Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

KOVÁCS, Margit

KOVÁCS, Margit

keramikus, (Győr, 1902. november 30. - Budapest, 1977. június 4.)

Mesterei: Jaschik Álmos, grafika; Herta Bücher, kerámia; Karl Killer, szobrászat; Adalbert Niemeyer, kerámia; 1924-1926: Jaschik Álmos magániskolája; Iparművészeti Iskola 1926-1928: Herta Bücher kerámiaműhelye, Bécs: 1928-1929: Staatsschule für Angewandte Kunst, München; 1932: tanulmányút Koppenhágában; 1933: tanulmányút Sevres-ben; 1933: IV. Triennálé ezüstérme, Milánó; 1936: V. Triennálé aranyérme, Milánó; 1937: A Magyar Iparművészet Országos Egyesületének ezüstérme; 1938: I. Országos Iparművészeti kiállítás aranyérme; Nemzetközi Iparművészeti kiállítás aranyérme, Berlin; 1939: VI. Triennálé ezüstérme, Milánó; 1940: VII. Nemzetközi kiállítás ezüstérme; 1948: Kossuth-díj; 1953: érdemes művész; 1958: Világkiállítás nagydíja, Brüsszel; 1959: kiváló művész; 1962: Munka Érdemrend; Nemzetközi Kerámiakiállítás ezüstérme, Prága; 1971: Győr Díszpolgára; 1972: Munka Érdemrend arany fokozata; 1974: Szentendre Díszpolgára; 1996: Magyar Örökség-díj. ~ kerámikusi alkotói világában kezdettől nyitottak egymás felé a képző- és iparművészeti tradicionális műfajhatárok, messze megelőzve a kortárs iparművészet hasonló törekvéseit. A műfaji egymásra hatást kiaknázva alkotta meg ~ plasztikai igényű tárgyi világát, valamint iparművészeti gyökerű korongolt plasztikáit és reliefjeit. Hazai és külföldi tanulmányok után művészi pályáját az 1930-as évek elején, mintázott terrakotta kisplasztikák és reliefek, valamint korongolt dísztárgyak és funkcionális tárgyak alkotásával kezdte. Fehér vagy színes fedőmázat alkalmazott, de a máz nélküli terrakotta szépségét is gyakran érvényesítette. Saját hangját keresve szecessziós és expresszionista hatásokat asszimilált nyúlánk arányú zsánerfiguráinál, reliefjeinek többségénél. Plasztikái egy részénél viszont a román kori szobrászat zömök arányú formaeszményéhez kapcsolódó, expresszíven mintázott alakokat formált (Zsömlelány, 1933). A 30-as évek második felében a stilizáltabb dekorativitás irányába fordult vallásos témájú falképeinél, melyeket a középkori bizánci művészet dekoratív formavilága inspirált (Angyali üdvözlet II., 1938). Sajátosan egyéni hangú, ornamentális feliratokkal dekorált dísztárgyakat alkotott biblikus, moralizáló és népköltészeti tematikával, folklorisztikus hatások asszimilálásával (Vanitatum vanitas, 1936). A figuratív plasztikák technikai kivitelezésébe egyre jobban bevonta a korongozást, és a mintázás szerepét a geometrikus forgásformákat kiegészítő részletformák létrehozására szűkítette. Ennek a technikai megoldásnak hatására a geometrizáló tendencia egyre tisztábban kezdett érvényesülni figuráinál. A kisplasztikáknál a kúpformára való egyszerűsítés lett egyre következetesebb, a nagyméretű alakok pedig egyre oszlopszerűbbé válva, gótizáló formaeszményhez közeledtek (Oszlopangyal, 1942). A színes, fényes fedőmázak mellett matt hatású, színezett agyagmázakat is - engobe - alkalmazott, pasztellszínű árnyalatokkal. Míg a korai mintázott figuráknál még az emberi testrészek közötti anatómiai arányokat követte vagy a megváltoztatott arányú formákat tömbösítette, addig a korongolt alakoknál már geometrikus modellezést valósított meg, sajátos arányok kikísérletezésével. Ezzel párhuzamosan a geometrizálást a dekorativitással összeegyeztetni szándékozó kísérletei során olyan egyéni formafelfogáshoz jutott el, mely geometrikus és ornamentális motívumok szerves alkalmazását is lehetővé tette (Kuglófmadonna, 1938; Hárfázó angyal, 1940). A folklorisztikus inspiráció az 50-es években fokozódott munkásságában. Az akkori művészetpolitikai elvárások egy részéhez alkalmazkodva a népi-paraszti világra koncentrált; nosztalgikus felhanggal idézte meg változatos zsánertémákkal a paraszti élet epizódjait. Élőkép jellegű, epikusan mesélő falképek (Almaszedés, 1952) és reliefek (Lakodalom, 1955) mellett realisztikus hangvételű kisplasztikákat és nagyméretű figurákat is korongozott (Kenyérszegő, 1952; Fonó, 1953). Tematikailag ebben az időszakban a kispolgári világ felé is visszatekintett és apró-cseprő történésekben kiteljesedő, "humoros-ironikus mázzal" bevont kedves kis figurákat is készített (Családi fényképalbum). Mindkét témakörben időnként teatralitásba csapott át. Változatos, kisebb-nagyobb állatplasztikáinak s állatformájú edényeinek többségét ekkor alkotta, s dísztárgyainak egy részét stilizált állatokkal s folklorisztikus motívumokkal dekorálta. Iparművészeti tárgyait, melyek között szinte valamennyi hagyományos forma megtalálható, a rendkívüli ötletesség és bravúros formakincs jellemzi. A 60-as és 70-es években terrakotta helyett főleg samottos, durvább agyaggal kezdett dolgozni. Az expresszívebb formáláshoz visszatérve rusztikusabb felületkezeléssel is kísérletezett. Ezzel párhuzamosan figurái egy részénél a geometrikusan zárt, tömbös formálást részesítette előnyben (Dávid, 1967). Néhány színárnyalatra szűkítő engobe festést alkalmazott, vagy máz nélkül érvényesítette az anyag formaképző szépségét. Kísérletei egy részénél - főleg a fájdalmat, s a gyászt kifejező alkotásoknál - teátrálisan patetikussá vált. Az értékválságból fakadó belső megújulási igény hatására részben visszatért a biblikus témákhoz, részben új témákat dolgozott fel: a görög mitológia, az archaikus mesék s a népi mondák világát (Cantata profana, 1969). Életművének jelentős részét hazai és külföldi épületkerámiái képezik. ~ különböző stílusú és műfajú, virtuóz technikai tudást tükröző alkotásainak sokféleségéből bensőséges emberközpontúság sugárzik. Antropocentrikus gyökerű kerámia-univerzuma az anyag szinte hihetetlen szeretetén és a "szeretettel-formáltságon" alapszik. A geometrizálást a dekorativitással összeegyeztetni szándékozó stíluskísérletei során ~ olyan sajátos formafelfogáshoz jutott el, mely úttörő jelentőségű kortárs kerámiaművészetünkben. Gádor István és Gorka Géza mellett a modern kerámia egyik megalapítójaként ő képviselte évtizedeken át Magyarországot az európai kerámiaművészetben.

Mesterei . 

  • Jaschik Álmos, Bücher Herta, Killer, Karl, Niemeyer, Adalbert, Jaschik Álmos, Bücher, Herta.

Egyéni kiállítások . 

  • 1928 • Tamás Galéria, Budapest [Simon Gy. Jánossal]

  • 1930 • Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1935 • Tamás Galéria, Budapest

  • 1938 • Tamás Galéria, Budapest [Pekáry Istvánnal, Erdős Lajossal]

  • 1939 • Világkiállítás, New York

  • 1942 • Tamás Galéria, Budapest (kat.)

  • 1945 • Műteremkiállítás 1948, Fényes Adolf Terem, Budapest

  • 1953 • Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1959 • Magyar Intézet, Róma

  • 1962 • Ernst Múzeum, Budapest

  • 1970 • Műcsarnok, Budapest (kat.)

  • 1973 • ~ Gyűjteményes Kiállítás, Szentendre (állandó)

  • 1974 • ~ Gyűjteményes Kiállítás, Győr (állandó).

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1930 • IV. Nemzetközi Iparművészeti kiállítás, Monza

  • 1932 • A Magyar Iparművészeti Társulat kiállítása

  • 1933 • IV. Triennálé, Milánó

  • 1935 • Iparművészek Jubiláris kiállítása, Budapest • Világkiállítás, Brüsszel

  • 1936 • V. Triennálé, Milánó

  • 1937 • Világkiállítás, Párizs • Magyar Iparművészek Országos Egyesületének kiállítása, Budapest

  • 1938 • Nemzetközi Iparművészeti kiállítás, Berlin • I. Országos Iparművészeti kiállítás, Budapest

  • 1939 • VI. Triennálé, Milánó

  • 1940 • VII. Nemzetközi kiállítás, Milánó

  • 1952 • I. Iparművészeti kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1958 • Világkiállítás, Brüsszel • XXIX. Velencei Biennálé, Velence

  • 1959 • Nemzetközi Kerámia kiállítás, Ostende

  • 1961 • Magyar Iparművészeti kiállítás, Torinó

  • 1962 • Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Prága • Ungerskt Konsthantverk, Stockholm, Budapest

  • 1963 • Modern Magyar Kerámiakiállítás, Royal Festival Hall, London

  • 1965 • 5. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1968 • I. Országos Kerámia Biennálé, Pécs

  • 1970 • II. Országos Kerámia Biennálé, Pécs

  • 1972 • III. Országos Kerámia Biennálé, Pécs

  • 1975 • Magyar Kerámia és Textil, Moszkva • Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok.

Köztéri művei . 

  • Ősfoglalkozások (mázas kerámia relief, 1931, Bécs, Budapest Bécsi Idegenforgalmi Hivatala)

  • Templom szószékének dísze (1935-1938, Komárom)

  • Padlólapok és keresztelőmedence (1935-1938, Budapest, Városmajori Templom)

  • Budapest a Duna királynője (barna terrakotta lapok, színes mázzal, 1937, Budapest, V. ker., Roosevelt tér 5., Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal, a főváros párizsi világkiállítási terme számára készült alkotás nagyobb töredéke)

  • Assisi Szent Ferenc (kerámia dombormű, 1937, Budapest, II. ker., Csalogány u., elpusztult)

  • Gizella királyné (kerámia dombormű, 1937, Budapest, II. ker., Pasaréti út)

  • Festett klinker (1939, Győr, Szent Imre Templom portálja)

  • Fölszállott a páva, Ádám és Éva a Paradicsomban (kerámia dombormű, 1939, Budapest, V. ker., Vármegye u.)

  • Fiastyúk és állatöv (mázas terrakotta pillér és padtámla borítás, 1941, Budapest, Koronaőr u. 14.)

  • Kerámia (1941, Budapest, Szent István krt., Népművészeti Bolt)

  • Lakóház bejáratát díszítő kerámiák (1948, Székesfehérvár, Csitáry G. u.)

  • Tetőhelyreállítás-emléktábla (kerámia dombormű, 1948, Budapest, V. ker., Városház u.)

  • Hegyeshalmi térkép (mázas terrakotta falkép, 1950, Hegyeshalom, Vasútállomás)

  • A dolgozó népé a Balaton (festett és vésett terrakotta, 1950-1953, Budapest, Déli pályaudvar régi épülete

  • 1963-ban lebontották, 1983-ban elhelyezve Szentendre, Rákóczi u.-i iskola aulájában)

  • Budai Nagy Antal (mázas terrakotta falkép, 1952, Székesfehérvár, Megyei Tanács)

  • Szüret (mázas terrakotta, 1953 körül, Debrecen, Megyei Tanács)

  • János vitéz (kerámia falikép, 1953, Dunaújváros, iskola)

  • Badacsonyi szüret (mázas metlachi falkép, 1955, Budapest, VIII. ker., Ötpacsirta u. 2., Magyar Építőművészek Szövetsége Székháza)

  • Középkori szüret (mázas terrakotta falkép, 1956, Balatonfüred, Állami Borpince)

  • Falusi mulatság (mázas terrakotta falkép, 1958, Inotai Hőerőmű)

  • Alvó anyaföld és a négy évszak (terrakotta relief engobe festéssel, 1959, Nemzetközi Meteorológiai Intézet, Genf)

  • Óvodai faliképek (mázas kerámia, 1959, Fót, Gyermekváros)

  • Ember és munka (samottos agyag relief, 1961, Torinó, Centre International du Travaille)

  • Székesfehérvári relief (samottos agyag relief, 1972, Székesfehérvár, Csók. I. u. 20.)

  • A 700 éves Győr története (terrakotta relief engobe festéssel, 1973, Győr, Ady Endre lakótelep, Móra Ferenc Általános Iskola)

  • Színház (terrakotta, 1962, Szigetszentmiklós, Csepel Autógyár Művelődési Háza, 1997-ben lebontották, a BÁV elárverezte)

  • Mázas kerámia (1963, Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága)

  • Eltűnt idők nyomában (mázas falikép, 1964, Budapest, XI. ker., Daróczy u., Országos Vértranszfúziós Szolgálat)

  • Furulyázó pásztor (mázas kerámia dombormű, 1965, Szombathely, Nyomorék Gyermekek Állami Kórháza)

  • Szüret (mázas samott, 1968, Kiskunhalas, Állami Gazdaság)

  • Szűz Mária a gyermek Jézussal (mázas kerámia, 1976, Budapest, I. ker., Tárnok u.)

  • Budavár ostroma (színes plasztikus kerámia, 1976, Budapest, I. ker., Bécsi kapu tér)

  • Falikép (kerámia, 1975, Szombathely, Hangversenyterem)

  • Kerámia kompozíció (kerámia, 1976, Vác, Madách Imre Művelődési Központ).

Művek közgyűjteményekben . 

  • Déri Múzeum, Debrecen

  • Iparművészeti Múzeum, Budapest

  • Janus Pannonius Múzeum, Pécs

  • Kovács Margit Gyűjteményes Kiállítás, Győr

  • Kovács Margit Gyűjteményes Kiállítás, Szentendre.

Irodalom . 

  • A. F.: Keramiken von ~, Forum, 1933

  • R. A.: ~ keramikus, Magyar Iparművészet, 1935

  • Oelmacher A.: (kat. bev., ~ gyűjteményes kiállítása, Tamás Galéria, 1942)

  • Domanovszky Gy.: A Kossuth-díjas ~, Művészetszemlélet, 1949/4-5.

  • Oelmacher A.: (kat. bev., Nemzeti Szalon, 1953)

  • Koczogh Á.: A modern művészet útjai, Budapest, 1953

  • Csányi K.: A magyar kerámia és porcelán története és jegyei, Budapest, 1954

  • Kardos E.-Vajer L.: Mostra di ~ ceramista, Roma, 1959

  • Bobrovszky I.: ~, Budapest, 1961

  • Oelmacher A.: ~, Művészet, 1962/8.

  • P. Brestyánszky I.: La modern ceramica ungherese, Faenza, 1964

  • Perneczky G.: Tanulmányút a Pávakertbe, Budapest, 1969

  • Major M.: (kat. bev., Műcsarnok, 1970)

  • Katona I.: Modern iparművészetünk néhány kérdése, Művészet, 1970/4.

  • Koczogh Á.: The Art of ~, New Hungarian Quarterly, Budapest, 1970

  • Hamar I.: ~ gyűjteményes kiállítása Győrött, Művészet, 1971/12.

  • Hamar I.: A 70 éves ~ köszöntése, Művészet, 1972/12.

  • Pogány F.: Iparművészetünk a két világháború között, Művészet, 1973/2.

  • P. Brestyánszky I.: Poézis, tradíció, modernség, Művészet, 1973/7.

  • Gábor L.: (kat. bev., Szentendre, 1974)

  • Koczogh Á.: Mai magyar iparművészet. Kerámia, porcelán, üveg, Budapest, 1975

  • ~ kiskönyve, Pest Megyei Minikönyvek, Szentendre, 1979

  • P. Brestyánszky I.: (kat. bev., ~ Gyűjtemény kat., Szentendre, 1981)

  • Magyar művészet 1919-1945, I., II., Budapest, 1985

  • Schenkl L.: (kat., bev. tan., Szentendre, 1996).