Ugrás a tartalomhoz

Paleontológia

Dr. Dávid Árpád (2011)

EKF ttk

Dunavarsány, kavicsbánya

Dunavarsány, kavicsbánya

A Duna-völgynek a fővárostól délre lévő szakaszán Nemesnádudvar északi határának vonaláig, illetve a Dunától keletre a Duna-Tisza közi hátság nyugati határáig terjedően található hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű és tömegű fiatal, negyedidőszaki kavicsösszlete (4.1.1. ábra). Ezt több helyen, így például Szigetszentmiklóson, Kiskunlacházán, Bugyin, Délegyházán, Dunavarsányban, Halásztelken bányásszák építési célokra. Dunavarsány közelében, a településtől Ny-ra nagy kiterjedésű bányatelep található, melyben néhány évvel ezelőtt hagyták fel a termelést. A terület földrajzi koordinátái: 47°16’22.39”É, 19°02’42.32”K (4.1.2. ábra).

4.1.1. ábra. A dunavarsányi kavicsbányák földrajzi elhelyezkedése

4.1.2. ábra: A dunavarsányi kavicsbányák topográfiai térképe

4.1.3. ábra: A dunavarsányi kavicsbányák földtani képződményei

 

A kavics feküjét alkotó felső-miocén képződmények (agyag, kőzetliszt, homok) felszíne nyugatról kelet felé, illetve északról dél felé mélyül, de ez a mélyülés nem egyenletes. A kavicsösszlet vastagsága Taksony – Dunavarsány – Délegyháza térségében a legkisebb (6-7 m), a Duna-völgy további részein 10 és 40 méter közötti (4.1.3. ábra).

A kavics anyaga uralkodóan kvarcit, de előfordulnak a közeli lehordási területről származó egyéb kőzetek is, pl. andezit a Visegrádi-hegységből és a Börzsönyből, valamint homokkő, mészkő és dolomit a Budai-hegységből. A kavicsok között gyakoriak olyan kőzetfajták is, amelyek hazánkban egyáltalán nem fordulnak elő – pl. eklogit, granulit és egyéb erősen metamorf kőzetek – vagy innen távoli területekről származnak (pl. opál, limnokvarcit, jáspis). A kemény kőzetanyagú kavicsokon esetenként szélcsiszolta fényes felületek figyelhetők meg. A kavicsok között gyakoriak az ősmaradványok is. Főként erősen koptatott osztriga teknők, valamint kovásodott fa maradványok találhatók az összletben, de gyakran előfordulnak pleisztocén emlősmaradványok is (lófogak, mamutfogak, nagytestű fűevő élőlények csontmaradványai).

A kavicsok szemcsenagysága változatos. A felszín közelében a finomszemű (2-5 mm átmérőjű) illetve az aprószemű (5-20 mm átmérőjű) kavics a leggyakoribb, de már itt is előfordulnak nagyobb kavicsok. A rétegsor alsó szakaszán egyre gyakoribbak a nagyobb átmérőjű (10-20 centiméteres, vagy azt meghaladó méretű) görgetegek. A kavics működő és elhagyott kavicsbányákban tanulmányozható Dunavarsány, valamint Kiskunlacháza és Bugyi környékén.

A dunavarsányi kavicsbányák az AQUA Kft. tulajdonában vannak

A bánya területe sorompóval van lezárva

A dunavarsányi kavicsbánya egyik bányatava

A dunavarsányi kavics-összlet a Duna hordaléka

A dunai kavicsok közepesen-jól kerekítettek, osztályozatlanok

A kavicsok között gyakoriak az ősmaradványok

Lithothamnium sp.

Gramineae indet.

Gramineae indet.

Kovásodott fa töredéke

Kagyló kőbelek miocén mészkőben

Pecten-félék összemosott vázai

Lucina sp. lenyomat

Cardium sp. héjas kőbél miocén mészkőben

Pecten aduncus Eichwald középső-miocén mészkövön

Összemosott kagylók kőbelei miocén mészkőben

Bivalvia indet. kőbél

Ammonitesz kőbél mészkőben

Cerithium sp.

Tympanotonus sp. lenyomat

Ocenebra sp. lenyomat

Gyraulus sp.

Gastropoda indet. lenyomatok

Brachiopoda átmetszetek mészkőben

Cápafog miocén homokkőben

Lófog töredék a dunavarsányi kavicsbányából

Mammuthus primigenius (Blumenbach) őrlőfoga töredéke

Szárazföldi emlős csonttöredéke

Entobia isp. osztriga vázában

Gastrochaenolites torpedo Kelly – Bromley osztriga vázában

Caulostrepsis taeniola Bromley – D’Alessandro osztriga vázában

Válogatott irodalom

Budai T. – Gyalog L. 2009: Magyarország földtani atlasza országjáróknak (1:200 000). – Budapest, 202.

Juhász Á. 1987: Évmilliók emlékei. – Gondolat Kiadó, Budapest, 123-128., 263-267.

Nagy K. 2009: Őslénytani megfigyelések Dunavarsány környéki kavicsbányákban. – Szakdolgozat, Eszterházy Károly Főiskola Földrajz Tanszék, p. 90.

http://macgyver.web.elte.hu/elte/2-foldtan/foldtan_terepgyak

http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldshe/mof04