Ugrás a tartalomhoz

Paleontológia

Dr. Dávid Árpád (2011)

EKF ttk

Tardos, Bánya-hegy

Tardos, Bánya-hegy

Tardos településtől K-re 1,5 km-re, a Bánya-hegyen vörös színű, ősmaradványokban gazdag jura mészkövet bányásznak (4.12.1. ábra). A lelőhely gyalogosan közelíthető meg a falu felől. Földrajzi koordinátái: 47°39’32.51”É, 18°28’26.91”K (4.12.2. ábra).

4.12.1. ábra: A tardosi mészkőbánya földrajzi elhelyezkedése

4.12.2. ábra: Tardos és környéke topográfiai térképe

4.12.3. ábra: Tardos és környéke földtani képződményei

 

A Lábatlan és Tatabánya között húzódó Gerecse fő tömege triász karbonátos kőzetekből áll, de a hegységben járva – főként a hegytetők közelében – sokfelé találkozhatunk jura rétegekkel is. Ezt a vörös színű, gumós megjelenésű kőzetet a geológiában az olasz nyelvből átvett ammonitico rosso névvel illetik (4.12.3. ábra). A jura időszakban, partoktól távoli, nyíltvízi területeken keletkezett. Jellegzetes vörös színét a benne kis mennyiségben jelen levő oxidált vasnak köszönheti. A kőzet fő tömege nagyon finomszemcséjű, a tengervízből kivált kalcium-karbonátból és planktoni életmódot folytató, mikroszkopikus kicsinységű élőlények tömegesen felhalmozódott vázmaradványaiból áll. Szárazföldről behordott anyagot gyakorlatilag nem tartalmaz. Az ammonitico rosso legjellegzetesebb ősmaradványai a névadó ammoniteszek. Emellett gyakoriak még a Nautiloideák és a Belemnites-rosztrumok is. Mivel az egykori üledék nagyon lassú üledékképződési sebesség mellett keletkezett, az egykori üledékben feldúsultak a tenger aljára lesüllyedt üres cephalopoda-vázak.

Nagy ősmaradvány-tartalma mellett jellegzetessége még ennek a kőzetnek gumós megjelenése. A gumósság kialakulhatott a kőzetté válás során, de létrejöhetett a hajdani laza mésziszapban élt állatok üledékátforgató, bioturbációs tevékenységének következtében is. Maguk az állatok nem fosszilizálódtak, de a mészkőben megtalálható járatok alakja és mérete alapján férgek és inbentosz rákfélék jelenlétére következtethetünk.

Az építészet „gerecsei” vagy „piszkei vörös márványt” néven ismeri ezt a kőzetet és évszázadok óta bányásszák a környéken. A ma működő néhány bánya Tardos közelében található. Először nagy tömböket robbantanak és hasítanak le itt a kőzetből, majd rendszerint helyben fel is fűrészelik azt. A fűrészüzem mellett magasodó törmelékkupacban keresgélve, a mészkőlapokból letört diribdarabok között mindig találhatunk kettévágott és szépen felcsiszolt Atractiteseket és ammoniteszeket. Építészeti célokra általában a jura korai szakaszában, (liász) keletkezett vastagpados, tömött kőzetet fejtik.

A tardosi kőbánya a Dekor – Stein Kft. tulajdona

A kőbánya látképe

A mészkő felett jura vörös agyag települ

A vörösagyagból könnyű ammoniteszeket gyűjteni

A vörösagyag lemezes-gumós szerkezetű

A törmelékben is vannak ősmaradványok

A jura mészkőben gyakori a sztilolitos szerkezet

Harpoceras radians (Reinecke)

Phylloceras sp.

Hildoceras sp.

Parkinsonias sp.

Parkinsonias sp.

Juraphyllites sp.

Calliphylloceras sp.

Calliphylloceras sp. töredék

Calliphylloceras sp. töredék

Gregoryceras sp.

Ammonites indet.

Thalassinoides isp. 1.

Thalassinoides isp. 1.

Válogatott irodalom

Főzy I. – Szente I. 2007: A Kárpát-medence ősmaradványai. – Gondolat Kiadó, 96-97.

Hála J. 1995: Kőbányászat és kőfaragás a Gerecse hegységben, különös tekintettel a tardosbányai kőfejtők barlanglakásaira. In: Hála J. (szerk.) 1995: Ásványok, kőzetek hagyományok. Életmód és tradició 7. Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet, 308-334.

Juhász Á. 1987: Évmilliók emlékei. – Gondolat Kiadó, Budapest, 61-65, 271-272, 376-382.

Vörös A. 1998: A Dunántúli-középhegység jura képződményeinek rétegtana. – In: Bérczi I. – Jámbor Á. (szerk.) 1998: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. –Budapest, 299-308.

Fájlok

1.2_Tanszeki_osmaradvanyok.ppt

2.1.2_Wind_also_flora.ppt

2.1.3_Wind_felso-flora.ppt

2.2.1_Paleozoos_osmaradvanyok.ppt

1.3_Tanszeki_eletnyomok.ppt

2.1.1_Novenyek_Kiseged.ppt

2.2.3_Kainozoos_osmaradvanyok.ppt

2.1.4_Miocen_novenyek.ppt

1.1_Tanszeki_osnovenyek.ppt

2.2.2_Mezozoos_osmaradvanyok.ppt