Társadalomstatisztika
Németh Renáta, Simon Dávid
ELTE
Páratlan mintaelemszám, magas mérési szint esetén:
Az adatsor rendezése a változó alapján
A középső megfigyelés értékét megkeresve kapjuk a mediánt.
Példa.
Öngyilkossági ráta régiók szerint (forrás: Társadalmi helyzetkép 2002, KSH).
Az öngyilkossági ráta definíciója: az öngyilkosságok számának és a megfelelő korú lakónépesség évközepi számának hányadosa szorozva 100 ezerrel (azaz: 100.000 lakosra jutó öngyilkosságok száma).
 |
Mi a változó elemzési egysége?
Milyen számok lehetnek a változó értékei?
Milyen mérési szintű változó az öngyilkossági ráta?
Mi a medián ebben az esetben?
Az alábbi adatok a 2001-es helyzetet jellemzik. Hogyan változott a medián?
 |
Páratlan mintaelemszám, ordinális változók esetén:
Az alábbi példában 5 személy van.
A medián a középső személyhez, Péterhez kapcsolódó „Se nem elégedett, se nem elégedetlen” kategória
Kérdés: Elégedett-e a háziorvosi ellátással?
Válasz Személy Nagyon elégedett János Nagyon elégedett Júlia Se nem elégedett, se nem elégedetlen Péter Nagyon elégedetlen Mária Nagyon elégedetlen József
(Figyelem! Esetleg félreérthető lehet: mindig egy válaszkategória, és nem a hozzá tartozó megfigyelés – az adott régió vagy személy – a medián!)
Kis, páros mintaelemszám esetén:
Ha a változó magas mérési szintű, a medián definiálható úgy, mint a két középső megfigyeléshez tartozó érték számtani átlaga.
A fenti példát tekintve a Dél-Alföld régió nélkül, a medián 1990-ben
(35,6+37,4)/2= 36,5; 2001-ben (24,7+27,5)/2=26,1.
Ordinális változó esetén nyilván nincs értelme a számtani átlag képzésnek.
Példa: Elégedett-e a háziorvosi ellátással?
Válasz Személy Nagyon elégedett János Nagyon elégedett Júlia Se nem elégedett, se nem elégedetlen Péter Elégedetlen István Nagyon elégedetlen Mária Nagyon elégedetlen József