Romsics Ignác (2010)
Osiris Kiadó
január 1.A budapesti Operaház ismét műsorára tűzi Bartók Béla A csodálatos mandarin című táncjátékát.
február 14-25.A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa.
március 17.A Petőfi kör első nyilvános rendezvénye
június 16.Felavatják a Péti Nitrogénműveket.
június 27.A Petőfi Kör sajtóvitája.
július 14.Megnyitják a Keleti-főcsatornát.
július 18-21.Az MDP Központi Vezetőségének ülése; Rákosi Mátyást felmentik első titkári tisztségéből, és Gerő Ernőt választják meg helyette.
október 6.Rajk László és társai újratemetése a Kerepesi temetőben.
október 22.Diákgyűlések az ország egyetemein.
október 23.A budapesti egyetemisták békés tüntetése fegyveres felkelésbe csap át; a forradalom és szabadságharc kezdete.
október 24.Az Elnöki Tanács Nagy Imrét nevezi ki miniszterelnökké, aki az egész ország területére statáriumot hirdet ki. A főváros különböző pontjain harcok dúlnak a felkelők és a kormányhű fegyveres erők, illetve a szovjet alakulatok között; az Egyesült Izzóban megalakul az első munkástanács.
október 25.A Parlament előtti tömegre tüzet nyitnak a karhatalmisták; több mint százan meghalnak, sokan sebesülést szenvednek. A harcok folytatódnak. Az MDP élén Kádár János váltja fel Gerő Ernőt.
október 26.A harcok és tüntetések több vidéki városra átterjednek; Mosonmagyaróvárott és Miskolcon a tömegbe lőnek.
október 27.Nagy Imre átalakítja kormányát. A 25 tagú kabinetnek 11 új tagja van, köztük Tildy Zoltán és Kovács Béla.
október 28.Nagy Imre nemzeti demokratikus forradalomnak minősíti a felkelést, és ígéretet tesz a felkelők számos követelésének teljesítésére. Szerveződni kezd a Nemzetőrség.
október 29.A szovjet csapatok megkezdik kivonulásukat Budapestről.
október 30.A budapesti pártbizottság Köztársaság téri épületének ostroma; a véres harc után elfogott védők közül a tömeg 24-et meglincsel. Nagy Imre bejelenti az egypártrendszer megszüntetését. Mindszenty kiszabadul.
október 31.Az MDP Elnöksége kimondja a párt feloszlatását, megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt. Újjáalakulnak a koalíciós pártok is. Az SZKP KB Elnöksége utasítást ad a magyar forradalom katonai leverésére. november 1. A kormány deklarálja Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. Kádár János elhagyja Budapestet, és tárgyalásokat kezd a Szovjetunió képviselőivel.
november 2.A harcok az egész országban megszűnnek; az ENSZ Biztonsági Tanácsa no vember 4-ére tűzi ki a magyar kérdés megtárgyalását. november 3.Nagy Imre átalakítja kormányát; többségbe a nem kommunista miniszterek kerülnek.
november 4.A szovjet csapatok megtámadják Budapestet; Nagy Imre és környezete a jugoszláv követségre menekül; Kádár János vezetésével Szolnokon megalakul a „Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány”. november 7.Kádár János és kormánya Budapestre érkezik.
november 11.A fegyveres ellenállás vége.
november 12.Az Elnöki Tanács felmenti a Nagy-kormányt, és megválasztja a Kádár-kormányt.
november 14.Megalakul a Nagy-budapesti Központi Munkástanács.
november 21.Megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa.
november 22.Nagy Imre és társai elrablása.
december 2-5.Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának ülése ellenforradalomnak bélyegzi az októberi felkelést.
december 11.A rögtönbíráskodás bevezetése.
december 13-14. Az internálás bevezetése és a gyülekezési tilalom elrendelése.
december 16.Az első felkelő kivégzése „fegyverrejtegetés” miatt.
december 28.A Magyar Írószövetség taggyűlése óriási többséggel a magyar történelem „legnagyobb, legtisztább és legegységesebb forradalmának” deklarálja a felkelést.