A hossz- és keresztirányú záróhiba megértéséhez tekintsük a 8-7 ábrát. A dy és dx koordináta záróhibák után számítható a d vonalas (lineáris) záróhiba.

8-23. egyenlet

A sokszögvonal d vonalas záróhibájának nagysága a mérési hibák és a kerethibák együttes hatásától függ. Viszont egy adott d vonalas záróhiba adott koordinátatengely irányú dy és dx összetevői attól is függnek, hogy a sokszögvonal milyen irányban halad a koordináta-tengelyekhez képest. A dy és dx hibák nagyságából tehát nem lehet közvetlen következtetéseket levonni a mérési hibákra vonatkozóan.

8-6. ábra A vonalas záróhiba, valamint a hossz-és keresztirányú záróhiba értelmezése

Ha a d vonalas záróhibát a kezdő- és végpont összekötő egyenesével párhuzamos hosszirányú, és erre merőleges keresztirányú összetevőre bontjuk, és feltételezzük, hogy a sokszögvonal ideálisan nyújtott (törésszögei közel 180 fokosak), akkor kerethibától mentes alappontok esetében a hosszirányú záróhiba a távolság meghatározás pontosságától, a keresztirányú záróhiba pedig a szögmérés pontosságától függ. Ezt a két összetevőt különösen akkor ajánlott kiszámítani, ha a d vonalas záróhiba értéke a vártnál nagyobbra adódik. A hossz- és keresztirányú záróhiba:

8-24. egyenlet

A gyakorlati geodéziai munkák végrehajtása során a mérési eredmények és a felhasznált alappontok együttes „minősítésére” az ötödrendű hosszú oldalú és rövid oldalú sokszögelésre vonatkozó hibahatárokat szoktuk figyelembe venni.

Amennyiben a szögzáróhiba és a vonalas záróhiba kielégíti az 8-1. táblázatban lévő feltételeket, a mérést, és a felhasznált alappontokat jónak szoktuk minősíteni.