Main page > TAMOP 4.2.5 Book Database > Books > Language and Literature > Linguistics

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

Beágyazás
11. fejezet - Az ősmagyar kor

11. fejezet - Az ősmagyar kor

Horváth, László

Tartalom

11.1. Bevezetés
11.2. A hangrendszer
11.3. A szóelemek
11.4. A szófajok
11.5. A szószerkezetek
11.6. A mondatok
Irodalom

Bevezetés

Ez a korszak a magyarságnak az ugor közösségből való kiválásával, azaz feltehetően Kr. e. 1000 körül kezdődött. Első szakasza nagyjából a Kr. u. 5. század közepéig tartott; második szakasza, a vándorlások kora pedig a 9. század végén, a honfoglalással zárult. Az ősmagyar korból nincsenek nyelvemlékeink, ezért arra, hogy milyen lehetett ennek az időszaknak a nyelvi rendszere, és miféle változások történhettek benne, egyrészt az uráli (finnugor, ugor) összehasonlító nyelvészet eredményeiből, másrészt az ómagyar nyelvemlékekből kirajzolódó kép alapján következtethetünk.

Irodalom

[CH11-B1] E. AbaffyErzsébet 2003. Hangtörténet. In: Kiss—Pusztai 2003, 106–128.

[CH11-B2] BárcziGéza 1975. A magyar nyelv életrajza. 3. kiadás. Budapest, Gondolat Kiadó, 33–72.

[CH11-B3] BenkőLoránd 1984. A magyar fiktív (passzív) tövű igék. Budapest, Akadémiai Kiadó.

[CH11-B4] BenkőLoránd (főszerk.) 1991. A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor éselőzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó.

[CH11-B5] BerrárJolán 1957. Magyar történeti mondattan. Budapest, Tankönyvkiadó.

[CH11-B6] GallasyMagdolna 2003a. Az egyszerű mondat. In: Kiss—Pusztai 2003, 251–260.

[CH11-B7] GallasyMagdolna 2003b. Szövegtörténet. In: Kiss—Pusztai 2003, 268–277.

[CH11-B8] HaaderLea 2003. Az összetett mondat. In: Kiss—Pusztai 2003, 260–267.

[CH11-B9] HorváthLászló 2003. Szószerkezet-történet. In: Kiss—Pusztai 2003, 234–250.

[CH11-B10] KissJenő-PusztaiFerenc (szerk.) 2003. Magyar nyelvtörténet. Budapest, Osiris Kiadó.

[CH11-B11] KorompayKlára 2003. Helyesírás-történet. In: Kiss—Pusztai 2003, 90–105.

[CH11-B12] D. MátaiMária 2003. Szófajtörténet. In: Kiss—Pusztai 2003, 204–233.

[CH11-B13] SárosiZsófia 2003. Morfématörténet. In: Kiss—Pusztai 2003, 129–172.

[CH11-B14] ZsilinszkyÉva 2003. Szókészlettörténet. In: Kiss—Pusztai 2003, 173–203.

Akadémiai Kézikönyvek
Bevezető
ELSŐ RÉSZ
A nyelvészet és területei
Mit vizsgál a nyelvészet?
Hogyan vizsgálódik a nyelvészet?
A nyelvi rendszer
A nyelvtan
A nyelvészet területei
Hangtan
A magánhangzók
A mássalhangzók
A hangsúly
A hanglejtés
Alaktan
Az alaktan tárgya
A magyar morfológia szóalapúsága
Kötőhangzó vagy toldalékkezdő magánhangzó?
Termékenység és szabályszerűség
Képző vagy rag?
A szóképzés
Az igekötős igék alkotása
A szóösszetétel
A ragozás
Szófajok
Mi a szó?
Mi a szófaj?
Nyitott és zárt osztályok
A szófaji kategóriák
Milyen szófajok vannak a magyar nyelvben?
Összegzés
Mondattan
Bevezetés
A mondat alapszerkezete
A predikátum belső szerkezete
A főnévi kifejezés
A névutói kifejezés
A határozószói kifejezés
A melléknévi kifejezés
Az igenévi kifejezések
Az alárendelő összetett mondat
Szövegtan
Szöveg és szövegtan
A szöveg kommunikációs tényezői
A szövegvilág
A szöveg fizikai megvalósulása
A szöveg műveleti szerkezete
A szöveg összevont (konszolidált) szerkezete
A cím
A szövegtípusok
Szemantika
A szemantika tárgya
Szószemantikai elméletek
Morfoszemantika
A mondatszemantika tárgya
A topik-pozíció és a topik funkció
A fókusz funkció és a fókusz-pozíció
A progresszív aspektus
Egy probléma a modalitás köréből
Pragmatika
Bevezetés
A pragmatika értelmezései és helye a nyelvtudományban
A magyar nyelvhasználat pragmatikai szempontú vizsgálatának néhány eredménye
Összegzés
MÁSODIK RÉSZ
Az uráli nyelvek tipológiai jellemzése
Bevezetés
Hangtan
Alaktan
Mondattan
A magyar mint uráli nyelv
Nyelvcsaládunkról
Ha nyelvrokonok vagyunk, miért nem értjük egymást?
Hol és hogyan keressük nyelvünk uráli vonásait?
A magyar nyelv uráli vonásai
Az ősmagyar kor
Bevezetés
A hangrendszer
A szóelemek
A szófajok
A szószerkezetek
A mondatok
Az ómagyar kor
Szóbeliség és írásbeliség; a latin nyelv szerepe
A nyelvemlékek
A helyesírás
Hangrendszer, hangváltozások
A szóelemek
A szófajok
A szófajok
Az egyszerű mondatok
Az összetett mondatok
A középmagyar kor
Bevezetés
A nyelvi változásokat befolyásoló tényezők és hatásaik
Nyelvi változások a középmagyarban
A nyelvújítás
Bevezetés
A nyelvújítás története
A nyelvújítás módszerei
Az újmagyar és az újabb magyar kor
A korszakolás nehézségei
Helyesírás-történet
Hangtörténet
Morféma- és szófajtörténet
Mondattörténet
A magyar nyelv szókészlete
Az ősi örökség
Az idegen eredetű szókészlet
A belső keletkezésű szókészlet
Az ismeretlen eredetű szavak
A magyar szókészlet jellegzetességei
A magyar nyelvtudomány történetének áttekintése a kezdetektől a 20. század elejéig
A korai humanisták
A 17. század
A 18. század az 1770-es évekig
A 18–19. század fordulója (1770–1830)
A 19. század közepe és második fele
A századforduló és a 20. század eleje
HARMADIK RÉSZ
Nyelvjárások, regionális nyelvváltozatok
A nyelvjárások
A mai magyar nyelvjárási régiók
Tallózás nyelvjárási jelenségek között
A nyelvjárások beszélői és funkciói
A nyelvjárások változása
A regionális köznyelviség
A nyelvjárás mint hátrány
A nyelvjárások és az iskola
A határon túli magyar nyelvváltozatok
A változók fajtái
Azonosságok és különbségek
Kontaktushatások
Nyelvjárási (regionális) vonások
A kontaktus intenzitásának hatása
A tannyelv hatása
Szókészlet
Attitűdök
Nyelvcsere
Oktatás
A magyarországi magyar nyelvhasználat variabilitásáról
A beszéd társadalmi és stílus szerinti rétegződéséről
Néhány változó társadalmi megoszlása
Néhány független változó hatása
Következetesség
További kérdések
Kétnyelvűség és többnyelvűség
Definíciók
Az egyéni kétnyelvűség
A közösségi kétnyelvűség
A kétnyelvű beszéd
A magyar nyelv kétnyelvű helyzetben
Stilisztika
A nyelvi variancia és a stílus
A stílus a nyelvi interakcióban
A stílus összetettsége
A nyelvi potenciálból eredő stíluslehetőségek
A szociokulturális tényezők
A stílusstruktúra
A stíluselemzés
A stílus a szépirodalomban
Neurolingvisztika
Alapkérdések
Nyelvtani alapú magyarázatok és kapacitáselméletek
Neurolingvisztikai vizsgálatok magyar nyelvi anyagon
Magyar nyelvű afáziások grammatikalitási ítéletei: a nyelvtani jegyek és a nyelvi elemző-feldolgozó rendszer műveletei közti viszonyok
Az adatok értelmezése, a lehetséges magyarázatok
Neurolingvisztikai vizsgálatok és a nyelvtan modelljének kutatása
Az igei szerkezet ellipszisét tartalmazó mondatismétlési tesztek
A névmások kötéselveinek megítélései agrammatikus afáziában: A lokális és a globális gazdaságosság közti különbségtevés korlátozódásai
Összefoglalás
Pszicholingvisztika
A megértés folyamata
A hangfelismerés és -észlelés
A szófelismerés és a mentális szótár szerepe a megértésben
Morfológia
A mondatelemzés
Szöveg-összekapcsolás
Három tényező a nyelvfeldolgozásban
A gyermeknyelv
A gyermeknyelvi kutatás stratégiái
Az alaktani és mondattani fejlődés
A szókincs elsajátítása
Az elsajátítás társas keretei
Nyelvpatológia és nyelvi fejlődés
NEGYEDIK RÉSZ
Fonetika
Bevezetés
A beszéd képzése, akusztikai alkata és észlelése
A magyar beszédhangok állománya
A beszédlánc szerveződése és alkalmazkodási jelenségei
Szupraszegmentális hangjelenségek: a beszéd „zenei” elemei
A beszéd zavarai
Beszédzavar – nyelvi zavar
Tünetmegjelenések
A zöngeképzés és a hangszínezet zavarai
A beszédhangképzés és a beszédfolyamat zavarai
A beszédészlelés zavarai
A hallás, észlelés, artikuláció komplex zavara
A beszédzavar mint szindróma
A magyarországi siketek közössége és a magyarországi jelnyelv
A jelnyelvekről
A siketség fogalmáról
A jelnyelvek grammatikájának néhány jellegzetes vonása
A siket gyermekek oktatásának hagyományos útja
A siket gyermek és a kétnyelvű oktatás
Kitekintés
Nyelv és írás
Betűk, grafémák, ábécék
Nyelv és írás viszonya
A magyar helyesírás
Szaknyelv
A magyar szaknyelv kialakulása
A szaknyelv fogalma, értelmezése
Szaknyelvkutatás
A szaknyelv főbb jellemzői
A szaknyelvek használatának kontextusa
A szaknyelvek csoportosítása, elkülönülése
Napjaink nyelvhasználati változásai
Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés
Bevezetés
Nyelvtervezés
Nyelvpolitika
Nyelvművelés
Idegennyelv-tanulás, idegennyelv-oktatás
Bevezetés
Mit tanulunk?
Hogy tanulunk?
Hogy tanítunk? – Történeti módszertani áttekintés
A nyelvtanuló és a nyelvtanulás
A nyelvtanár és a nyelvtanítás
A kommunikatív nyelvoktatás néhány jellemzője
Összegzés
Nyelv és jog
Igazságügyi nyelvészet
Nyelvi jogok
Nyelvtechnológia
Mi a nyelvtechnológia?
A magyar számítógépes morfoszintaxis és alkalmazásai
A magyar nyelvtechnológia eredményei a lexikográfiában
A magyar nyelvtechnológia eredményei a fordítástámogatásban
A magyar nyelvtechnológia eredményei a gépi fordításban
A magyar nyelvtechnológia eredményei a korpusznyelvészetben
A magyar nyelvtechnológia eredményei a beszéd kezelésében
Összegzés