Dr. Német Béla (2013)
Pécsi Tudományegyetem
http://www.hulladek-suli.hu/htan/muanya.htm
- 8.2.1.1. Természetes alapú műanyagok,
- 8.2.1.2. Mesterséges úton előállított műanyagok.
| |
A természetben található anyagok (fehérjék, cellulóz) vegyi átalakításával állítják elő. | |
Cellulózszármazékok | |
Vulkánfíber |
Erős, szívós anyag, amely megduzzasztva melegen könnyen formázható. Jól forgácsolható, szilárdsága nagy, fajsúlya kicsi. |
Viszkóz |
Fonalat (műselyem), fóliát (cellofán), és szivacsot készítenek belőle. |
Celluloid |
Átlátszó, igen tiszta, jól színezhető anyag. |
Fehérje alapú műanyagok: fehérje alapú műanyagok | |
Kazeinalapú műanyag (műszaru) |
Erősen hasonló a természetes szaruhoz. Színezhető, polírozható, forgácsolható. |
Vérfehérje alapú műanyag |
Szintén műszaru készíthető belőle. |
Kaucsukszármazékok | |
Klórkaucsuk |
Jó minőségű lakkalapanyag. Filmje korrózióálló. |
Hidroklórkaucsuk |
színtelen gyantaszerű termék. |
Ciklokaucsuk |
Vulkanizálással fémhez ragasztható, csak 60°C-ig alkalmazható |
Gumi |
Régóta alkalmazott, rugalmas, természetes polimer. |
Keménygumi (Ebonit) |
Savaknak, lúgoknak sóknak ellenáll. |
Egyéb természetes alapú műanyagok | |
Bitumenek |
Aszfalt: bitumen kötőanyagú, adalékanyagokat tartalmazó kompozit |
Kátrányok |
A kátrány kőszén, fa vagy más széntartalmú anyagok száraz lepárlásának egyik terméke, a szurok a kátrány desztillációs maradéka. |
Sellak |
Állati eredetű természetes gyanta, a lakkpajzstetű váladéka. Hőre lágyuló plasztikus massza. Jó villamos szigetelő tulajdonságú. Származási helye: India. |
Linóleum |
Természetes anyagokból készült kompozit (parafaőrlemény, nyers kaucsuk-oldat vagy lenmagolaj-firnász és fenyőgyanta, faliszt, mészkő, színezők). Rugalmas, kopásálló. Jó minőségű hézagmentes bevonatok készíthetők belőle. |
|
Kőolaj, vagy földgáz átalakításával nyerik először a monomereket (etilén, sztirol, vinil-klorid), majd különböző eljárások alkalmazásával a polimereket (óriásmolekulákat). Az alapmolekulák (monomerek) kapcsolódása szerint a következők technológiákat lehet megkülönböztetni. |
Polikondenzációs műanyagok |
Polikondenzációs műanyagok: bakelit, (PET) poli(etilén-tereftalát), (C10H9O4)n (PA) poliamidok, nylon66, kevlar, polikarbonátok, poliészterek |
Polimerizációs műanyagok |
A polimerizáció során az alapvegyület (monomer) molekulái melléktermék nélkül, a kettőskötések felbomlása útján kapcsolódnak egymáshoz. |
Polimerizációs műanyagok: (PE) polietilén, (PP) polipropilén, (PVC) poli(vinil-klorid), (PTFE) poli(tetrafluor-etilén) (Teflon), (PS) polisztirol, (PMMA) poli(metil-metakrilát) (plexi), (PVAc) poli(vinil-acetát), (PAN) poliakrilnitril |
Poliaddíciós műanyagok |
Kémiailag különböző molekulákból makromolekulák jönnek létre, melléktermék keletkezése nélkül. Általában alacsony hőmérsékleten megy végbe, katalizátorra nincs szükség. Ide tartoznak a (PUR) poliuretánok, polikarbamidok (PUK), epoxigyanták (EP). |
Szervetlenláncú műanyagok |
Szilikonok, olyan nyílt láncú vagy gyűrűs polimerek, amely a -SiR2O- ismétlődő egységeiből állnak. Az egykomponensű szilikongyantákból szobahőmérsékleten a levegő nedvességtartalmának hatására vulkanizálódó szilikongumik jönnek létre. A kétkomponensű szilikongyanták levegőtől elzárt térben használatosak vastagabb réteg előállítására. Katalizátorral történő térhálósítás során gumiszerű termékké alakulnak. |
Hőre keményedő műanyagok. |
Pl. bakelit, fenoplaszt gyanták, aminoplaszt gyanták, melamin-formaldehid gyanták, telítetlen poliésztergyanták és sajtolóanyagok, epoxigyanták és epoxi-sajtoló anyagok, szilikonok |
Hőre lágyuló műanyagok. |
Pl. a (PE) polietilén, (PP) polipropilén, (PVC) poli(vinil-klorid), (PVAc) poli(vinil-acetát), (PTFE) poli(tetrafluor-etilén) (Teflon), (PS) polisztirol, (PMMA) poli(metil-metakrilát) (Plexi), (PA) poliamidok, polikarbonátok, cellulózacetát. |
Fonalas szerkezet
Térhálós szerkezet
A fonal alakú makromolekulák egyik megjelenési alakjában a molekulaláncok rendezetlen gombolyag képét mutatják. Ebben az esetben amorf szerkezetről beszélünk. (Ilyen fonalas szerkezetű műanyagok molekulaképei fentebb a polimerizációs műanyagoknál láthatók.). A másik megjelenési alakjukban a molekulaláncok részben párhuzamosan rendezettek is lehetnek. Közös tulajdonságuk hogy oldószerben oldhatók, és melegítéskor megolvadnak. Ezek a hőre lágyuló műanyagok. |
A térhálós molekulákban a polimert alkotó molekulaláncokat kovalens keresztkötések kötik össze egymással, így a műanyagot a tér minden irányában behálózó keresztkötések miatt a polimer egyetlen „térhálós” óriásmolekulának tekinthető. Szerves oldószerben nem oldódnak, és melegítéskor nem olvadnak meg. Ezek a hőre keményedő műanyagok. Egy tipikus térhálós műanyag a bakelit molekulaszerkezete. |