A jövedelem döntő befolyással bír az egészségi állapotra. Samuel H. Preston munkássága nyomán vált ismertté a róla elnevezett Preston görbe, ami az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) és a várható élettartam közti összefüggést országok közt (aggregált adatokon) leírja. Minél nagyobb a GDP, annál hosszabb a születéskor várható élettartam.

Ábra: A Preston görbe

http://en.wikipedia.org/wiki/Preston_curve  

A jövedelem hatása az egészségre azonban a szegényebb országokban jóval erősebb, mint a gazdag országokban.

Ábra: Figure 3.2 Life expectancy is highly correlated with income, particularly in poor countries. Equity from a global perspective. World Development Report 2005. Chapter 3. 59. o.

http://wdsbeta.worldbank.org/external/default/WDSContentServer/IW3P/IB/2005/09/20/000112742_20050920110826/additional/841401968_200508263001617.pdf  

A jövedelem hatása az egészségre individuális szinten is kimutatható: alacsonyabb jövedelmű szülők 5 éven aluli gyermekei körében magasabb a halálozás, mint magasabb jövedelműek körében.

Ábra: 5 éven aluli gyermekek halálozása 1000 élveszületésre a háztartás jövedelme szerint.

http://whqlibdoc.who.int/publications/2008/9789241563703_eng.pdf

Az alacsony jövedelem miatti hátrányos helyzet (depriváció) jelentős halálozási kockázatot képez a halálozás bármely okát tekintve férfiak és nők körében is, amint azt angliai adatok bizonyítják.

Ábra: Figure 2.3 Korspecifikus összhalálozás a depriváció vigintilisei (huszadai) szerint. 31. o.

http://whqlibdoc.who.int/publications/2008/9789241563703_eng.pdf  

A jövedelem a kockázati magatartással is összefügg: jobb anyagi helyzetben lévők körében alacsonyabb volt a dohányosok aránya az Országos Lakossági Egészségfelmérés 2000 adatai alapján.

Ábra: 4. ábra: A dohányzás és az anyagi helyzet kapcsolata

http://www.nepegeszseg.hu/nepc.php?mt=0&mmid=22&smid=34&tmid=5&&mlink=47