Ádány Róza (2011)
Debreceni Egyetem
A Gothenburg Consensus Paper - az egészséghatás vizsgálatok egyik alapdokumentumaként - nemzetközi szervezetek (EC, WHO European Centre for Health Policy) és számos szakértő együttműködésének eredményeként született meg 1999-ben.
Az ebben leírt módszertan szerint az egészséghatás vizsgálatok menete (1. ábra) az alábbi öt fő fázisra osztható:
1. Szűrés (screening)
2. Egyeztetés (scoping)
3. Hatásbecslés (assessment)
4. Döntéshozatal (decision making)
5. Monitorozás és értékelés (monitoring and evaluation)
A különböző módszertanok az említett lépéseket változatos módon alkalmazzák. Az egyes modellek leggyakrabban a hatásbecslés lépésében térnek el, attól függően, hogy az EHV-t milyen megközelítésben végzik, és milyen módszereket használnak a hatások értékelésre. Az össszefoglaló vélemény illetve javaslat készítése általában a hatásbecslés vagy a döntéshozatal része, de egyes modelleknél önálló elemként szerepel. A monitorozás és értékelés fázisa - bár a módszertani ajánlások szerves részét képezi - a gyakorlatban az esettanulmányok jelentős részében elmarad a magas költség, a rendelkezésre álló idő rövidsége és/vagy a döntéshozók implementációt követő érdektelensége miatt.