Paleontológia
Dr. Dávid Árpád (2011)
EKF ttk
A Dunántúli-középhegység ÉK-i területén, a Gerecsétől DK-re fekvő Mány-Zsámbéki - medence ÉK-i részén található (4.5.1. ábra). A homokbánya Máriahalom és Uny között, az unyi településhatárt jelző táblától 100 méterre, az úttól D-re található. A feltárás földrajzi koordinátái: 47°37’56.39”É, 18°43’29.51”K (4.5.2. ábra).
|
4.5.1. ábra: A máriahalmi homokbánya földrajzi elhelyezkedése |
4.5.2. ábra: A máriahalmi homokbánya topográfiai térképe |
4.5.3. ábra: A máriahalmi homokbánya földtani képződményei |
A feltárás rétegsora a Mányi Formációba tartozik. Transzgressziós rétegsor, amely csökkentsósvízi és tengeri fáciesek váltakozásából áll. A rétegsor teteje felé a tengeri kifejlődés válik uralkodóvá. A homokbánya gyengén limonitos durvaszemű kvarchomokot és homokkövet tár fel 6-10 m vastagságban (4.5.3. ábra). A homok gyengén rétegzett, tömeges kifejlődésű. A rétegződést a konkréciópadok sora és az ősmaradványos rétegzsinórok mutatják. A rétegzsinórokban hullámzás által összehalmozott mészvázak figyelhetők meg, amelyek nem eredeti élethelyükön találhatók, hanem összemosva parti turzásként. Ősmaradványai a lagunáris Tympanotonus-Pirenella közösséggel mutatnak hasonlóságot.
A máriahalmi homokbányából 70 puhatestű taxon ismert. Ezek megoszlása a következő: 20 kagyló (Bivalvia), 40 csiga (Gastropoda) és 5 ásólábú (Scaphopoda) taxon jellemzi a faunát. Leggyakorib kagylók az Angulus nysty és az Ostrea-félék. Csigák közül a Tympanotonus margaritaceus, Potamides lamarcki és a Pirenella plicata a domináns fajok. Scaphopodák közül pedig a Dentalium-félék a leggyakoribbak.
|
A máriahalmi homokbánya távlati képe |
A máriahalmi homokbánya bányaudvarának részlete |
Nagy vastagságú molluszka lumasella a homokbányában |
Irányítatlanul elhelyezkedő csigaházak a homokban |
Főként csigaházakból álló lumasella a homokbányában |
|
Az üledék rétegzettségét a vázmaradványok helyzete mutatja |
Csigaátmetszetek homokban |
A homokkőpadok felszínén gyakoriak a növénymaradványok |
Ostrea sp. a leggyakoribb kagyló |
Angulus sp. |
|
Emarginella sp. |
Jujubinus sp. |
Nerita plutonis (Basterotti) |
Nerita plutonis (Basterotti) |
Összemosott Tympanotonus vázak |
|
Tympanotonus margarithaceus (Brocchi) |
Pirenella plicata (Bruguiere) |
Polinices catena helicina (Brocchi) |
Bittium sp. |
Teredolites longissimus Kelly - Bromley |
|
Thalassinoides isp. homokkő felszínén |
Thalassinoides isp. homokkő felszínén |
Válogatott irodalom
Báldi T. 1967: A Mány-Zsábméki-medence felsőoligocén makrofaunája. – Földtani Közlöny, 97, 437-446.
Dávid Á. 2009: Bioeróziós és patológiás elváltozások az egerien Mollusca faunáján. – Disszertációk az Eszterházy Károly Főiskola Földrajz Tanszékéről 3., p. 230.
Főzy I. – Szente I. 2007: A Kárpát-medence ősmaradványai. – Gondolat Kiadó, 259.
Janssen, A. W. 1984: Late Oligocene molluscs from a sand-pit near Máriahalom (Hungary): A preliminary study. - Annales Universitates Scientarium Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominate, Tomus XXV., Sectio Geologica, pp. 109-149.
Ollé R. 1998: Életnyomok és patológiás elváltozások az unyi homokbányában gyűjtött puhatestűek mészvázain. - Malakológiai Tájékoztató, 15, pp. 11-27.