Társadalomstatisztika
Németh Renáta, Simon Dávid
ELTE
Definíció: A módusz a változó leggyakoribb értéke.
Példa. A magyar felnőtt lakosság megoszlása felekezeti hovatartozás szerint (forrás: ISSP 2006). Emlékeztető: az ábrázolás kördiagram (lásd előző előadás)
 |
Itt a „Római katolikus” kategória adja a móduszt.
Tulajdonságai
Nominális mérési szintű változók esetén csak a módusz használható.
A módusz értelmezhető bármely más mérési szint esetén is.
Mi a helyzet folytonos változóknál?
Nominális változónál nem képezhetünk átlagot. Miért?
Egy másik, már látott példa:
ISSP 20006, „Az Ön véleménye szerint az állam kötelessége-e csökkenteni a különbséget a gazdagok és a szegények között?”
Válaszkategóriák: Feltétlenül kötelessége / Kötelessége / Inkább nem / Semmi esetre sem.
Mi a változó mérési szintje?
Az alábbi táblázat a válaszok megoszlását mutatja két országra.
|
Cseh Köztársaság |
Magyarország | |
|
Feltétlenül kötelessége |
21,7% |
49,8% |
|
Kötelessége |
32,9% |
35,8% |
|
Inkább nem kötelessége |
28,6% |
12,1% |
|
Semmi esetre sem kötelessége |
16,8% |
2,3% |
|
Együtt |
100,0% |
100,0% |
Módusz: Magyarországon a „Feltétlenül kötelessége” kategória, Csehországban a „Kötelessége” kategória.
Mi a helyzet, ha két vagy több leggyakoribb érték van?
Bi-, tri-, stb. modális eloszlás
Példa: General Social Survey, 1991, Egyesült Államok.
A kormányzat jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésével kapcsolatos szerepvállalására vonatkozott a kérdés.
Válaszkategóriák: Teljes mértékben egyetért / Nagyon egyetért / Egyetért / Egyet is ért meg nem is / Nem ért egyet / Nagyon nem ért egyet / Egyáltalán nem ért egyet.
Mi a változó mérési szintje?
Az alábbi ábra alapján mi a módusza?
 |