Paleontológia
Dr. Dávid Árpád (2011)
EKF ttk
Tardos településtől K-re 1,5 km-re, a Bánya-hegyen vörös színű, ősmaradványokban gazdag jura mészkövet bányásznak (4.12.1. ábra). A lelőhely gyalogosan közelíthető meg a falu felől. Földrajzi koordinátái: 47°39’32.51”É, 18°28’26.91”K (4.12.2. ábra).
|
4.12.1. ábra: A tardosi mészkőbánya földrajzi elhelyezkedése |
4.12.2. ábra: Tardos és környéke topográfiai térképe |
4.12.3. ábra: Tardos és környéke földtani képződményei |
A Lábatlan és Tatabánya között húzódó Gerecse fő tömege triász karbonátos kőzetekből áll, de a hegységben járva – főként a hegytetők közelében – sokfelé találkozhatunk jura rétegekkel is. Ezt a vörös színű, gumós megjelenésű kőzetet a geológiában az olasz nyelvből átvett ammonitico rosso névvel illetik (4.12.3. ábra). A jura időszakban, partoktól távoli, nyíltvízi területeken keletkezett. Jellegzetes vörös színét a benne kis mennyiségben jelen levő oxidált vasnak köszönheti. A kőzet fő tömege nagyon finomszemcséjű, a tengervízből kivált kalcium-karbonátból és planktoni életmódot folytató, mikroszkopikus kicsinységű élőlények tömegesen felhalmozódott vázmaradványaiból áll. Szárazföldről behordott anyagot gyakorlatilag nem tartalmaz. Az ammonitico rosso legjellegzetesebb ősmaradványai a névadó ammoniteszek. Emellett gyakoriak még a Nautiloideák és a Belemnites-rosztrumok is. Mivel az egykori üledék nagyon lassú üledékképződési sebesség mellett keletkezett, az egykori üledékben feldúsultak a tenger aljára lesüllyedt üres cephalopoda-vázak.
Nagy ősmaradvány-tartalma mellett jellegzetessége még ennek a kőzetnek gumós megjelenése. A gumósság kialakulhatott a kőzetté válás során, de létrejöhetett a hajdani laza mésziszapban élt állatok üledékátforgató, bioturbációs tevékenységének következtében is. Maguk az állatok nem fosszilizálódtak, de a mészkőben megtalálható járatok alakja és mérete alapján férgek és inbentosz rákfélék jelenlétére következtethetünk.
Az építészet „gerecsei” vagy „piszkei vörös márványt” néven ismeri ezt a kőzetet és évszázadok óta bányásszák a környéken. A ma működő néhány bánya Tardos közelében található. Először nagy tömböket robbantanak és hasítanak le itt a kőzetből, majd rendszerint helyben fel is fűrészelik azt. A fűrészüzem mellett magasodó törmelékkupacban keresgélve, a mészkőlapokból letört diribdarabok között mindig találhatunk kettévágott és szépen felcsiszolt Atractiteseket és ammoniteszeket. Építészeti célokra általában a jura korai szakaszában, (liász) keletkezett vastagpados, tömött kőzetet fejtik.
|
A tardosi kőbánya a Dekor – Stein Kft. tulajdona |
A kőbánya látképe |
A mészkő felett jura vörös agyag települ |
A vörösagyagból könnyű ammoniteszeket gyűjteni |
A vörösagyag lemezes-gumós szerkezetű |
|
A törmelékben is vannak ősmaradványok |
A jura mészkőben gyakori a sztilolitos szerkezet |
Harpoceras radians (Reinecke) |
Phylloceras sp. |
Hildoceras sp. |
|
Parkinsonias sp. |
Parkinsonias sp. |
Juraphyllites sp. |
Calliphylloceras sp. |
Calliphylloceras sp. töredék |
|
Calliphylloceras sp. töredék |
Gregoryceras sp. |
Ammonites indet. |
Thalassinoides isp. 1. |
Thalassinoides isp. 1. |
Válogatott irodalom
Főzy I. – Szente I. 2007: A Kárpát-medence ősmaradványai. – Gondolat Kiadó, 96-97.
Hála J. 1995: Kőbányászat és kőfaragás a Gerecse hegységben, különös tekintettel a tardosbányai kőfejtők barlanglakásaira. In: Hála J. (szerk.) 1995: Ásványok, kőzetek hagyományok. Életmód és tradició 7. Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet, 308-334.
Juhász Á. 1987: Évmilliók emlékei. – Gondolat Kiadó, Budapest, 61-65, 271-272, 376-382.
Vörös A. 1998: A Dunántúli-középhegység jura képződményeinek rétegtana. – In: Bérczi I. – Jámbor Á. (szerk.) 1998: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. –Budapest, 299-308.
Fájlok
1.2_Tanszeki_osmaradvanyok.ppt
2.2.1_Paleozoos_osmaradvanyok.ppt