin videoklipje

Az Egon & Dönci című egész estés 3D-animációs filmet állami támogatás nélkül, másfél év alatt készítette egy magyar „amatőr” alkotócsoport Magyar Ádám rendezői irányításával 2007-ben. A film elsősorban gyerekeknek szóló mese, de környezetvédelmi és más globális problémákkal is foglalkozik.

A film alkotói jelenleg az egyre sikeresebb és karakteresebb profilú Green Zero nevű egerszalóki formációban technológiai fejlesztéssel és filmkészítéssel foglalkoznak.

Valószínűleg a legtöbb lehetőség azon fiatalok számára nyílik meg, akik tanulmányaikat, vagy tanulmányaik egy részét külhoni művészeti képzésben töltik, s viszonylag hamar bekapcsolódhatnak a nemzetközi szakmai vérkeringésbe.

Bánóczki Tibor főiskolásként csatlakozott a pannóniabeli Grácia Alkotócsoporthoz az ezredfordulón, s emlékezetes, még filmszalagra forgatott festményfilmje, a Holtágban szakmai sikere után szerezte csak meg diplomáját. Ezután Erasmus-program keretében a londoni Royal College of Art and Design hallgatója lett, s elmélyült a számítógépes animáció lehetőségeinek tanulmányozásában is.

Tejfogak (2007) című szürrealisztikus meséjébe szervesen beépülnek korábbi festményanimációs tapasztalatai, de a látványtervezésben már maximálisan kihasználja a digitális lehetőségeket. Fátyolosan puha filmképeinek sötét tónusai, horrorba hajló dramaturgiai ötletei megidézik korábbi művét, de már kifejezetten a kortárs vizualitás nyelvén szólal meg. Következtő, Tripper fiúk (2008) című groteszkje még inkább távolodik egykori világától.

15.5. ábra - Bánóczki Tibor: Tejfogak

Bánóczki Tibor alkotótársával, Szabó Saroltával 2010-ben a francia Folimage-ban dolgozhatott ösztöndíjjal, s itt született a 2012-es Sundance fesztivált is megjárt munkájuk, A hódítók. E műben a játékfilmes eljárások látványosan keverednek, ötvöződnek az animációs technológiával, s érdekes módon utalnak vissza Bánóczki legkorábbi mozgóképes kísérleteire, amikor barátjával, Csáki Lászlóval szürrealisztikus játékfilmet forgattak Az ifjúság megnyugtat címmel, 2001-ben.

15.6. ábra - Bánóczki Tibor – Szabó Sarolta: A hódítók

Olvasd el!

http://www.c3.hu/scripta/filmvilag/0301/palotai.htm