Tarsoly Péter (2010)
Nyugat-magyarországi Egyetem
A kétszeresen csatlakozó, kétszeresen tájékozott sokszögvonal vezetése nem csupán abból a szempontból kedvező, hogy így a lehető legtöbb fölös mérést vesszükfigyelembe a számítás során; ennél a sokszögvonal típusnál lehetősségünk van a szögmérésben, vagy a távolságmérésben elkövetett egy darab durva hiba helyének a meghatározására is. Ilyen módon nem feltétlen kell a teljes sokszögelést megismételni, esetleg lehetőségünk nyílik arra, hogy csak a hibás mérést végezzük el újra.
Azt a sokszögpontot, amelyen a szögmérésben durva hibát követtünk el (erre a hibahatárt meghaladó szögzáró hibából következtethetünk) úgy tudjuk megkeresni, hogy a sokszögvonalat egyszeresen csatlakozó, egyszeresen tájékozott sokszögvonalként a kezdő- és a végpont irányábóll is kiszámítjuk. Amelyik pontra a két számításból közel egyenlő koordinátákat kapunk, annál a pontnál követtük el nagy valószínűséggel a durva szögmérési hibát. A számítás alapját az a geometriai tény adja, hogy ennél a pontnál „csavarodik el” a sokszögvonalunk.
A hosszmérésben elkövetett durva mérési hiba esetén a hibásan mért oldalt azok között az oldalak között kell keresni, amelyek irányszöge közelítőleg egyezik (vagy közelítőleg ellentétes) a kapott – és a durva hiba miatt a megengedettnél jóval nagyobb – vonalas záróhiba irányának irányszögével. (8-8. ábra)
A kedvezőtlen hibaterjedés miatt a szögmérésre különös gondot kell fordítani, Ha magát a szögmérést gondosan hajtjuk végre, akkor a legnagyobb hiba a műszer és a prizma felállítási hibájából származhat. Az ebből származó maximális szögmérési hibákat a 8-2. táblázatban foglaltuk össze, jelentős, 1 centiméteres külpontosságot feltételezve (Sárdy, 1970):
A táblázat adatai szerint a felállításból származó hiba különösen rövid oldalak esetén okoz számottevő szögmérési hibát. Emiatt a rövid oldalak használata kerülendő. Rövid oldal fordul elő abban az esetben, amikor kénytelenek vagyunk valamilyen akadályt kikerülni (pl. épület).