A Gini együtthatóként ismert szóródás-mutatót leggyakrabban jövedelmi vagy más típusú egyenlőtlenség mérésére használják, főként közgazdasági területeken (pl. gazdaságszociológia, egészség-közgazdaságtan). Az index az eloszlás teljes terjedelmét figyelembe veszi – szemben a percentilis-típusú indexekkel (mint az interkvartilis terjedelem vagy a decilis-hányados).

Az Idősor ábra c. részben már szerepelt, hogy a Gini értékkészlete a [0;1] intervallum. 0 az értéke, ha a populáció minden tagja azonos jövedelemmel rendelkezik, tehát tökéletes az egyenlőség. Értéke 1, ha minden jövedelem egyetlen személy kezében összpontosul, azaz ha teljes egyenlőtlenség áll fenn. A 0,4 körüli Ginit már viszonylag jelentős egyenlőtlenségként interpretálhatjuk.

A Gini-index szemléletesen interpretálható a Lorenz-görbe segítségével, ugyanakkor a görbe maga is az egyenlőtlenség leírásának – a Gini-nél komplexebb – eszköze. A görbe az alacsonyabb jövedelmek irányából kumulált népesség és az általuk birtokolt jövedelmi hányad kapcsolatát mutatja:

A fenti ábrán látható Lorenz-görbe szerint a lakosság alacsonyabb jövedelmű 60%-a a populációs összjövedelemnek csupán a 40%-át birtokolja.

Tökéletes egyenlőség esetén a görbe 45⁰-os dőlésszögű egyenesként jelenne meg.

A Gini index az aktuális görbe és a tökéletes egyenlőség esetén megfigyelhető görbe által bezárt terület nagyságának kétszereseként számolható.

(Az adatok forrása az Országos Lakossági Egészségfelmérés 2000 (OLEF2000). A jövedelmet az egy főre jutó havi nettó háztartási jövedelemmel definiáltuk.).

Esettanulmány – Jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon

Az országos szinten jelentkező jövedelmi egyenlőtlenségeket szemlélteti a fenti ábra Lorenz-görbéje. A görbéből számolt GINI értéke országos szinten 0,31. Összevetésképpen: a 90-es években Latin-Amerikában volt a Gini értéke a legmagasabb (0,5 körüli átlaggal), az iparosodott nyugati államokban 0,35 körül mozgott, míg a legalacsonyabb a kelet-európai államokban volt 0,25 körüli átlagos értékkel.

A jövedelmi egyenlőtlenségek mértékét nagyban befolyásolják olyan, a jövedelmek meghatározásában szerepet játszó tényezők, mint az életkor, az iskolai végzettség vagy a foglalkozás.

Az alábbi ábrán látható, hogy a GINI-vel mért egyenlőtlenség iskolázottsági csoportonként igen különböző mértékben jelenik meg, leghangsúlyosabb a diplomások, legkisebb az alapfokú végzettséggel bírók között.

A foglalkozási kategóriákat tekintve a segéd- és betanított munkások között a legkisebb, és a foglalkozások presztízssorrendjét követve fokozatosan nő.

A legnagyobb különbség az életkori bontásban jelenik meg. A különbség érzékeltetése végett: az idősekre érvényes 0,18-as GINI kisebb, mint valaha az utóbbi 40 évben országos szinten volt, míg a fiatalok 0,36-os együtthatója a nyugat-európai államokra jellemző.

(Az adatok forrása itt is az Országos Lakossági Egészségfelmérés 2000 (OLEF2000). A jövedelmet az egy főre jutó havi nettó háztartási jövedelemmel definiáltuk.).