A vasérc a bányászható mennyiségű és minőségű vasat tartalmazó érckőzet összefoglaló neve. A földkéreg átlagban mintegy 6,6%-nyi vasat tartalmaz. Vasércnek számít az az előfordulás, ahol ennek az átlagértéknek a 3-4-szerese fordul elő. Sokféle összetételű természetes vasvegyület alkothat vasércet, amelyek közül a leggyakoribbak:

1. Táblázat. A leggyakoribb természetes vasvegyületek

A vasérc termelés a nemesfémek bányászata után kezdett elterjedni. Napjainkban több magas vastartalmú ércbányát üzemeltetnek Svédországban (magnetit található a legnagyobb vasércbányában Kirunában), továbbá Ukrajnában, Oroszországban, Kanadában és Ausztráliában.

1.7. ábra - Vasérc külszíni fejtése marótárcsás rendszerrel

Vasércek képződés szerint, és a lelőhelyeik.

- magmás vasércek, amelyek az ultrabázikus és bázikus magmákhoz kötődnek, a magmából történő származás miatt magas a vasvegyület tartalmuk. Legnagyobb lelőhelye a Bushveld-masszívum területén van, kiterjedése mintegy 67 000 km². A nyugat-svédországi kirunavaarai érctelep kilométeres nagyságú lencsékben települt, amelyek száz méteres vastagságot is elérnek

- hidrotermális vasérctelepek a szibériai, perm végi platóbazaltokban vannak, ilyen telep van Rudabányán.

- vulkáni exhalációs érctelepek az egyes tűzhányók utolsó életszakaszában jönnek létre. A bükki fennsíkon, valamint Zengővárkony környékén exhalációs lencsék vannak.