Ugrás a tartalomhoz

Körkép reform után Tanulmányok a nyugdíjrendszerről

Antal Kálmánné, Augusztinovics Mária, Bod Péter, Borlói Rudolf, Czúcz Ottó, Ferge Zsuzsa, Gál Róbert Iván, Gerencsér László, Major Klára, Martos Béla, Máté Levente, Matits Ágnes, Katharina Müller, Réti János, Simonovits András, Stahl János, Szabó Sándorné Csemniczki Katalin, Szikra Dorottya, Tarcali Géza, Toldi Miklós

Közgazdasági Szemle Alapítvány

3. fejezet - A magyar nyugdíjreform politikai gazdaságtana

3. fejezet - A magyar nyugdíjreform politikai gazdaságtana

3. fejezet - A magyar nyugdíjreform politikai gazdaságtana

KATHARINA, MÜLLER

Kivonat

Ebben a tanulmányban az 1997. évi magyar nyugdíjreformot átfogó összefüggéseiben tárgyaljuk. Fontos megértenünk, hogy ez nem elszigetelt esemény volt, hanem az új nyugdíj-ortodoxia keretében történt, amely bőven merít a Latin-Amerikában megfigyelhető nyugdíj-privatizációs áramlatból. Ezt a paradigmatikus inspirációt vázoljuk fel a tanulmány első részében, a magyar nyugdíj-privatizáció politikai folyamatát elemezzük a második részben. Végül a harmadik részben a magyar reform dinamikáját összehasonlítjuk a lengyel és a cseh nyugdíjreform-folyamattal.[8]



[8] Katharina Müller, Frankfurt Institute for Transformation Studies (FIT), European University Viadrina. P.O.Box 1786, D-15207 Frankfurt/Oder, Germany. (e-mail: kmuller@euv-frankfurt-o.de)

BEVEZETÉS

1997-ben a magyar politika döntéshozói, szakítva az ország hagyományos társadalombiztosítási paradigmájával, részlegesen privatizálták az időskori jövedelemről történő gondoskodást. Ebben a tanulmányban a magyar nyugdíjreformot átfogó összefüggéseiben tárgyaljuk. Fontos megértenünk, hogy ez nem elszigetelt esemény volt, hanem az új nyugdíjortodoxia keretében történt, amely bőven merít a Latin-Amerikában megfigyelhető nyugdíj-privatizációs áramlatból. Ezt a paradigmatikus inspirációt vázoljuk fel a tanulmány első részében. Ezután a magyar nyugdíj-privatizáció politikai folyamatát elemezzük, hiszen egy ilyen radikális paradigmaváltás szemben áll a jóléti állam kutatóinak konvencionális bölcsességével: politológusok, szociológusok és közgazdászok hosszú ideje hangsúlyozzák a létező nyugdíjrendszerek figyelemreméltó ellenálló képességét a változással szemben. A nyugdíjrendszer privatizálása radikális lépés, mert kétszeresen is alapvető szakítás a korábbi rendszerrel: kollektív helyett egyénivé válik a gondoskodás az időskorról, és az állam helyett a piac válik az öregségi nyugdíjak fő szolgáltatójává. Ez a „paradigmaváltás” [Holzmann (1997) 6. o.] a mögöttes társadalmi szerződés lényeges átírását jelenti. Végül a nyugdíj-privatizáció folyamatát regionális perspektívába helyezzük, összehasonlítva a magyar reform-dinamikát a lengyel és a cseh folyamattal.



[8] Katharina Müller, Frankfurt Institute for Transformation Studies (FIT), European University Viadrina. P.O.Box 1786, D-15207 Frankfurt/Oder, Germany. (e-mail: kmuller@euv-frankfurt-o.de)