Dr. Német Béla (2013)
Pécsi Tudományegyetem
A palagáz egy a természetben nagy mennyiségben előforduló, természetes gáz, amely kinyerésére a pala képződményekből ma már létezik hatékony technológia. A pala aprószemcsés, üledékes kőzet, ami petróleumban és természetes gázokban gazdag. A márgagáz elnevezés is használatos a gázt tartalmazó agyagmárga rétegek miatt. Az utóbbi évtizedben a bányászati technikák fejlődése, a vízszintes fúrások és a hidraulikus töréstechnika elterjedése lehetővé tette, hogy nagy mennyiségű palagázhoz férhessenek hozzá, amit a korábbi módszerekkel nem volt gazdaságos kitermelni.
http://daryanenergyblog.wordpress.com/peak-oil-primer/part-2-solutions/
http://econews.com.au/news-to-sustain-our-world/eu-says-shale-gas-needs-regulation-not-ban/
A nem konvencionális földgáz eddigi kitermelése és annak jövője a következő évtizedekben jelentősen megváltoztathatja az energetikában eddig kialakult egyensúlyt, ahogy azt az Egyesült Államokban már meg is tette. A kitermelések mellett és ellene szóló érvek a következők:
- A shale-lelőhelyek még feltérképezetlenek, míg a hagyományos földgázmezők már elég jól ismertek, mivel utóbbiakból már alig-alig fedeznek fel újakat.
- Míg a hagyományos lelőhelyek esetében kevés fúrt kútból is ki lehet termelni a földgázt, addig a shale esetében kulcsfontosságú a rendkívül magas kútszám (például az USA-ban több mint tízezer).
- Ameddig a shale-lelőhelyek decentralizáltak és könnyedén rákapcsolható a belőlük folyó termelés a helyi gázhálózatokra, addig a hagyományos gázmezők általában messze fekszenek a felvevőpiacoktól, ezt – többek közt – sok ezer kilométernyi csővezetékkel hidalják át.
- A két „gáztípus” azonban alig különbözik összetételében, azaz a shale gas nagyjából ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, mint hagyományos társa.
- Jelenleg, a már ismert shale-forrásokból kinyerhető földgáz mennyisége majdnem akkora, mint amennyit eddig összesen kitermelt és elégetett az emberiség hagyományos gázból.
A nem konvencionális gázkészletek globális jelentősége
A nem konvencionális földgázt tároló geológiai formációk kőzettani szempontból, a mélység, nyomás és hőmérséklet alapján igen különbözőek lehetnek, közös vonásuk, hogy a tároló kőzet áteresztőképessége rendkívül kicsi. A tárolók rendkívül kis áteresztőképességének következménye a szokványos földgáztárolók művelési jellemzőitől való eltérés, amelynek legfontosabb jellemzői a következők:
- a kutak produktivitása kicsi, általában 600-15 x 106 m3/nap;
- a megnyitást követően a kút hozama rohamosan lecsökken, egy alacsony termelési volumenen stabilizálódik, de ezen az értéken évtizedekig állandó marad;
- a termelőkutak évi hozamcsökkenése általában 5 % alatti;
- a tárolóréteg meglepően nagy, vastagsága az esetek többségében több száz méter;
- a tároló porozitása meghatározó módon repedéseknek köszönhető.
Új forszírozott módszerek a mélyben levő, kis áteresztő képességű szerkezetek fellazítását, áttörését célozza:
– a rétegek hidraulikus repesztése,
– a szerkezet fellazítása kémia robbantással
http://geology.com/energy/shale-gas/
1. Függőleges fúrás a palarétegig. 2. A réteget elérve a fúró vízszintesen halad tovább a palarétegben. 3. A furatot a fúrás során keletkező víz (91 %), homok (9,5 %) és egyéb vegyi anyagok (savak, kloridok, sók 0,5 %) keverékének nagy nyomáson történő befecskendezésével tartják nyitva, így biztosítva a gáz áramlását. 4. A gáz kinyerését követően csökkentik a nyomást, a víz pedig visszajut a felszínre.
http://claudearpi.blogspot.hu/2011/04/while-debate-is-raging-in-europe-and.html
http://daryanenergyblog.files.wordpress.com/2012/07/beeb_shale_extraction_dig.gif