Mezőgazdasági (növénytermesztés, állattartás, erdészeti) hulladékok kezelése és hasznosítása
Dr. Czupy Imre, Vágvölgyi Andrea (2011)
Magyarországon a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, valamint a Hulladékgazdálkodási tervek (országos, területi, települési, egyedi) adják meg a hulladékkal kapcsolatos tevékenységek kereteit.
A szelektív hulladékgyűjtés, valamint a szelektíven gyűjtött hulladékok hasznosítása több éve folyik Magyarországon. A hulladékártalmatlanítás területén a lerakás dominál.
Az elkövetkező időszakban keletkező hulladék mennyiségében a gazdasági visszaesés következtében 2009-től csökkenés, majd 2011-től kismértékű emelkedés várható.
Az egyes frakciókon belül eltérő növekedési ütemek valószínűsíthetőek: szerves hulladékok mennyisége közel állandó marad, a papír, műanyag, fém összesített aránya
nagyjából a teljes mennyiség változását követi. A teljes mennyiség valamivel több, mint 60%-a lakossági forrásból származik.
Cél, a lerakott hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmának csökkentése (1016-ra ne haladja meg a 820 ezer tonnát, ennek eléréséhez 2014-re 950 ezer tonna rakható le).
A hulladékok többféle módon csoportosíthatók
Termelési
Eselékek (forgácsok, darabok)
Melléktermékek
Mezőgazdasági növénytermesztés, állattenyésztés, stb.
Ipari melléktermékek
Energiatermelés
Stb.
Járulékos hulladékok (eszközök, segédanyagok,..)
Logisztikai (szállítással-tárolással összefüggő)
Felhasználással összefüggő
Kopási-bomlási termékek (kommunális hulladék, fáradt olaj, ..)
Emisszió (salak, füstgáz, por,..)
Maradványok, amortizációs hulladékok (építőanyag, bútor, …)
Egy másik csoportosítási lehetőség (korábbi csoportosítási kategóriák) a következő:
2.1. táblázat - A hulladékok egy régebbi csoportosítási lehetősége
| Halmazállapot | Szilárd | Folyékony | Iszapszerű | Gáznemű |
|---|---|---|---|---|
| Eredet szerint | ||||
| Települési | Háztartási és utcai hulladék, szemét | Települési folyékony hulladék, | Kommunális szennyvíziszap | Lakóházi fűtések füstje |
| Kommunális szennyvíz | Szippantott iszap | |||
| Termelési | Ipari melléktermékek és hulladékok | Ipari szennyvizek, | Ipari szennyvíziszapok | Ipari füstök és gázok |
| Állati eredetű hulladékok | Olajok, | |||
| Almos trágya | Hígtrágya | |||
| Veszélyes | Különféle ipari törmelékek, salakok, porok | Savak, lúgok oldatok, festékek, trafóolaj | Galvániszapok | Vegyipari, petrolkémiai gázok és füstök |
Hulladékok jelenlegi csoportosítási módjai:
Hulladékgazdálkodási törvény szerint
Veszélyes
Nem veszélyes
Inert
Egy praktikus csoportosítás az Országos Hulladékgazdálkodási Terv alapján
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem-veszélyes
Ipari és egyéb gazdálkodói nem-veszélyes
Települési szilárd
Települési folyékony (szennyvíziszap nélkül)
Települési szennyvíz-iszap
Veszélyes
A mezőgazdasági hulladékokat gyakorlatilag a biomassza kategóriába lehet sorolni (természetes eredetű szerves anyagok)
Csoportosításuk a következőképpen történhet:
2.2. táblázat - A biomasszák csoportosítása
| Elsődleges biomassza | Másodlagos biomassza | Harmadlagos biomassza |
|---|---|---|
| Mezőgazdasági melléktermékek | Állattenyésztés melléktermékei | Élelmiszeripari mellék-termékek |
| Kerti zöldhulladékok | Állati eredetű hulladékok | Ipari szennyvizek, szennyvíz-iszapok |
| Közterületi zöldhulladékok | Trágya, hígtrágya | Szilárd szerves hulladékok |
| Konyhai zöldhulladékok | Veszélyes szerves hulladékok | |
| Erdészeti, faipari mellék-termékek és hulladékok | Papírhulladékok |
Hasznosításuk a következő módokon lehetséges
