Dr. Német Béla (2013)
Pécsi Tudományegyetem
A vasérc a bányászható mennyiségű és minőségű vasat tartalmazó érckőzet összefoglaló neve. A földkéreg átlagban mintegy 6,6%-nyi vasat tartalmaz. Vasércnek számít az az előfordulás, ahol ennek az átlagértéknek a 3-4-szerese fordul elő. Sokféle összetételű természetes vasvegyület alkothat vasércet, amelyek közül a leggyakoribbak:
1. Táblázat. A leggyakoribb természetes vasvegyületek
Ásvány neve |
Színe |
Vegyület képlete |
Vastartalma (%) |
hematit |
lilásvörös |
Fe2O3 |
70,0 |
magnetit |
szürke |
Fe3O4 ill. FeO×Fe2O3 |
72,4 |
goethit |
Fe2O3×H2O |
62,9 | |
limonit |
2Fe2O3×3H2O |
59,9 |
A vasérc termelés a nemesfémek bányászata után kezdett elterjedni. Napjainkban több magas vastartalmú ércbányát üzemeltetnek Svédországban (magnetit található a legnagyobb vasércbányában Kirunában), továbbá Ukrajnában, Oroszországban, Kanadában és Ausztráliában.
Vasércek képződés szerint, és a lelőhelyeik.
- magmás vasércek, amelyek az ultrabázikus és bázikus magmákhoz kötődnek, a magmából történő származás miatt magas a vasvegyület tartalmuk. Legnagyobb lelőhelye a Bushveld-masszívum területén van, kiterjedése mintegy 67 000 km². A nyugat-svédországi kirunavaarai érctelep kilométeres nagyságú lencsékben települt, amelyek száz méteres vastagságot is elérnek
- hidrotermális vasérctelepek a szibériai, perm végi platóbazaltokban vannak, ilyen telep van Rudabányán.
- vulkáni exhalációs érctelepek az egyes tűzhányók utolsó életszakaszában jönnek létre. A bükki fennsíkon, valamint Zengővárkony környékén exhalációs lencsék vannak.