Ádány Róza (2011)
Debreceni Egyetem
Az EHV első (vagy méginkább megelőző) lépése a szűrés, mely egyfajta elővizsgálatnak tekinthető. Alapvető célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a tervezett intézkedés esetében szükség van-e EHV végzésére. Ahhoz, hogy a szűrés igazán hatékony legyen, megfelelő szervezeti feltételek szükségesek, így állandó szakértői csoportnak kell rendelkezésre állnia az adott döntéshozatali szinten - illetve azzal együttműködve - már az intézkedés tényleges vizsgálatát megelőzően. Bizonyos országokban, így hazánkban is – ahol az EHV a KHV-ba integráltan kerül elvégzésre – az EHV-köteles intézkedések körét törvény vagy rendelet állapítja meg. Ebben az esetben a szűrés első lépése annak vizsgálata, hogy a jogszabály hatálya kiterjed-e az adott intézkedésre.
A szűrés módszere a tervezett intézkedés elemeinek és azok potenciális hatásainak a rendszerezett, listaszerű áttekintése, mely kiterjed az intézkedés természetével, paramétereivel kapcsolatos kérdésekre, úgy mint:
az intézkedés tartalma
az intézkedésben foglaltaknak megfelelő cselekvés időtartama, reverzibilitása
az intézkedés adminisztratív körülményei
az intézkedés politikai jelentősége, esetleges alternatívái
a potenciálisan érintett egészségtényezők, jellemzően életmód, fizikai környezet, társadalmi-gazdasági környezet, szolgáltatásokhoz való hozzáférés csoportosításban
az érintett populáció, különös tekintettel a hátrányos helyzetű vagy bármely szempontból veszélyeztetett csoportokra
a népegészségügyi relevanciájú esetleges mellékhatások
A kérdéslista ill. a kérdésekre adott válaszok alapján azonosíthatók azok a tervezett intézkedések, amelyek esetében nem szükséges (vagy nem lehetséges) az egészség-hatásvizsgálat elvégzése.
Az EHV mellőzését a következő okok indokolhatják:
a várható egészséghatás elhanyagolható mértékű,
a várható egészséghatás és kezelése (az előnyök maximalizálása és a hátrányok minimalizálása) ismert, jól meghatározható,
a vizsgálat nem kivitelezhető.
Ezekben az esetekben a szűrés eredménye közvetlenül felhasználható és interpretálható a döntéshozatali folyamatban. Fontos biztosítani azonban, hogy különböző szelekciós szempontok bevezetése esetén se maradjon el még a látszólag kisebb jelentőségű, de bizonytalan egészséghatásokkal járó intézkedések vizsgálata sem.