Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)
Akadémiai Kiadó Zrt.
Tartalom
A nyelvi kommunikáció nem egyszerűen valamely tartalomnak, „mondanivalónak” a közlése, hanem egyúttal mindig valamilyen viselkedés, két vagy több ember interakciója, egymáshoz való folyamatos viszonyulása. Ennek a viszonyulásnak egyik legfontosabb kifejezője, reprezentálója a stílus.
A stílus alapja a nyelvi variancia. A világ nyelveiről és az azokat beszélő közösségekről való ismereteink szerint nincsen homogén beszélőközésség és egystílusú ember. A nyelv változatosságával a beszélő ember sok funkciót képes betölteni. Például a következő két mondat ugyanazt az elemi jelenetet mutatja eltérő nézőpontból (az első a nővér, a második a beteg nézőpontjából, semleges kiindulópontjából fejezi ki ugyanazt a jelenetet):
A nővér behívta a következő beteget a rendelőbe.
A következő beteg bement a rendelőbe a nővér hívására.
A két mondat között azonban nincsen stílusbeli különbség. Más esetekben viszont ugyanannak a megértett jelenségnek többféle kifejezési módja éppen stílusában különbözik, mint az alábbi rövid felszólítások is:
A stílusra gyakran figyelünk a mindennapi beszédben, akár tudatosan, akár önkéntelenül. Értékeljük, minősítjük mások vagy saját magunk beszédét, természetesen nem tudományos kategóriákkal, hanem a mindennapi tapasztalat során kialakult elvárások alapján: „de szépen beszél”, „ez az ember modoros”, „hogy mer ez velem így beszélni” – ilyen és efféle megjegyzéseket hangosan és magunkban gyakran teszünk naponta.
Ez az ítélőképességünk teszi lehetővé, hogy meg tudjuk állapítani, stílusbeli különbségek vannak a fenti, azonos témájú szövegek között. (3a–c) ugyanazt a beszédaktust fejezi ki: a beszélő a hallgatót behívja valahová (föltehetőleg a szobájába valamilyen intézményben). A három közlés azonban mégsem teljesen azonos, mert a beszédaktust, a nyelvi cselekvést három különböző módon, három különböző stílusban hajtja végre: az (a) példában bizalmas stílusban, a (b) példában közömbös stílusban, a (c) példában választékos stílusban. Ugyanezt a változatosságot és egyúttal rendszerességet lehet tapasztalni mindjárt a beszélgetések, általában az érintkezés kezdetén, a köszönéskor. A következő üdvözlések mindkét oszlopban (a magázóban és a tegezőben külön) a bizalmastól a választékos felé haladnak (csak néhány példát említünk a lehetséges változatok közül):
[CH22-B02] 1996. Mikor, miért, kinek, hogyan: Stílus és értelmezés a nyelvi kommunikációban. Budapest, Corvinus.
[CH22-B06] 1988. Introduction: Towards a stylistics of discourse. In: NikolasCoupland (szerk.) Styles of discourse. London, Croom Helm.
[CH22-B08] EckertPenelőpe – John R.Rickford (szerk.) 2001. Style and sociolinguistic variation. Cambridge: Cambridge University Press.
[CH22-B09] 1995 [1985]. Bevezetés: Stilisztika, szövegnyelvészet és kompozíció. Helikon 1995/3:252–265.
[CH22-B10] 1994 [1985]. Mental spaces: Aspects of meaning construction in natural language. New York, Cambridge University Press.
[CH22-B14] 1970. alakzat. In: KirályIstván (szerk.) Világirodalmi Lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, : 146–147.
[CH22-B15] 1972. eufónia. In: KirályIstván (szerk.) Világirodalmi Lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, : 1286–1295.
[CH22-B16] 1982. metafora. In: KirályIstván (szerk.) Világirodalmi Lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, : 300–331.
[CH22-B18] 1992. stílus. In: SzerdahelyiIstván (szerk.) Világirodalmi Lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, : 606–626.
[CH22-B19] 2003. A funkcionális alakzatelmélet vázlata. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
[CH22-B21] GibbsRaymond W. – GerardSteen (szerk.) 1999. Metaphor in cognitive linguistics. Amsterdam – Philadelphia, John Benjamins.
[CH22-B22] 1986. Schwindende Stabilität der Wirklichkeit. Eine Geschichte des Stilbegriffs. In: Gumbrecht – Pfeiffer 1986, 726–788.
[CH22-B23] GumbrechtHansUlrich – Ludwig K.Pfeiffer (szerk.) 1986. Stil: Geschichten und Funktionen eines kulturwissenschaftlichen Diskurselements. Frankfurt, Suhrkamp.
[CH22-B25] KeményGábor (szerk.) 2001. A metafora grammatikája és stilisztikája. Budapest, Tinta Könyvkiadó.
[CH22-B26] KocsányPiroska 1988. Stilisztikai kutatások német nyelvterületen 1970–1985. Helikon 1988/2–3: 454–475.
[CH22-B28] 2000. Metaphor and emotion: Language, culture, and body in human feeling. Cambridge, Cambridge University Press.
[CH22-B32] – 1989. More than cool reason: A field guide to poetic metaphor. Chicago – London, The University of Chicago Press.
[CH22-B33] 1987. Foundations of cognitive grammar. Volume I. Stanford, California, Stanford University Press.
[CH22-B34] 1991. Foundations of cognitive grammar. Volume II. Descriptive Application. Stanford, California, Stanford University Press.
[CH22-B37] MoliniéGeorges – PierreChané (szerk.) 1994. Qu’est-ce que le style? Actes du colloque international. Paris, Presses Universitaires de France.
[CH22-B39] – 2002. Between the lines: Spatial language and its develőpmental representation in Stephen King's IT. In: Semino–Culpeper 2002, 123–152.
[CH22-B41] 1974. Stilisztikai alapfogalmaink tisztázásához. In: ImreSamu – SzathmáriIstván – SzűtsLászló (szerk.) Jelentéstan és stilisztika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 458–463.
[CH22-B42] 1976. Az irodalmi nyelv és stilisztika kérdései a Prágai Nyelvészkör tanításában. Nyelvtudományi Közlemények: 409–16.
[CH22-B44] 1997. The cognitive foundations of pragmatic principles: Implications for theories of linguistic and cognitive representation. In: J.Nuyts – E.Pederson (szerk.) Language and conceptualization. Cambridge, Cambridge University Press, 253–271.
[CH22-B47] 1989. Stilistische Mustermischung in der Gebrauchssprache. Zeitschriftfür Germanistik: 133–150.
[CH22-B49] – 1997. Discourse styles. In: Teun A.van Dijk (szerk.) Discourse as structure and process. Discourse Studies 1. London, SAGE Publications, 138–156.
[CH22-B51] SeminoElena – JonathanCulpeper (szerk.) 2002. Cognitive stylistics: Language and cognition in text analysis. Amsterdam – Philadelphia, John Benjamins.
[CH22-B52] StickelGerhard (szerk.) 1995. Stilfragen. Institut für deutsche Sprache, Jahrbuch 1994. Berlin – New York, Walter de Gruyter.
[CH22-B57] SzathmáriIstván (szerk.) 1996. Hol tart ma a stilisztika?Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
[CH22-B58] SzathmáriIstván (szerk.) 1998. Stilisztika és gyakorlat. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
[CH22-B60] SzathmáriIstván (szerk.) 2003. A retorikai-stilisztikai alakzatok világa. Budapest, Tinta Könyvkiadó.
[CH22-B62] 1970. Az angolszász és francia stilisztikai kutatások főbb irányai. Helikon 1970/: 420–448.
[CH22-B63] 1992. Az irodalmi mű alaktani hatáselmélete. In: SziliJózsef (szerk.) A strukturalizmus után. Érték, vers, hatás, történet, nyelv az irodalomelméletben. Budapest, Akadémiai Kiadó, 113–160.
[CH22-B65] 1992. That’s not what I meant! How conversational style makes or breaks your relations with others. London, Virago.
[CH22-B66] 1988. Szempontok a hetvenes/nyolcvanas évek magyar stíluskutatásának áttekintéséhez. Helikon 1988/: 413–29.
[CH22-B68] 1999. „Nem találunk szavakat”. Nyelvértelmezések a mai magyarprózában. Pozsony, Kalligram Kiadó.
[CH22-B69] 2001. Két napihír összehasonlító stílusérték-vizsgálata befogadói válaszok alapján. Magyar Nyelvőr: 299–319.
[CH22-B70] 2002. Retorikai cselekvés és valóságleképezés a klasszicizmus és a romantika határán. In: Szikszainé NagyIrma (szerk.) Kossuth Lajos, a szó művésze. Tanulmányok Kossuth stílusművészetéről. Debrecen, DE Magyar Nyelvtudományi Intézet, 19–31.
[CH22-B71] 2003a. A metafora alakulástörténete a magyar lírai modernségben. Történeti tipológiai vázlat. In: BednanicsG. – BengiL. – Kulcsár SzabóE. – Szegedy-MaszákM. (szerk.) Hang és szöveg. Költészettörténeti kérdések a lírai modernségben. Budapest, Osiris Kiadó, 26–61.
[CH22-B72] 2003b. „Apa” – „édesapám”. Megértéslehetőségek a Harmonia Caelestisben. In: ZemplényiF. – Kulcsár SzabóE. – JózanI. – JeneyÉ. – BónusT. (szerk.): Látókörök metszése. Írások Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára. Budapest, Gondolat Kiadói Kör, 492–504.
[CH22-B73] 2003c. Az alakzatok kognitív nyelvészeti megalapozása. In: SzathmáriIstván (szerk.): A retorikai-stilisztikai alakzatok világa. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 218–227.