január 1.A budapesti Operaház ismét műsorára tűzi Bartók Béla A csodálatos mandarin című táncjátékát.

február 14-25.A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa.

március 17.A Petőfi kör első nyilvános rendezvénye

június 16.Felavatják a Péti Nitrogénműveket.

június 27.A Petőfi Kör sajtóvitája.

július 14.Megnyitják a Keleti-főcsatornát.

július 18-21.Az MDP Központi Vezetőségének ülése; Rákosi Mátyást felmentik első titkári tisztségéből, és Gerő Ernőt választják meg helyette.

október 6.Rajk László és társai újratemetése a Kerepesi temetőben.

október 22.Diákgyűlések az ország egyetemein.

október 23.A budapesti egyetemisták békés tüntetése fegyveres felkelésbe csap át; a forradalom és szabadságharc kezdete.

október 24.Az Elnöki Tanács Nagy Imrét nevezi ki miniszterelnökké, aki az egész ország területére statáriumot hirdet ki. A főváros különböző pontjain harcok dúlnak a felkelők és a kormányhű fegyveres erők, illetve a szovjet alakulatok között; az Egyesült Izzóban megalakul az első munkástanács.

október 25.A Parlament előtti tömegre tüzet nyitnak a karhatalmisták; több mint százan meghalnak, sokan sebesülést szenvednek. A harcok folytatódnak. Az MDP élén Kádár János váltja fel Gerő Ernőt.

október 26.A harcok és tüntetések több vidéki városra átterjednek; Mosonmagyaróvárott és Miskolcon a tömegbe lőnek.

október 27.Nagy Imre átalakítja kormányát. A 25 tagú kabinetnek 11 új tagja van, köztük Tildy Zoltán és Kovács Béla.

október 28.Nagy Imre nemzeti demokratikus forradalomnak minősíti a felkelést, és ígéretet tesz a felkelők számos követelésének teljesítésére. Szerveződni kezd a Nemzetőrség.

október 29.A szovjet csapatok megkezdik kivonulásukat Budapestről.

október 30.A budapesti pártbizottság Köztársaság téri épületének ostroma; a véres harc után elfogott védők közül a tömeg 24-et meglincsel. Nagy Imre bejelenti az egypártrendszer megszüntetését. Mindszenty kiszabadul.

október 31.Az MDP Elnöksége kimondja a párt feloszlatását, megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt. Újjáalakulnak a koalíciós pártok is. Az SZKP KB Elnöksége utasítást ad a magyar forradalom katonai leverésére. november 1. A kormány deklarálja Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. Kádár János elhagyja Budapestet, és tárgyalásokat kezd a Szovjetunió képviselőivel.

november 2.A harcok az egész országban megszűnnek; az ENSZ Biztonsági Tanácsa no vember 4-ére tűzi ki a magyar kérdés megtárgyalását. november 3.Nagy Imre átalakítja kormányát; többségbe a nem kommunista miniszterek kerülnek.

november 4.A szovjet csapatok megtámadják Budapestet; Nagy Imre és környezete a jugoszláv követségre menekül; Kádár János vezetésével Szolnokon megalakul a „Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány”. november 7.Kádár János és kormánya Budapestre érkezik.

november 11.A fegyveres ellenállás vége.

november 12.Az Elnöki Tanács felmenti a Nagy-kormányt, és megválasztja a Kádár-kormányt.

november 14.Megalakul a Nagy-budapesti Központi Munkástanács.

november 21.Megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa.

november 22.Nagy Imre és társai elrablása.

december 2-5.Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának ülése ellenforradalomnak bélyegzi az októberi felkelést.

december 11.A rögtönbíráskodás bevezetése.

december 13-14. Az internálás bevezetése és a gyülekezési tilalom elrendelése.

december 16.Az első felkelő kivégzése „fegyverrejtegetés” miatt.

december 28.A Magyar Írószövetség taggyűlése óriási többséggel a magyar történelem „legnagyobb, legtisztább és legegységesebb forradalmának” deklarálja a felkelést.