Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás
(2006)
Ez a korszak a magyarságnak az ugor közösségből való kiválásával, azaz feltehetően Kr. e. 1000 körül kezdődött. Első szakasza nagyjából a Kr. u. 5. század közepéig tartott; második szakasza, a vándorlások kora pedig a 9. század végén, a honfoglalással zárult. Az ősmagyar korból nincsenek nyelvemlékeink, ezért arra, hogy milyen lehetett ennek az időszaknak a nyelvi rendszere, és miféle változások történhettek benne, egyrészt az uráli (finnugor, ugor) összehasonlító nyelvészet eredményeiből, másrészt az ómagyar nyelvemlékekből kirajzolódó kép alapján következtethetünk.
Irodalom
[CH11-B1]
E. AbaffyErzsébet2003. Hangtörténet. In: Kiss—Pusztai 2003, 106–128.
[CH11-B2]
BárcziGéza1975. A magyar nyelv életrajza. 3. kiadás. Budapest, Gondolat Kiadó, 33–72.
[CH11-B3]
BenkőLoránd1984. A magyar fiktív (passzív) tövű igék. Budapest, Akadémiai Kiadó.
[CH11-B4]
BenkőLoránd (főszerk.) 1991. A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor éselőzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó.
[CH11-B5]
BerrárJolán1957. Magyar történeti mondattan. Budapest, Tankönyvkiadó.
[CH11-B6]
GallasyMagdolna2003a. Az egyszerű mondat. In: Kiss—Pusztai 2003, 251–260.