Házhelyek céljára gyakran a nem állami tulajdonban álló telkek tulajdonjogát a Magyar Állam/ önkormányzat javára lehetőleg telekvásárlással vagy – végső esetben – kisajátítással lehet megszerezni.

Házhelyosztás végezhető magánmegrendelésre (vagy magánszemélyek társulása részére) is.

A házhelyterület kijelölése a területrendezési tervek alapján építésügyi határozattal, szükség esetén a szakhatóságok bevonásával tartott helyszíni szemle nyomán történik.

Egy házhelyosztási célt segítő terv látható a következő, 16.7 sz. ábrán.

A házhelyosztáskor amennyiben a Szabályozási terven és a Helyi építési szabályzatban nem került részletes szabályozásra Házhelyrendezési tervet kell készíteni (településrendező tervezővel) és jóváhagyatni. Ezt követően készülhet el a Változási vázrajz –házhelyosztáshoz.

Telekalakítási (Házhelyosztási) vázrajzot elég készíteni (Telekalakítási tervet nem!): ha az általános rendezési (településszerkezeti és a szabályozási) terv a házhelyek kialakításához szükséges adatokat tartalmazza.

A házhelyosztások legtöbbször nagyobb területre kiterjedő munkálatok, amelyek alappontsűrítés nélkül nehezen oldhatók meg. Ebben az esetben a munka földmérési bejelentésre kötelezett.

A telekalakítási vázrajz készítésének két alapvető munkarésze (komplex földmérési dokumentációja):

(Megemlítjük, hogy korábban kiosztási földkönyvben mutatták ki a keletkezett területeket.)

Természetesen ezek elkészítéséhez további földmérési munkarésznek kell még elkészülnie.

A területtervezés fontos szempontjai:

Esetenként a házhelyosztás egy-egy kialakult többelsőben kerül végrehajtásra. Ez egyrészt azzal bonyolítja a feladatot, hogy a tömbbelsőt „feltáró” belső utat kell kialakítani a megfelelő mérettel, másrészt itt is (mint a telekátalakításnál említettük) törekedni kell arra, hogy lehetőleg meglévő kerítésekkel egybeeső határokat hozzunk létre a kiosztandó terület kontúrjának és azon belül már csak a szabályozási tervek és a fantázia korlátozhatja a tervezést. Mindenesetre ennek érdekében a terepen előzetes bejárást érdemes végezni, kiválasztani a tervezett kontúrhoz közeleső terepi „vonalakat” és be kell mérni ezeket. Kiszámítva a koordinátáikat, a tervezéshez felszerkeszthetjük a térképkivágatra és annak figyelembevételével kell dönteni a végső kontúrról.

Azt is meg kell említeni, hogy a házhelyosztások gyakran járnak együtt:

16.3.1 A házhelyosztás földmérési munkái

A továbbiakban a házhelyosztási (változási) vázrajz előállítási folyamatát vázlatosan tekintjük át, hiszen egyes feladatok megoldására a 11, 12 és a 15 modulban részletesen kitértünk, sőt a 13 és 14. modulban megismert tervezési számítások is bemutatásra kerültek. Néhány ábra segítségével azonban jól áttekinthetjük egy adott területen kialakítandó tömb házhelyei tervezésének és a kiosztás dokumentálásának fontosabb lépéseit.

16.8. ábra: Egy házhelykiosztás előterve

16.3.1.1 Az előkészítés szakaszai, feladatai

A munkaszakaszok és feladatai a következők.

1. Földmérési munka bejelentése (az említettek és az általános szabályok szerint).

2. Adatgyűjtés (az általános elvek szerint, figyelemmel a korábbi földrészlet-változásokra és a helyrajzi számok alátöréseire, illetve felhasználható intervallumokra).

1. Alappontsűrítés (feltételesen).

   1. A határvonal (kiosztandó terület kontúr vonala) azonosítása (a vonatkozó tűréshatárok figyelembevételével), a pontok megjelölése (a fő töréspontok vb kővel, egyébként vascsővel, hiltivel, fakaróval, festéssel)

   2. A házhelyterület helyszínelése, határtöréspontok bemérése, szükség szerint magassági felmérés vagy a tervezést (a kitűzhetőséget és a birtokbavételt) befolyásoló akadályok felmérése.

1. A helyszínelés irodai feldolgozása (koordináta-számítások, felszerkesztés a térképre, ellenőrző területszámítás, távolságok ellenőrzése), az általános részben (11 és 12. modulban) leírtak szerint.

   1. Művelt területen a termelésből való kivonási dokumentáció elkészítése (lásd a 18. modulban).

16.3.1.2 Tervezés

16.9. ábra: Tömbök tervezése

1. A tömbök (és az utcák) fő töréspontjainak tervezése (13 modul).

2. A tömbök fő töréspontjainak kitűzése (a 14. modulban leírtak szerint)

16.10 ábra: Tömbkontúr kitűzése

1. A tömbkontúron levő sarokpontokat állandó módon (vb kővel, csappal, csővel, stb.) meg kell jelölni.

1. Helyrajzi számozás (az ismert szabályok szerint, a kialakítandó földrészletek számának és kb. helyének ismeretében azért, hogy a további számításoknál ezekre lehessen utalni, hivatkozni).

2. A házhelyek (egyenkénti) megtervezése, a tömbön belüli földrészletek kialakítása.

3. Kitűzési vázlat készítése (ellenőrző és kitűzési méretek számításával).

4. A tervezés vizsgálata.

5. A házhelyek birtokhatár-pontjainak helyszíni kitűzése.

6. A kitűzés vizsgálata.

7. A töréspontok helyszíni bemutatása (átadása a megrendelőnek /képviselőjének).

16.11. ábra: Házhelyek kitűzése

16.3.1.3 A telekalakítási (házhelykiosztási) változási vázrajz készítése

A házhelyosztási dokumentációt két alapvető munkarész alkotja:

1. házhelykialakítási (mint a változási) vázrajz, és a

2. területkimutatás (területegyenleg).

A házhelykialakítási változási vázrajz készítésére az általános elvek érvényesek, de a vázrajz általában – lévén, hogy többnyire 10 feletti földrészlet alakul ki és nem férne el) nem tartalmazza a területeket, ezért utalni kell arra, hogy az külön, ún. területkimutatás-ban szerepel.

A kitűzési vázlaton továbbá meg kell jegyezni viszont (akár jelkulcsra való hivatkozással), hogy a kiosztott földrészletek töréspontjai miként (mivel) vannak megjelölve (alapesetben itt is elegendő a fakaróval való megjelölés, mint a megosztásnál írtuk).

A területkimutatásba a területek m²-re kerek értékkel kerülnek, ahogy az ingatlan-nyilvántartásban is szerepelnek. Ha a felosztott földrészlet teljes területe azonos fekvésben marad, akkor a kiosztásba bevont és a visszamaradó földrészlet(-ek) helyrajzi számozása és a terület-elszámolás történhet egy lépésben. De ha két fázisban kerül átvezetésre, vagy másik fekvésbe kerül a visszamaradó (a kiosztásba be nem vont) terület, akkor külön vázrajz és területkimutatás készítendő: előbb

• a kiosztandó, és a visszamaradó(k) összterülettel elszámolni,

• majd csak a kiosztandó összterületet tovább osztva ráállni ennek területére.

A nem építési telekként hasznosítandó területek esetében (beleértve a közterületeket is) a tényleges hasznosítás szerint, a mező- vagy erdőgazdasági hasznosítású területre az „alrészletezés” szabályai szerint kell beírni a terület jellegét. Az építési telkek „hh” (házhely) rövidítéssel vehetők fel a kimutatásba.

A munka során készítendő egyéb munkarészek tekintetében az általános részben leírtak vonatkoznak, beleértve a koordináta jegyzéket, numerikus területszámítást és vázlatát, kitűzési vázlatot, illetve a digitális formában készítendő dokumentációt is.

Különös gondot kell fordítani a digitális munkarészek elkészítésére.

16.3.1.4 Zárómunkák

1. belső vizsgálat (tételes vizsgálati jegyzőkönyvben dokumentált módon),

2. műszaki leírás készítése (többnyire a formanyomtatványon, de lehetőség van a kiegészítésre!);

1. minősítés és a minőség tanúsítása (a felülvizsgálat dokumentálásával!- ingatlanrendező földmérő és geodéziai tervező által egyaránt!),

1. a munkarészek összeállítása, majd benyújtása földhivatali felülvizsgálatra,

2. földhivatali felülvizsgálat és záradékolás;

3. esetleges javítás és munka átadása a Megrendelőnek.

Fel kell hívni azonban a Megrendelő figyelmét arra, hogy a kitűzés és záradékolt vázrajz még nem jelenti a kiosztás véglegesítését: a telekalakítási hatóságtól (földhivataltól) még kérnie kell a telekalakítási engedélyezését, majd az esetleges jogügyletek lebonyolítása (pl. a telkek értékesítése) után – vagy változatlan tulajdoni állással – kérniük kell a földhivataltól az ingatlan-nyilvántartásban történő végleges átvezetést.