A Duna-völgynek a fővárostól délre lévő szakaszán Nemesnádudvar északi határának vonaláig, illetve a Dunától keletre a Duna-Tisza közi hátság nyugati határáig terjedően található hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű és tömegű fiatal, negyedidőszaki kavicsösszlete (4.1.1. ábra). Ezt több helyen, így például Szigetszentmiklóson, Kiskunlacházán, Bugyin, Délegyházán, Dunavarsányban, Halásztelken bányásszák építési célokra. Dunavarsány közelében, a településtől Ny-ra nagy kiterjedésű bányatelep található, melyben néhány évvel ezelőtt hagyták fel a termelést. A terület földrajzi koordinátái: 47°16’22.39”É, 19°02’42.32”K (4.1.2. ábra).

A kavics feküjét alkotó felső-miocén képződmények (agyag, kőzetliszt, homok) felszíne nyugatról kelet felé, illetve északról dél felé mélyül, de ez a mélyülés nem egyenletes. A kavicsösszlet vastagsága Taksony – Dunavarsány – Délegyháza térségében a legkisebb (6-7 m), a Duna-völgy további részein 10 és 40 méter közötti (4.1.3. ábra).

A kavics anyaga uralkodóan kvarcit, de előfordulnak a közeli lehordási területről származó egyéb kőzetek is, pl. andezit a Visegrádi-hegységből és a Börzsönyből, valamint homokkő, mészkő és dolomit a Budai-hegységből. A kavicsok között gyakoriak olyan kőzetfajták is, amelyek hazánkban egyáltalán nem fordulnak elő – pl. eklogit, granulit és egyéb erősen metamorf kőzetek – vagy innen távoli területekről származnak (pl. opál, limnokvarcit, jáspis). A kemény kőzetanyagú kavicsokon esetenként szélcsiszolta fényes felületek figyelhetők meg. A kavicsok között gyakoriak az ősmaradványok is. Főként erősen koptatott osztriga teknők, valamint kovásodott fa maradványok találhatók az összletben, de gyakran előfordulnak pleisztocén emlősmaradványok is (lófogak, mamutfogak, nagytestű fűevő élőlények csontmaradványai).

A kavicsok szemcsenagysága változatos. A felszín közelében a finomszemű (2-5 mm átmérőjű) illetve az aprószemű (5-20 mm átmérőjű) kavics a leggyakoribb, de már itt is előfordulnak nagyobb kavicsok. A rétegsor alsó szakaszán egyre gyakoribbak a nagyobb átmérőjű (10-20 centiméteres, vagy azt meghaladó méretű) görgetegek. A kavics működő és elhagyott kavicsbányákban tanulmányozható Dunavarsány, valamint Kiskunlacháza és Bugyi környékén.

Válogatott irodalom

Budai T. – Gyalog L. 2009: Magyarország földtani atlasza országjáróknak (1:200 000). – Budapest, 202.

Juhász Á. 1987: Évmilliók emlékei. – Gondolat Kiadó, Budapest, 123-128., 263-267.

Nagy K. 2009: Őslénytani megfigyelések Dunavarsány környéki kavicsbányákban. – Szakdolgozat, Eszterházy Károly Főiskola Földrajz Tanszék, p. 90.

http://macgyver.web.elte.hu/elte/2-foldtan/foldtan_terepgyak

http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldshe/mof04