Ádány Róza (2011)
Debreceni Egyetem
A HIV fertőzés korunk világjárványának tekinthető. A kórokozó a humán immundeficiencia vírus (HIV) 1-es és 2-es altípusa. A fertőzéssel szembeni védettség kialakítására tett próbálkozások eddig nem jártak sikerrel.
A WHO legutóbbi helyzetjelentése
HIV/AIDS megbetegedések Magyarországon 2011. III. negyedév
Országos Epidemiológiai Központ, Epiinfo 18. évfolyam, 46. szám:
http://www.oek.hu/oek.web?to=839,1866&nid=41&pid=11&lang=hun
A WHO/UNAIDS jelentése szerint 2010-ben 34 millió HIV-fertőzött élt a világon, akik közül 2,7 millió betegségét 2010-ben diagnosztizálták. Ugyanebben az évben 1,8 millió volt az AIDS miatt meghaltak száma. A HIV-fertőzöttek döntő többsége (70%-a) Afrika Szaharától délre eső területein él, de jelentős Dél- és Délkelet-Ázsia részesedése (12%) is. 2010-ben Nyugat és Közép-Európában 118 335 új HIV-fertőzöttet diagnosztizáltak, azonban Kelet-Európában és Ázsiában drámai gyorsasággal nőtt (160 ezer fő) - 2006 óta Oroszország egyes területein meghétszereződött, 2001 óta Ukrajnában megháromszorozódott - a regisztrált HIV-fertőzöttek száma.
Jelenleg 2,1 millió 15 év alatti HIV-fertőzött gyermek él a Földön, akiknek 90%-a édesanyjától kapta el a vírust. 2009-ben naponta 7 000 új fertőzés történt, melyből 1000 gyermek volt érintett. A 15 éven felül megbetegedettek 41%-a a 15–24 éves korcsoportba tartozott. A világjárványban érintettek 51%-a nő, ami jelzi a heteroszexuális terjedés egyértelmű dominanciáját.
A magyar HIV/AIDS járványügyi helyzet viszonylag kedvező. 1985-2011. második negyedév végéig Magyarországon 2010-ben 182 új HIV-fertőzöttet regisztráltak, az incidencia 1,8 eset/100 000 lakos/év volt. A régióban a bejelentett esetek száma megduplázódott az előző évihez képest, amely annak köszönhető, hogy idén első alkalommal Oroszország is szolgáltatott adatokat az európai adatbázis számára. Az újonnan diagnosztizált HIV-fertőzöttek 12%-a a 15-24 éves korcsoportból került ki, 38%-uk nő volt. A legmagasabb incidenciát Oroszországból, Ukrajnából és Észtországból jelentették. Kelet-Európában az ismert rizikócsoportú HIV-pozitív személyek közel fele heteroszexuális kapcsolatban, 43%-a intravénás szerhasználat útján fertőződött. Közép- és Nyugat-Európában a legtöbben még mindig homoszexuális kapcsolat révén akvirálták a vírust, második helyen a heteroszexuális populáció áll, az intravénás kábítószer-használók az újonnan fertőzöttek csupán 4-4%-át teszik ki. 2010-ben az Európai Unió területén az újonnan diagnosztizált HIV-pozitív személyek száma 5%-kal emelkedett az elmúlt évi bejelentésekhez képest. A fertőzöttek 11%-a a 15-24 éves korcsoportba tartozik, a bejelentettek egynegyede nő. Az Unióban a múlt év során a homoszexuális populáció volt a legnagyobb kockázatnak kitéve, a fertőzöttek egynegyede heteroszexuális kapcsolat révén fertőződött, 15%-uknál nem volt ismert a fertőződés módja. A bejelentett AIDS-betegek száma folyamatosan csökkent az elmúlt években mind a WHO Európai Régiójában, mind az Európai Unió területén. Mivel Oroszország nem jelentett adatokat az AIDS-betegekről, így a kelet-európai helyzetről nem rendelkezünk megbízható képpel. 2010-ben szintén kevesebben haltak meg AIDS-ben, mint az előző években, azonban 40 ország kumulatív adatai alapján több mint 165 000 ember él AIDS tünetegyüttessel a régióban.
Terjedés.
Jellemzően vér útján terjedő fertőzés, de test és szövetnedvek is közvetítik. Fertőzött terhes anyák magzatai 30-40%-ban transzplacentárisan fertőződnek. Szülés és szoptatás során is létrejöhet fertőződés.
A fertőzés forrása:
A beteg és a tünetmentes vírushordozó.
Szezonalitás: Nem jellemző.
Lappangási idő: Szeropozitivitás csak a fertőződést követően 1-3 hónap múlva alakul ki, de az egyén a lappangási idő második felében már fertőzőképes.
Klinikai tünetek:
Az első klinikai tünetek jelentkezése függ a fertőzés idejétől (mely életkorban következett be), valamint attól, hogy a szeropozitivitás ismeretében antivirális kezelésre sor került-e. Általában jellemző, hogy az első klinikai tünetek jelentkezéséig annál rövidebb idő telik el, minél fiatalabb életkorban következett be a fertőződés (pl. a transzplacentárisan fertőződött gyermek esetében átlagosan 1-2 év múlva, felnőtt korban bekövetkezett fertőzés esetén átlagosan 10 év múlva jelentkeznek az első tünetek). Antiretrovirális kezeléssel jelentős késleltetés érhető el.
http://www.lifeslittlemysteries.com/magic-johnson-hiv-aids-anniversary-2154/
www.youtube.com/watch?v=oiTTLeky2Gs
Az infekciót követően 1-2 hónap elteltével influenzához vagy mononucleosishoz hasonló „szerokonverziós tünetegyüttes” lép fel, mely egy-két hét múlva spontán megszűnik. Az esetek 75-95%-ában a fertőzést követő 15 éven belül kialakulnak az indikátorbetegségek.
A betegek 80-90%-a az AIDS diagnózisának megállapítását követően 3-5 éven belül meghal.
Járványügyi teendők:
A verifikált HIV-pozitív esetek gondozását a feltételezett fertőzési módnak megfelelő gondozóban (az illetékes BNG-ban, az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézetben vagy hematológiai osztályokon), míg a HIV-pozitív gyermekek ellátását a Fővárosi Szent László Kórház kijelölt gyermekosztályán végzik. A felnőtt HIV-pozitív egyének és AIDS-betegek kezelése a Fővárosi Szent László Kórházban történik.
Azokat az egészségügyi dolgozókat, akiket munkaköri tevékenységük közben a fertőződés lehetőségét hordozó sérülés, vagy potenciálisan veszélyeztető kontamináció ért, a Szent László Kórház immunológiai osztályával történt egyeztetést követően, 2 órán belül antiretrovirális kezelésben kell részesíteni.
Megelőzés:
- Biztonságos szexuális magatartás, a kockázat legcsekélyebb fennállása esetén is óvszerhasználat.
- Vér- és vérkészítmények szerológiai vizsgálata.
- intra vénás kábítószer-használók tűcsere programja (vitatott)