Main page > TAMOP 4.2.5 Book Database

ELMÉLETI FIZIKA IV. - Relativisztikus kvantumelmélet

Pitajevszki L.P., Landau L.D., Lifsic E.M.

Typotex

Beágyazás
137.§. A hadronok elektromágneses alakfaktorainak izotóp tulajdonságai

137.§. A hadronok elektromágneses alakfaktorainak izotóp tulajdonságai

A 132. §-ban bevezetett Γ(q) elektromágneses vertexoperátor (négyesvektor) a négyesimpulzusok és spinváltozók függvényeire hat. Ha a részecskék izotóp tulajdonságait is figyelembe vesszük, akkor a vertexoperátor az izospin változókra is hatni fog. Ez esetben a (132,2) „háromtagú diagram” két hadronvonala már nem feltétlenül azonos részecskének felel meg: valamely izomultiplett tetszőleges két tagja lehet. A hadron nemének változása nélküli vertexoperátor az izospin változóban diagonális ⟨h|Γ|h⟩ mátrixelem lesz (h a hadron nemét jelöli).

Az elektromágneses kölcsönhatás sérti az izotóp szimmetriát , amely az erős kölcsönhatások tulajdonsága. Tehát a Γ elektromágneses csúcs nem izoskalár. Izotóp tulajdonságait a következőképpen állapíthatjuk meg.

q=0 esetén a ⟨h|Γ(q)|h⟩ mátrixelem, mint a 132. §-ban láttuk, a hadron Z elektromos töltésévé redukálódik, de Z egy izoskalár és egy izovektor harmadik komponensének sajátértékéből adódik össze [l. III. (116,1)]. Természetes tehát az a feltevés, hogy izotóp tulajdonságait tekintve Γ nem függ q-tól, és

14.67. egyenlet - (137,1)

Γ(q)=Γs(q)+Γ3(q),


ahol Γs izoskalár operátor , Γ3 pedig egy izovektor operátor harmadik komponense.

(137,1)-ből így következik, hogy tetszőleges q esetén

14.68. egyenlet - (137,2)

⟨h|Γ(q)|h⟩=c1(q)+c2(q)T3,


ahol c1(q)és c2(q) azonos függvények (négyesvektorok) az izomultiplett minden tagjára. Ilyen struktúrája lesz az elektromágneses alakfaktoroknak is, amelyeknek segítségével (l. 132. §) a hadronok nemének változása nélküli vertexoperátor kifejezhető. A (137,2) képlet valódi összefüggéseket ad (vagyis lehetővé teszi c1ésc2 kiküszöbölését), ha a multiplettnek kettőnél több tagja van, azaz T>(1/2). Pl. a Σ-hiperonok triplettjére

⟨Σ+|Γ|Σ+⟩+⟨Σ–|Γ|Σ–⟩=2⟨Σ0|Γ|Σ0⟩

adódik. Speciálisan, ugyanennek az összefüggésnek kell fennállnia e részecskék mágneses momentumaira :

14.69. egyenlet - (137,3)

μ(Σ+)+μ(Σ−)=2μ(Σ0)


(R. E. Marshak , S. Okubo , E. Sudarshan , 1958).

RELATIVISZTIKUS KVANTUMELMÉLET
ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ
A SZOVJET KIADÁS ELŐSZAVÁBÓL
NÉHÁNY JELÖLÉS*
Négydimenziós jelölések
Háromdimenziós jelölések
Operátorok
Mátrixelemek
Dirac-egyenlet
Fourier-kifejtés
Egységek
Állandók

BEVEZETÉS

1.§. A határozatlansági relációk relativisztikus
tartományban

I. FEJEZET A FOTON

2.§. A szabad elektromágneses tér kvantálása

3.§. Fotonok

4.§. Mértékinvariancia

5.§. Az elektromágneses tér a kvantumelméletben

6.§. A foton impulzusmomentuma és
paritása

7.§. A
fotonok gömbhullámai

8.§. A foton polarizációja

9.§. A kétfotonos rendszer

II. FEJEZET
BOZONOK

10.§. A nulla spinű részecskék
hullámegyenlete

11.§. Részecskék és antirészecskék

12.§. Valódi semleges részecskék

13.§. C, P, T transzformációk

14.§. Az 1 spinű részecske hullámegyenlete

15.§. Az 1-nél nagyobb egész spinű
részecskék hullámegyenlete

16.§. A részecske helicitásállapotai

III. FEJEZET
FERMIONOK

17.§. Négydimenziós spinorok

18.§. A spinorok és a négyesvektorok
kapcsolata

19.§. Spinorok tükrözése

20.§. A Dirac-egyenlet
spinorreprezentációban

21.§. A Dirac-egyenlet szimmetrikus alakja

22.§. A Dirac-mátrixok algebrája

23.§. Síkhullámok

24.§. Gömbhullámok

25.§. A spin és a statisztika kapcsolata

26.§. Töltéskonjugáció és a spinorok
időtükrözése

27.§. A részecskék és
antirészecskék belső szimmetriája

28.§. Bilineáris kifejezések

29.§. A polarizációs sűrűségmátrix

30.§. A neutrino

31.§. A 3/2 spinű részecskék hullámegyenlete

IV. FEJEZET RÉSZECSKE MOZGÁSA
KÜLSő TÉRBEN

32.§. Az elektron Dirac-egyenlete külső térben

33.§. Sorfejtés 1/c hatványai szerint

34.§. A hidrogénatom finomszerkezete

35.§. Mozgás centrális erőtérben

36.§. Mozgás Coulomb-térben

37.§. Szórás centrális erőtérben

38.§. Szórás ultrarelativisztikus
határesetben

39.§. A folytonos spektrumbeli
hullámfüggvények rendszere Coulomb-térbeli szórás során

40.§. Az elektron állapotai elektromágneses síkhullám
terében

41.§. Spin mozgása külső térben

42.§. Neutronok szóródása elektromos
térben

V. FEJEZET SUGÁRZÁS

43.§. Az elektromágneses kölcsönhatás
operátora

44.§. Emisszió és abszorpció

45.§. A dipólussugárzás

46.. Az elektromos multipólus-sugárzás

47.§. A mágneses multipólus-sugárzás

48.§. A sugárzás szögeloszlása és polarizációja

49.§. Atomok sugárzása. Az elektromos
típus

50.§. Atomok sugárzása. A mágneses típus

51.§. Atomok sugárzása. A Zeeman- és a Stark-effektus

52.§. Atomok
sugárzása. A hidrogénatom

53.§. Kétatomos molekulák sugárzása.
Elektronszínképek

54.§. Kétatomos molekulák sugárzása. A rezgési és
a rotációs színkép

55.§. A magsugárzás

56.§. Fotoeffektus. A nemrelativisztikus
eset

57.§. Fotoeffektus. A relativisztikus eset

58.§. A deuteron fotodezintegrációja

59.§. Fékezési sugárzás Mágneses térben

VI. FEJEZET
FÉNYSZÓRÁS

60.§. A szórástenzor

61.§. Szórás szabad irányítású
rendszereken

62.§. Szóródás
molekulákon

63.§. A színképvonalak természetes
kiszélesedése

64.§. Rezonancia-fluoreszcencia

VII. FEJEZET A SZÓRÁSMÁTRIX

65.§. A szórásamplitúdó

66.§. Polarizált részecskék reakciói

67.§. Kinematikai invariánsok

68.§. A fizikai tartományok

69.§. A parciális amplitúdók szerinti
sorfejtés

70.§. A helicitásamplitúdók
szimmetriatulajdonságai

71.§. Az invariáns amplitúdók

72.§. Az unitaritási feltétel

VIII. FEJEZET

KOVARIÁNS PERTURBÁCIÓSZÁMÍTÁS

73.§. Az időrendezett szorzat

74.§. Az elektron–elektron szórás
Feynman-diagramjai

75.§. A fotonszórás Feynman-diagramjai

76.§. Az elektronpropagátor

77.§. A fotonpropagátor

78.§. A diagramtechnika általános szabályai

79.§. Keresztezési invariancia

80.§. Virtuális részecskék

IX. fejezet
ELEKTRONOK KÖLCSÖNHATÁSA

81.§. Elektronszóródás külső téren

82.§. Elektronok és pozitronok szóródása
elektronon

82a.§. Gyors részecskék ionizációs
veszteségei

83.§. A Breit-egyenlet

84.§. A pozitrónium

85.§. Nagy távolságban levő atomok
kölcsönhatása

X. fejezet
ELEKTRONOK KÖLCSÖNHATÁSA
FOTONOKKAL

86.§. Foton szóródása elektronon

87.§. Foton szóródása
elektronon. Polarizációs effektusok

88.§. Elektron–pozitron pár
szétsugárzása két fotonra

89.§. A pozitrónium szétsugárzása

90.§. Elektron fékezési sugárzása
atommag terében. A nemrelativisztikus eset

91.§. Elektron
fékezési sugárzása atommag terében. A relativisztikus eset

92.§. Párkeltés atommag terében

93.§. A párkeltés és a fékezési
sugárzás egzakt elmélete ultrarelativisztikus esetben

94.§. Elektron fékezési
sugárzása elektronon ultrarelativisztikus esetben

95§. Lágy fotonok kisugárzása ütközésekben

96.§. Az ekvivalens fotonok módszere

97.§. Párkeltés ütközéseknél

98.§. Elektron sugárzása nagy
intenzitású elektromágneses hullám terében

XI. fejezet A PONTOS PROPAGÁTOROK ÉS CSÚCSOK (VERTEXEK)

99.§. A téroperátorok
Heisenberg-reprezentációban

100.§. A pontos fotonpropagátor

101.§. A foton sajátenergiás függvénye

102.§. A pontos elektronpropagátor

103.§. A vertexoperátor

104.§. A Dyson-egyenletek

105.§. A Ward-azonosság

106.§. Az elektron propagátora külső térben

107.§. A renormálás fizikai feltételei

108.§. A fotonpropagátor analitikus
tulajdonságai

109.§. A Feynman-integrálok
regularizálása

XII. fejezet

SUGÁRZÁSI KORREKCIÓK

110.§. A polarizációs operátor kiszámítása

111.§. A Coulomb-törvény sugárzási
korrekciói

112.§. A polarizációs operátor képzetes részének kiszámítása
Feynman-integrálokkal

113.§. Az elektron elektromágneses
alakfaktorai

114.§. Az elektron alakfaktorának
kiszámítása

115.§. Az elektron anomális mágneses
momentuma

116.§. A tömegoperátor kiszámítása

117.§. Nemzérus tömegű lágy fotonok
emissziója

118.§. Elektronszórás külső térben a második
Born-közelítésben

119.§. A külső téren való
elektronszórás sugárzási korrekciói

120.§. Atomi szintek sugárzási
eltolódása

121.§. Mezoatomok
energiaszintjeinek sugárzási eltolódása

122.§. Kötött állapotokra vonatkozó
relativisztikus egyenlet

123.§. Kettős diszperziós reláció

124.§. Foton–foton szórás

125.§. Foton koherens szóródása a mag
terében

126.§. Sugárzási korrekciók az
elektromágneses tér egyenleteihez

127.§. Négydimenziós
tartományokra vett integrálok kiszámítása

XIII. FEJEZET A KVANTUMELEKTRODINAMIKA
ASZIMPTOTIKUS KÉPLETEI

128.§. A fotonpropagátor aszimptotikus
viselkedése nagy impulzusokra

129.§. A kétszeresen
logaritmikus tagok kiemelése a vertexoperátorban

130.§. A vertexoperátor
kétszeresen logaritmikus aszimptotikája

131.§. Az elektron–müon szórás amplitúdójának
kétszeresen logaritmikus aszimptotikája

XIV. FEJEZET A HADRONOK
ELEKTRODINAMIKÁJA

132.§. A hadronok elektromágneses
alakfaktorai

133.§. Elektronok szóródása hadronokon

134.§. Alacsonyenergiás tétel a fékezési
sugárzásra

135.§. Alacsonyenergiás tétel
foton-hadron ütközés esetére

136.§. A hadronok multipólusmomentumai

137.§. A hadronok elektromágneses
alakfaktorainak izotóp tulajdonságai
Tárgymutató
a
b
c, cs
d
e
f
g, gy
h
i, j
k
l
m
n
o
p
r
s
sz
t
u
v
w
z
Névmutató
A
B
C
D
E
F
G
H
J
K
L
M
N, Ny
O
P
R
S, Sz
T, Ty
U, Ü
V, W
Y, Z