Németh Renáta, Simon Dávid
ELTE
Indikátorok típusai
Objektív indikátorok: olyan indikátorok, amelyek a jellemzett jelenséget közvetlenül írják le.
Egyváltozós objektív indikátor: egyszerű indikátorok, amelyek nyers mutatók. Pl.: élveszületések száma
Többváltozós egyszerű indikátor (hányados): olyan mutatók, amelyek néhány mutatóból számíthatók ki. A leggyakoribb példa erre a standardizált mutatók. Pl.: egy főre eső nemzeti jövedelem (GNP)
Többváltozós komplex indikátor: olyan indikátorok, amelyek más indikátorok egész sora alapján számíthatók ki. Pl.: fogyasztói árindex (a fogyasztói kosárban szereplő termékek árai alapján a fogyasztás mennyiségével súlyozva)
Levezetett (proxy) indikátorok: olyan mutatók, amelyek kapcsolatban állnak az adott mérendő szektorral, de annak csak egy kis részletét jellemzik közvetlenül, ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja – és/vagy elméletileg alátámasztható – hogy egy egész szektort képesek jól jellemezni. Pl.: csecsemőhalandóságot gyakran használják az egészségügyi rendszer fejlettségének proxy indikátoraként.
Indikátorrendszerek típusai
Történeti előzmény
Első kísérlet a lakosság életkörülményeivel foglalkozó összefoglaló "társadalmi jelentés" elkészítésére (United Nations Statistical Office 1954)
Koncepció: az "életkörülmények" fogalommal jelzett társadalmi jelenségek komponensekre "oszthatók"
család, háztartás, iskolázottság, foglalkoztatás, egészségi helyzet
ezek külön-külön (!) tanulmányozhatók a statisztika eszközeivel
Komponens megközelítés
Részterületenként társadalmi jelzőszámok jól meghatározott köre:
általános képet adnak a lakosság életszínvonaláról,
információkkal szolgálnak:
a népesedés,
a munkaerőpiac,
a jövedelmek,
a fogyasztás
a közlekedés,
a kommunikáció alapvető változásairól
A komponens megközelítés a társadalmi indikátorrendszerek legkorábbi típusa. Nem tartalmaz elméleti modellt, célja „csupán” a társadalom alrendszereinek leírása. A későbbi rendszerek a tematikus felosztást többé-kevésbé átveszik.
angol társadalmi jelzőszám-gyakorlat áll a legközelebb a komponens megközelítéshez
Social Trends (Office for National Statistics, 1970-től)
2010 óta csak online verzió
Társadalmi és gazdasági adatok különféle kormányhivataloktól és egyéb szervezetektől
Témák:
– Egészségügy
- Oktatás
- Lakosság
- Élet-stílus és részvétel
Példaként alább láthatók az Office for National Statistics (az Egyesült Királyság statisztikai hivatala) honlapján 2011-ben elérhető adatok tematikus bontásban:
|
Population Published 4 Dec 2009 Households and families Published 4 Dec 2009 Labour market Published 4 Dec 2009 Housing Published 10 Feb 2011 Transport Published 3 Feb 2011 |
Lifestyles and social participation Published 27 Jan 2011 Income and wealth Published 11 Nov 2010 Expenditure Published 11 Nov 2010 Education and training Published 2 July 2010 Health Published 2 July 2010 |
Environment Published 2 July 2010 Crime and justice Published 2 July 2010 Social protection Published 2 July 2010 International comparisons Published 11 Nov 2010 e-Society Published 11 Nov 2010 |
Az erőforrás megközelítés
Hogyan lehet a lehető legszisztematikusabb képet adni a társadalom jól létének népességen belüli eloszlásáról?
Hogyan ragadhatók meg a statisztika eszközeivel az erőforrásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségei?
Alternatív elnevezés: életszínvonal megközelítés
Az erőforrás megközelítés alapelve azon a meggyőződésen nyugszik, hogy a korlátos erőforrásokhoz az emberek egyenlőtlenül férnek hozzá és ez az adott személy számára meghatározza a jóllét fokát. A rendszer azt kívánja mérni, hogy az erőforrások milyen mértékben oszlanak meg egyenlőtlenül. A rendszer külön kezel néhány, társadalmi problémák szempontjából kitüntetett csoportok, mint pl.: nők, bevándorlók, stb.
A vizsgált változóknak két csoportja van
Az erőforrás változók:
gazdasági (lakásviszonyok, vagyon, jövedelem, megtakarítás…)
műveltség, tudás (iskolai végzettség, képzettség) munkakörnyezet
kapcsolatok, egészségi körülmény
Társadalmi csoportképző változók:
demográfiai dimenzió (nem, életkori csoportok, családtípusok szerinti vizsgálat);
társadalmi osztály dimenzió (foglalkozási csoportok, munkaerő-piaci szektorok, ágazatok szerinti megoszlás);
a különböző társadalmilag "veszélyeztetett" csoportok (képzetlenek, tartós munkanélküliek, fiatal munkanélküliek, fogyatékosok stb.) dimenziója;
a régiók, településtípusok dimenziója
Jellemző példa: Svédország