A bortermelés és -fogyasztás sokféle módon képes befolyásolni a lakosság egészségét. A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának EHV munkacsoportja egy, a magyar bortermelés törvényi szabályzásának értékelésén alapuló, átfogó EHV-t készített a minőségi bortermelés egészséghatásainak elemzése céljából.

A vizsgálat eredményei szerint az alkohol toxikus hatásai csökkenthetők a minőségi borok kínálatának növelése és az emelkedő árak miatt mérséklődő fogyasztási mennyiség révén, bár ez a folyamat egyeseket illegális forrásból származó termékek felé terelhet. A minőségi bortermelés növeli a földhasználat értékét, munkahelyeket teremt, emelkedő bevételt biztosít a termelőknek és helyi közösségeknek, ugyanakkor tönkreteheti a termékváltásra képtelen forráshiányos bortermelőket. A minőségi borkínálat fejlesztőleg hathat az egészséges életvitelre és a társadalmi kapcsolatkora, valamint mérsékelheti az alkoholos befolyásoltsághoz és hamisításhoz kapcsolódó bűnelkövetést. Az összességében pozitív egészséghatás azonban csak a negatív következményeket minimalizáló, tervezett szerkezetváltással lehetséges, ami magában foglalja a termékváltás és piacrajutás segítése mellett a szigorú minőségellenőrzést, az egészséges borfogyasztás, borkultúra és -turizmus támogatását, az alkoholizmus, családon belüli erőszak, ittas vezetés és borhamisítás ellenes programok szervezését

Ádám, B, Molnár, Á, Bárdos, H, Ádány, R: Health impact assessment of quality wine production in Hungary. Health Promotion International, 2009; 24(4):383-394

Kósa, K, Molnár, Á, Mckee, M, Ádány, R: Rapid health impact appraisal of eviction versus a housing project in a colony-dwelling Roma community. J Epidemiol Community Health

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/entrez/query.fcgi?linkbar=plain&db=journals&term=0143-005X

2007; 61(11):960-965

Link:

http://jech.bmj.com/content/61/11/960.abstract

A romák egészségi állapotának meghatározásában – helyzetükből következően - a szociális-gazdasági tényezőknek, mint a jövedelem, iskolai végzettség, foglalkoztatottság vagy lakáskörülmények fontos szerep jut, az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek e tényezőkön keresztül történő csökkentése, az egészségi állapot javítása alapvető egészségpolitikai célkitűzés. A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának EHV munkacsoportja által készített helyi szintű egészséghatás vizsgálat célja egy jelenleg telepen lakó, lakhelyét jogerős kilakoltatási határozat értelmében elhagyni kényszerülő hátrányos helyzetű roma csoport egészségi állapotát befolyásoló fő tényezők számbavétele, a kilakoltatás illetve egy lakásépítési projekt megvalósulása esetén várható egészséghatások feltárása volt. A prospektív vizsgálat egy közösségfejlesztési program részeként indult, és a helyi döntéshozók meggyőzésén túl olyan modell elkészítését tűzte ki célul, mely alapul szolgálhat a jövőben a romákat érintő népegészségügyi, egészségfejlesztési programok, projektek tervezéséhez, illetve eredményességük értékelését szolgáló módszerek kidolgozásához. 

Az EHV eredményei alapján a lakhatási projekt - szemben a kilakoltatás esetén döntéshozói szinten remélt rövid távú financiális nyereséggel – a közösség egészségi állapotának hosszú távú javulását eredményezheti. Kedvező hatás várható a táplálkozás, végzettség, foglalkoztatottság, közösségi összetartozás és lakókörnyezet egészségtényezői esetében, melyek többek között hozzájárulhatnak a légző- és emésztőszervi megbetegedések gyakoriságának csökkenéséhez és a mentális egészség javulásához. Az EHV a romákat érintő lakhatási projektek, programok tervezésére is tett ajánlásokat, melyek között a lakásépítési és támogatási alternatívák alapos mérlegelésének szükségessége, a projekt során az érintett közösség teljes mértékű bevonása és folyamatos egészségfejlesztési tevékenység végzése szerepeltek.