Ugrás a tartalomhoz

Magyar néphit

Pócs Éva

L'Harmattan Kiadó

1. fejezet - Tér és idő a néphitben

1. fejezet - Tér és idő a néphitben[1]

Tartalom

1.
2.
3.
4.

A magyar néphit tér- és időszerkezetét a //„//természetfeletti lényekre//“// vonatkozó hiedelmekre és a velük kapcsolatos védekező-elhárító és kapcsolatteremtő rítusokra vonatkozó adatok alapján vizsgáltam.[2]

1.

Az ember természetfeletti lényekkel való találkozásairól szóló hiedelemmondákból és bizonyos időpontokra, helyekre vonatkozó védekező-elhárító mágiára, valamint tilalmakra vonatkozó adatokból egy horizontális térszerkezet rajzolható meg:

A kettős tagolású tér egy emberi (A) és egy természetfölötti (B) térfélből áll. A két térfél létező földrajzi térségek, a természeti környezet és kulturális létesítmények szimbolikus tartalommal való megtöltése vagy szimbolikus határhúzás által jön létre. Bármilyen földrajzi koordinátáik legyenek is, egymással való szembenállásukban és kapcsolataikban manifesztálódnak; a két térfél a védekezés, elhárítás vagy kapcsolatteremtés céljából létrehozott határok révén létezik. Az A és B térfél jelentését hordozó térségek és létesítmények a következők:

a) Falu = emberek lakhelye //–// falu környéke = természetfeletti lények, halottak tartózkodási, megjelenési helye (határ, rét, liget, erdő, sziget, domb stb.); például:

Bicskén ...van egy Boszorkányrét nevű terület, hova nem terelik a nyájat, mert oda szellemek járnak.[3] ...kikötött a szigeten, ... egy tisztás felől nagy dobogást, lónyerítést hallott ... hát látja, hogy egy fekete meg egy fehér csődör verekedett egymással...[4] [A sárkányok] ... főleg mocsárban tartózkodnak ... posványos rétben...[5] Éjjel az erdőbe menő asszony halott férjével találkozik //–// a kísértetek fogva tartják.[6]

b) Saját falu határa, saját falurész, saját porta = emberi tulajdon //–// senkiföldje = természetfeletti lények, halottak tartózkodási, megjelenési helye, tulajdona (szomszéd falu határától, szomszéd földtulajdontól, szomszéd portától elválasztó mezsgye, töltés, árok, híd, út, keresztút); például:

...Jő, jő alább, s hát egy gödörbe annyi nép táncol, úgy mulatnak ott... Aztán eljött onnet, jött az útjába, s a szépasszonyokat otthagyta...[7] ...a tátos. A tőtésen szokott menni.[8] A miskei híd felé aki jön éjszaka, az eltéved, mert a lúdvérc uralkodik ott.[9] Somoskőújfalun van egy híd, melyen félve lép át a falu apraja-nagyja, mert boszorkányok járnak alája...[10] Karácsonykor a keresztúton kísértetek járnak.[11]

c) Ház = emberi lakóhely //–// házon kívül szabadban = természetfeletti lények, halottak tartózkodási, megjelenési helye, rontás helye; például:

Napáldozat után nem szabad vizet kivinni, mert akkor a halottakat öntjük le. Mert a halottak mindig velünk vannak. A család halottai.[12] Boszorkányról nem szabad beszélni az eresz alá kilépve, mert azt már hallják.[13] A //„//szépasszony tálja//“// a színcsurgásban van, ebbe belelépni veszélyes.[14] Pelenkát nem szabad este kint hagyni, mert megronthatnák vele a gyereket.[15] Éjjel a szabadban, üres telken, istállóban fekvő embert az arra vonuló, vagy ott tanyázó szellemek elküldik, mert útjukban van.[16]

d) Lakott ház/helyiség = emberek lakhelye //–// lakatlan ház/helyiség = természetfeletti lények lakhelye, megjelenési helye; például:

Volt egy ház ... onnet kihaltak. Ahhoz a házhoz minden este hazajártak a halottak, nagy csörömpölést csináltak...//“//[17] A kamrába működtek a rosszak. Az ajtót beköttük éjjelre, oda nem jöhettek [a szobába].[18]

A két térfél határát jelentő küszöbre, ajtóra, ablakba helyezett tárgyakkal megelőző-elhárító cselekmények szokásosak; például:

A boszorkány ellen a kilincsre gatyamadzagot kötnek.[19] Luca estéjén fokhagymával //„//keresztezik//“// az ablakot, hogy a boszorkány be ne hatolhasson.[20]

Hasonló céllal: a ház védelme a két térfél határát kijelölő körrel; például:

Szent Györgykor kölest szórnak a porta körül, hogy a boszorkány be ne jusson a tehenet megrontani.[21]

A két térfél lakóinak illetékessége csak saját térfelére terjed; például:

ad a): Az emberek kocsijára telepedő disznó alakú kísértet az útszéli keresztnél eltűnik.[22] ...bejött ... egy gazda, hogy a falu szélin megálltak a lovai. Nem akartak továbbmenni ... (a faluból kifelé ment. Csak az ördöngős kocsis tudta őket elindítani).[23]

ad b): A két falu határát elválasztó hídnál megálltak a lovak (csak az ördöngős kocsisnak sikerült átvinni a kocsit).[24] Hármashíd környékén ... a Záhony felé vezető úton van egy olyan rész, ahol Szent György éjszakáján éjféli 12 óráig nem lehet elmenni ... mert a boszorkányok nem engedik. Kincset őriznek ott.[25] Ahol boszorkány van a keresztúton, a ló nem megy tovább.[26] Lagzis nép ment egy másik községbe. A keresztútnál a lovak megbokrosodtak, és nem mentek tovább.[27]

ad c): Egy hazatérő embert a lámpás, lófej stb. alakú kísértet a küszöbig elkísért.[28] ...egyedül mentem, hát oszt egy nagy bozontos kutya ment előttem a kapuig... Mikor bementem a kapun, azt mondta a kutya: szerencséd, hogy bejutottál.[29] [Éjjel hazatérőt kotlóstyúk kísértet kísér csirkékkel] … a kotlós visszakísérte a kapuba, amég bé nem jött az udvarba.[30]

Némely hiedelem az illetékességi terület megjelölésére és az illetéktelenül behatolók büntetésére utal; például:

A keresztúton ment a boszorkány; fejszét vitt magával. Azt bevágta a keresztútba. Ott aztán nem ment más senki, míg ő azt ki nem vette.[31] A keresztúton lelhető ló és ökörköröm a //„//szépasszony tálja//“// //–// aki belelép, megsántul.[32] Sem kertben, sem erdőn, sem mezőn nem jó a gyereket a mezsgyére fektetni. Egy kislányt odafektettek, megnémult.[33] Este nem szabad a patakban mosni, mert a boszorkányok mosnak velünk együtt.[34] Ki ne menj az eresz alól, mert akkor megrontanak.[35]

A két térfél szimbolikus tartalmait kifejező legfontosabb oppozíciók:

A (emberi)B (természetfölötti, halotti)
bentkint
közeltávol
központperiféria
ismertismeretlen
lakottlakatlan
tulajdonsenkiföldje
védettveszélyes
rendezettkaotikus
emberi tevékenységemberi tevékenység hiánya/tilalma
kultúranatura

Bemutatott adataink a magyar néphitet képviselik. Ennél archaikusabb szinten a fenti oppoziciók, a rossz hely //–// jó hely, tiszta hely //–// nem tiszta hely ellentétek tudatos megfogalmazása, rendező elvként való számontartása is megfigyelhető. Például egy román adat:

Ha a föld rossz hely, amelyen éjjel 12-kor jársz, meglátod az ördögöt...[36]

Egy másik román adat a ház //–// külső világ ellentét explicit meghatározását tartalmazza:

…nem jó éjszakára sem az ajtót, sem az ablakot nyitva hagyni teljesen, mert a külső világ bejáratain át éjszaka 12 óráig bejöhetnek az ördögök és a rossz szelek, és magukkal hozhatnak valamilyen rontást.[37]

A fenti oppozíciók változó dominanciával jellemzőek a példákkal bemutatott jelenségekre. Bármely oppozíciókkal jellemezhető elsőrendűen a két térfél, mindenképpen jellemző rá a lakott/szervezett/rendezett tér //–// lakatlan/szervezetlen/rendezetlen káosz ellentéte. A tér határai annak ember általi megszervezéséig terjednek. Az ember térfoglaló-megművelő okkupációja által el nem ért, nem birtokolt tér = káosz, nem-tér amely ismeretlen, idegen volta révén nyer //„//természetfölötti/halotti//“// jelentést. Mint Takács Lajos írja a határról, illetőleg a mezsgyéről: //„//ide, a földiek illetékességéből kiesett területre szorultak vissza a gonosz, ártó szellemek.//“//[38] Egy elsődleges, a magyar néphit (és a közelmúlt Európájának hiedelmei) által már nem reprezentált, archaikus fokon a káosz az elsődleges, amelyben kialakul //„//a tér megélt és domesztikált része//“//.[39] K. A. Melik-Simonjan az afrikai boszorkányságot öszszefoglaló tanulmányában írja: az erdő-bozót, tehát //„//a szociális téren túli világ//“// a boszorkány, erdei démon, vadállatok lakhelye, a falu a szociális aktivitás és rend szférája. Az erdő az emberi lakhelyen túli, idegen tér. A kettő szimbolikus határvonala élesen meghúzott, s világosan megmutatkozik a rítusok egész sorában.[40] A közelmúltbeli európai hiedelemrendszerekben nyilvánvalóan csak másodlagosan nyertek bizonyos térségek //„//senkiföldje//“// jelentést. Ezt a másodlagosságot szemléletesen illusztrálják a természetfeletti lények térromboló tevékenységére utaló hiedelmek:

...Azt hiszik, hogy ahol boszorkánygyűlés volt, ott nem nő többé fű, vagy ha sarjadzik is ott növényzet, azt mérgessé teszi a boszorkányok lehellete.[41] A boszorkány eltünteti a kaput, kerítést, és az út elé árkot húz.[42]

E senkiföldjék többnyire valóságos térelválasztók: két (lakott, rendszerezett, művelt, birtokolt) tér közti átmeneti zónák, a két falu közti határ//–// hegy//–//erdő//–//rét nagyságrendjétől egészen a folyó//–//út//–//mezsgye//–//árok keskeny sávjaiig. A két portát elválasztó mezsgye adott esetben már valójában igen keskeny sávként telítődik a nemtér, a természetfeletti térfél szimbolikus tartalmával. Leopold Schmidt //„//Niemandsland//“// c. tanulmányában az erdő, folyó és híd ilyen funkcióit elemezvén részint rámutat ezek azonos szerepére, részint olyan középkori példákat mutat be, amelyekben ezek a térségek még tényleges senkiföldjeként állnak előttünk.[43]

A B térfél lakói sajátos, egyedi attribútumaikon[44] kívül rendelkeznek bizonyos általános, többé-kevésbé közös jellemvonásokkal, amelyekben az emberi tulajdonságok ellentéte, a másik világhoz tartozás fejeződik ki: teljes vagy részleges állatalak, hiányos emberalak, tüzes alak, az alakváltoztatás, láthatatlanság, vagy a láthatatlanná válás képessége, gyorsaság, repülés képessége, valamint a fordítottság jegyei. Mint Bihari Anna és Szuhay Péter írják a démonikus lényekről: //„//A különböző alakokhoz más és más értékek rendeződnek, de ezek egységesen elkülöníthetők az emberi világhoz rendelt értékektől//“//. //„//...attól a perctől kezdve, hogy az ember boszorkánnyá válik, már olyan tulajdonságokkal fog rendelkezni, amelyek megkülönböztetik őt a reális lényektől... Jellemzőjük a gyorsaság, csaknem mindig repülve közlekednek. Szinte végtelen azoknak a transzfigurációknak a száma, melyre képesek; ember, állat, tárgy, természeti jelenség (pl. forgószél) alakjában, vagy láthatatlanul tűnhetnek fel.//“//[45]Közismert a kísértet, boszorkány, táltos állatalakja, a lidérc, kísértet tüzes alakja és mindeme lények láthatatlanná válási képessége. Jellemző lehet az emberi méretnél kisebb vagy nagyobb termet is, továbbá a meghatározatlan, folyton változó //–// hol kisebbnek, hol nagyobbnak tűnő //–// alak.[46] Példák a kevésbé közismert fordítottság jegyére:

A küldött farkas háta alul, hasa felül van.[47] A boszorkány bal kézzel dolgozik, fordított seprűn repül a mulatságra.[48] Azt beszélték, hogy aki boszorkány, az a gúnyát fonálag veszi magára, s a fejkendőt es a kicsi felivel köti a fejire.[49]

Az emberi térfélben ezek az attribútumok a másik térfélhez tartozásra vallanak; ilyen tulajdonságok, képességek észlelése esetén felmerül az //„//odatartozás//“// gyanúja:

Az éjjel emberré váló lidérccsirkének gazdája fordítva kavart kását főz[50] [lidérc-szerető] ...az öregasszony megragadta és előrántotta a világosságra. Akkor meglátta, hogy az egyik lába lúdláb, a másik meg lóláb. Akkor megijedt, hogy nem tiszta lélek...[51] [Szépasszonyok el akartak váltani egy gyereket; észrevették, hogy a] sarokban a gyermek fejre van állítva, mert el akarják vinni.[52]

A repülés, a láthatatlanság és a tüzesség attribútuma egyértelműen a nem emberi, másik világhoz tartozásra vall.[53] Melik-Simonjan említett tanulmányában a boszorkány //„//fordítottságát//“// a //„//tisztátalanság egyetemes jelének//“// minősíti, amely mind a boszorkányokat, mind a halottakat jellemzi. A boszorkány fordítottságának jegyei általános érvényűnek látszanak; vannak olyan társadalmak, ahol ki lehet mondani: //„//A boszorkányság kifejezetten a balhoz (a fonákhoz) kötődik.[54] Melik-Simonjan számos afrikai néptől, törzstől hoz példákat, ahol a fejjel lefelé fordítottság a boszorkány általános attribútuma.[55] Az európai néphitben a fordítottság fellelhető mindenfajta természetfölötti, démoni lény vonatkozásában[56], ezenkívül pedig a halállal//–// halottal kapcsolatos dolgok jele.[57]

A B-lakók eltérő alakja, fordítottsága, láthatatlansága, gyorsasága nemcsak az emberi világgal való szembenállásukat, hanem a B térfél más minőségét: téren kívüliségét is jelzi. A B-lakók az A-térfélbe jutva //–// és viszont //–// alakváltozáson mennek át. Mint Zentai Tünde írja: //„//A magyar hiedelemanyagot vizsgálva azt látjuk, hogy szinte valamennyi szereplője alakváltozó//“//, továbbá: //„//az átváltozás körülményeiről elmondható még, hogy a hiedelemszereplők tevékenységéhez hasonlóan kötődik meghatározott időpontokhoz (Geisterstunde), helyekhez (Gespensterort)… A táltos viaskodása idejére változik át, a boszorkány rontáshoz vagy a boszorkányok gyülekezetébe menet…//“// stb.[58]Az alakváltozás mindig a tér törvényeinek megváltozását jelenti: törvényszerűen kíséri a határ átlépését, illetőleg önmagában képes létrehozni a nem-teret. A metamorfózisra vonatkozó számtalan adatból néhány jellemző:

…Hát jött fent egy csillag, hosszú farkat hagyott hátul, szállott le, vállott emberré…[59] …Az éjszakai idő az mind a boszorkányé. Aminek akar, olyannak változik át. Ha akarja kutya, ha akarja, macska… [60] Macskává változott tudós emberek a falu szélén eltűnnek, visszaváltoznak emberré.[61]

Az emberi alakot öltött B-lakók gyakori jellemzője //–// ideiglenes itt-tartózkodásuk idején //–// a rajtuk maradó, B-térfélre utaló áruló jegy: állati testrész vagy más állati maradvány, vagy az //„//odaát//“// beszerzett sérülések nyomai. Közismert például az emberalakot öltött lidércszerető ló/lúd lába, az állatalakban bántalmazott boszorkányon, werwolfon rajta maradó jelek:

…a nagyapám apja … odament télen a kis erdészházba … begyön egy asszony… Az öregapám meg … láti ám, hogy lólába van, de megijedt ám, gondolta, ez nem lesz jó, nem is mert megszólalni.[62] Egy macska farkát levágják. Mikor visszaváltozik asszonnyá, kiderül, hogy le van vágva a karja.[63] Az éjjel purkulics voltam, s úgy megvertek, hogy a lábam csupa kék.[64]

Az eltévedés, csakúgy mint az alakváltozás a térviszonyok megváltozását, a térenkívüliségbe jutást, a nem-tér létrejöttét szimbolizálja. Az illetéktelenül a B-térfélbe hatoló embereket a lidércfény, kísértet, szépasszony, boszorkány tévútra vezeti. A jó utat csak azok idejének lejártakor találják meg:

Valaki karácsony böjtjén fáért ment, és mindig eltévedt az //„//esti harangszóig//“//, illetve míg a csizmáit fel nem cserélte.[65]A szépasszonyok a keresztútba akkor álltak meg, ha valakinek el akarták állni az útját, zavart okozni. Eltévesztették az ember útját, nem kapta meg sok ideig, hogy hova akar menni.[66] Valaki a vízparton legeltet, a sötétben eltéved: hétszer keresztülmegy a vízen, de mind a hétszer az innenső parton találja magát. Egyszerre eszébe. jutott, hogy őt most megkísértették.[67] Hajtok, hajtok, besötétedett ... megtévesztettem az utat. Hát egyebet nem láttam, egyik lámpásval ide szalad egy ember, egyik oda szalad, mint amikor mérik a földet... [Kocsik jönnek] ... anynyi ment, hogy az ördögök se tudták, hány, egyik jött erre, a másik arra, de senkivel se tudtam esszetalálkozni...[68]

A természetfeletti térfél a normális tértől eltérő minőségű, az emberi lét/tevékenység számára tilos //„//nem-tér//“//. De ez csak bizonyos időpontokban, időszakokban érvényes: az emberi idő szüneteiben, az időn-kívüliségben, a nem-időben. A tér duális rendszere az idő e duális rendszerével (emberi tevékenységgel kitöltött idő = idő //–// emberi tevékenység szünetei = időszünetek, időnkívüliség, nem-idő) korrelációban működik. E hiedelmekben konkrét, meghatározott tartalmakra utaló időszemlélet manifesztálódik, amelyet Gurevics //–// középkori, archaikus időszemléletet őrző példákra hivatkozva //–// így jellemez: //„//Az idő nem absztrakt, a priori fogalom, hanem valóságos és dologi, nem létezik a tapasztalaton kívül; a korszakok váltakozása az emberek viselkedésétől függ.//“//[69] A tevékenység időtartama szabja meg az //„//időtartamot//“// //–// az új tevékenység kezdetével //„//új idő//“// kezdődik. A kettő közti időszünetek = nem-idő. A mai magyar (és európai) néphitben bizonyos kezdő illetőleg átmeneti időpontok, időszakok telítődnek meg másodlagosan a nemidő szimbolikus tartalmával: Az éjszaka mint átmeneti idő, időszünet két emberi tevékenységgel kitöltött nap között; minden évkezdő nap, amely egyszerre a régi év vége és az új év eleje: Luca, karácsony és újév,[70] de a naptár változásai következtében ismétlődő évkezdő napok közti időszakok is, a Luca és karácsony közti időszak, vagy a karácsony és vízkereszt közti tizenketted[71] időszünetek. Ismert olyan hiedelem, amely szerint karácsony és vízkereszt között nem rövidülnek még az éjszakák, mintegy //„//áll az idő//“//.[72] Az éjfél //–// a régi nap vége, az új nap kezdete is a //„//rosszak órája//“//. Tulajdonképpeni okától függetlenül frappánsan szimbolizálja az ilyenkor //„//átmenetileg szünetelő időt//“// az a tény, hogy az éjszaka óráit kikiabáló bakterek az éjfél kikiáltását általában kihagyták.[73] Az átmenet időnkívüliségének bizonytalanságára és az ezáltal a modern emberben is implikált bizonytalan //„//rossz//“// érzésre legyen szabad egy irodalmi idézetet hozni, amely e rendszer egyetemességére vall: //„//Bizonytalan, furcsa perc, mikor az éjjel véget ér: a sátán ilyenkor szövi terveit.//“//[74] Vannak ilyen vonásai a déli időszaknak, tizenkét óra közének is nevezett délnek is,[75] továbbá az újhold napjának (a holdhónap kezdetének), és minden egyéb kezdetet, átmenetet jelentő jeles napnak.

Néhány jellemző adat a B-térfél lakóinak a tevékenységére az említett időpontokban-időszakokban:

Lucától karácsonyig minden rossz lélek szabadon van…[76] [Este, naplemente után] járkálnak a rossz lelkek, boszorkák…[77] …tizenkettőtől háromig van erejük… mikor a kakas harmadszor szólott, akkor neki menekülni kellett, akkor már nincs ereje neki.[78] [A szépasszony] tizenkét óra közibe… elveti a rontást.[79]

…gyütt a déli időszak, elkezdett a forgószél menni … ez a szépasszony szele: vüszi az ebédet a boszorkány.[80] …mikor újul a hold, akkor nem szabad ezekrű [szépasszony] beszégetni, mert nagy erejük van nekik úgy, mikor kezdődik az újhold, hogy megújul, akkor nagyon kő vigyázni…[81]

A rossz óra, jó óra, rosszak ideje, halottak ideje kifejezések e kettősség tudatos rendezőelvként való működésére vallanak. Az idő szünetelését a normális emberi tevékenység átmeneti felfüggesztése is jelzi, továbbá az ezzel kapcsolatos tilalmak, amelyek megszegése szankciókat von maga után (csakúgy, mint a B-térfélre való illetéktelen behatolások):

Ha valaki délben fejfájással vagy gyomorfájással jött haza, azt mondták, azért van, mert pont délben jött, és megzavarta a szépasszonyokat, és ezek ártottak neki.[82] A boszorkányok a patakban mosnak éjjel kakasszóig. Akkor nem szabad ott mosni //–// ha arra megy valaki, megölik, befojtják a vízbe.[83] Olyankor ne menjenek sehova, karácsony böjtjén.[84]

Alakváltozásra és eltévedésre vonatkozó adataink szintén világosan jelzik a térenkívüliség időszünetekben való érvényesülését: az eltévedő a //„//rosszak idejének//“// lejártakor jó útra talál; az emberalakban megjelenő rossz lényeknek idejük leteltével vissza kell változniuk:

Akkor már, mikor a kakas harmadszor szólott, akkor neki menekülni kellett, akkor már nincs ereje neki. Ha át es van változva a kutya képbe, vissza kell, hogy változzon a rendes itteni formájába.[85]

Az átmeneti időpontok, időszakok öntörvényű, az idő menetéből kikapcsolódó folyamatossága is jelzi, hogy ezekre a normális idő törvényei nem érvényesek:

…hogyha valamelyiket (boszorkány) a kakasszó ott érte, akkor az ott maradott a másik éjfél utánig. [86]A mezsgyén elalvó lábszárcsontját szent Györgykor kiveszik a boszorkányok //–// következő év szent György napján teszik vissza.[87] [Ha kakasszóig nem ment el a lüdérc, marhaböndővé változott.] Amíg el nem jött az üdő megint, mikor neki hatalma van, hogy hát mehet, addig ott kellett neki lenni.[88]

A nem-térbe jutás tehát egyúttal időnkívüliségbe jutást jelent és viszont; a nem-tér + nem-idő = káosz egynemű egységként működik. A tér elvesztése, megszűnése meghatározott ideig érvényes; az időszünetek, az idő elvesztése egyúttal a tér elvesztését-megszűnését jelenti: a B-lakók az ember térszervező tevékenységével mintegy ellentétes, regresszív okkupációval ideiglenes, az emberi idő szüneteiben érvényes //„//nem-tereket//“// hoznak létre. A térnek és időnek ez az egysége Mihail Bahtyin művészi kronotoposz meghatározásával jellemezhető: //„//Az idő tulajdonságait a tér tárja föl, a tér viszont az időn méretik fel tartalommal. E kereszteződések, a tér- és időbeli ismérveknek ez az összeolvadása határozza meg a művészi kronotoposz jellegét.//“//[89]

A tér és idő e szoros összefonódottsága elsősorban a //„//találkozások//“//, a kapcsolatteremtés szimbolikus módozataiban manifesztálódik: a térenkívüliségbe jutás, vagy annak létrehozása //„//időszünetek//“// létrehozásával történhet és viszont; tehát azonos/hasonló módszerekkel lehet a téren/időn-kívüliség állapotába jutni.

A már több vonatkozásban említett véletlen, illetéktelen behatolások (az A-lakó rossz órában a B-térfél tiltott területére megy, eltéved stb.) mellett lehetséges az A-lakók büntetlen behatolása is a B-szférába: a másik térfelet szimbolizáló valamely jel, tárgy alkalmazásával. E gesztusok és mágikus tárgyak használata megfelel a másik térfélből //„//idejövők//“// alakváltozásának: ezek is //–// mint az //–// a tér//–//idő viszonyok megváltozását jelzik, önmagukban elégségesek a nem-teret, nem-időt létrehozni.[90]A közelmúlt magyar néphitében legelterjedtebb a fordítottság jele. Alkalmazója illetékes behatoló lesz a fordított világba;[91] illetve mintegy létrehozza azt. A téren kívül kerül, mintegy a B-térfélen is van: illetékessége védelmet nyújt a B-lakókkal szemben:

Az a szerencséd fiam, hogy fordítva van az ing rajtad, másképp el se tudtál volna jönni idáig.[92] Éjfélkor a keresztútnál a lovak megálltak, nem mentek tovább … megfogta az ostort bal kézvel, s kezdte a lovak előtt a földet verni … [erre tovább tudtak menni].[93] Egy férfit fehér kutya kísért éjfélkor, ráugrott. Mikor átcserélte a csizmáját, abban a pillanatban eltűnt.[94] Kísértet megjelenésekor kifordították a kucsmát.[95] Ha jön a garabonciás okozta vihar, mindent felforgatnak.[96] Éjjel nyomó lidérc ellen a lábakat keresztbe kell tenni.[97] …bal kézvel keresztet kell vetni, s akkor elmegy a boszorkány.[98] A boszorkányt bal kézzel lehet elkapni.[99]…elment a szomszédba, ott meg vótak gyerekek, azok meg már tudták, hogy ez boszorka. A söprűt … a gyerekek felállították az ajtóba… Oszt az az asszon, míg a söprűt le nem fordították, nem tudott kimennyi.[100]

Ugyanilyen szerepe van a szintén a B-szférát reprezentáló mágikus tárgyaknak, amelyek olykor eredetük, anyaguk, formájuk révén is utalhatnak a B-szférára //–// így a toll, szőr az állatalakra, a talált, //„//keresetlen//“// tárgyak a térenkívüliségre, az új, //„//kezdetlen//“//, vagyis az időszünetekben szerzett tárgyak az időnkívüliségre:

Luca napkor akinek menni kellett valahova éjszaka, és a hátán nem volt toll egy kis zacskóba, azt a boszorkány elvitte egy mély verembe. Ott egy hétig mindig verte…[101] [A falu szélén megálltak a lovak:] Kérte az öreget, hogy indítsa el őket, mert tudja, hogy neki van ilyen tudománya… Kimentek a kocsihoz. Ott egy fejszével háromszor megkerülte a kocsit, s mindannyiszor nagyott vágott fejszéjével a rúd elejére … rendben megindultak hazafelé.[102] A boszorkányok újhold első péntekjén szokták a tehenet megrontani. Ez ellen úgy lehet védekezni, hogy napkelte előtt vizet kell vinni a patakból, s ezzel kell a fazekakat kiforrázni.[103]

Az A- és B-térfél közt illetékesként közlekedő mediátorok gyakori jellemzője, hogy a másik térfelet reprezentáló mágikus tárgy állandó birtokosai (mint az idézett adat tudós kocsisa); a téren-időn kívüliségre vonatkozó tudásukat //–// többek között //–// az azt reprezentáló eszköznek köszönhetik. E hiedelemmotívumok körébe tartozik a boszorkány és más tudósok tudományszerzése vagy tudományátadása mágikus tárgy segítségével:

Úgy adja át a boszorkány a tudományt, hogy valamijét odaadja saját ruhájából.[104] Tudós pásztor botja átadásával adja át a tudományt.[105] Tudományszerzés Szent György nap előtt kiásott béka megevésével: Öregasszony cselédje eszi meg a béka felét, ezután megérti az állatok nyelvét, láthatatlanná tud válni. [106]

Hogy a mágikus tárgy a B-térfelet reprezentálja, //„//létrehozza//“//, ezáltal védelmet és tudást nyújt, jól megvilágítja W. Bogoras egy csukcs adata. Eszerint szabadban aludni veszélyes, csak egy bizonyos kőamulettel lehet, amelyre elalváskor viselője ráolvas:

Én nem vagyok itt, ebben a kőben vagyok. És ez a kő hatalmas szikla, éppen a tenger közepén. A szikla oldala meredek és csúszós. Ha egy szellem föl akar mászni rá, kitörik a körme és visszacsúszik a vízbe.[107]

Tehát itt is van, és nincs is itt: az emberi tér törvényei nem érvényesek rá //–// a mágikus tárgy révén a másik térben: a téren kívül is van.



[1] A szöveg néhány kisebb stiláris és külső formai átalakítás mellett hű az eredeti, 1983-ban azonos címen megjelent cikkhez (Pócs 1983). A cikket vállalom ma is, a fent leírtak több adat fényében, tágabb európai kontextus ismeretében is érvényesnek látszanak. Amit ma finomítanék a leírtakon: a mondai motívumok és a rituális technikák különválasztása, annak vizsgálata, hogy a valóságos rituális avatási, áldozati, divinációs technikákban milyen meghatározó szerepe volt a tér//–//idő szerkezetnek, illetve fordítva: hogyan működött ez mint modell //–// milyen érvényességi köre volt //–// a valóságos rituális gyakorlatban (ha ugyan ezt még a modern európai néphitadatokból le lehet írni). Az utolsó jegyzetpontban feltett kérdésre a későbbiek során pozitívabb választ adtam: lásd e kötet //„//Samanizmus…//“// cikkének, valamint mediátori technikákról szóló könyvemnek (Pócs 1997a) erre vonatkozó részeit, ahol a lucaszékes technikát a középkori Európa kvázisamanisztikus avatási technikájának minősítem.

[2] Nagy mennyiségű adatanyag áttekintésével, amely saját gyűjtéseim illetve a Néprajzi Kutatóintézet folyamatosan épülő néphit-archívumának adatai révén állt rendelkezésemre. Ebből a tanulmányban terjedelmi okokból csak az adattípusokat reprezentáló néhány példát tudom közölni és referálni.

[3] Dömötör 1939, 211.

[4] 4 Timaffy 1959, 239.

[5] Gönczi 1914, 173//–//174.

[6] Bihari 1980a, 36.

[7] Salamon 1975, 111.

[8] Fehér 1975, 78.

[9] Uo. 91.

[10] Dömötör 1939, 211.

[11] MNT (= Magyar Néphit Topográfia kérdőíve) 9, Tököl, Pest m.

[12] Saját gyűjtés, Verpelét, Heves m.

[13] MNT 27, Drávasztára, Baranya m.

[14] Kálmány 1971, 349.

[15] Saját gyűjtés, Tiszaszentimre, Szolnok m.

[16] Bihari 1980a, 39.

[17] Bosnyák 1977, 103.

[18] Saját gyűjtés, Tibolddaróc, Borsod m.

[19] Saját gyűjtés, Mezőkövesd, Borsod m.

[20] Saját gyűjtés, Nagybajcs, Győr-Sopron m.

[21] Saját gyűjtés, Kunhegyes, Szolnok m.

[22] Saját gyűjtés, Nógrádsipek, Nógrád m.

[23] Timaffy 1959, 250.

[24] MNT 23, Kám, Vas m.

[25] Dömötör 1939, 211.

[26] MNT 9, Abaújszántó, Borsod-Abauj-Zemplén m.

[27] MNT 9, Jászjákóhalma, Szolnok m.

[28] Fehér 1975, 87.

[29] Pócs 1964, 158.

[30] Bosnyák 1980, 89.

[31] P. Madar Ilona gyűjtése, Sárrétudvari, Bihar m.

[32] Kálmány 1971, 346.

[33] MNT 34, Borsfa, Zala m.

[34] Diószegi Vilmos gyűjtése, Szuhahuta, Nógrád m.

[35] MNT 27, Nagylóc, Nógrád m.

[36] Cristescu-Golopentia 1944 (kéziratos fordítás), 60.

[37] Cristescu-Golopentia 1944 (kéziratos fordítás), 54.

[38] Takács 1980.

[39] Leroi-Gourhan kifejezése (Le geste et la parole. Paris 1964//–//65).

[40] Melik-Simonjan 1978, 42//–//43. (Istvánovits Márton fordítása.)

[41] Dömötör 1939, 213.

[42] P. Madar Ilona gyűjtése, Sárrétudvari, Bihar m.

[43] Schmidt 1980a.

[44] Pl. bizonyos helyek sajátosan //–// de nem kizárólagosan //–// egy-egy lény //„//megjelenési helyei//“//. Pl. szépasszony: keskeny gyalogösvény, eresz alja; tüzes ember: gát, töltés; a tüzes alak elsősorban a kísértet és a lidérc jellemzője stb.

[45] Bihari//–//Szuhay 1978, 174.

[46] Pl.: Egy eltévedő ember kísértetet lát: //„//Nagyobb volt mint egy ember. Nagynak is láttam, kicsinek is láttam...//“// (Dömötör 1981, 91).

[47] Gönczi 1914, 179.

[48] Saját gyűjtés, Zagyvarékas, Tiszasüly, Szolnok m.

[49] Bosnyák 1977, 61.

[50] Saját gyűjtés, Tiszaszöllős.

[51] Bosnyák 1977, 131.

[52] Bosnyák 1977, 150.

[53] Eliade 1957, 144, 441//–//442; Melik-Simonjan 1978; //„//A repülés képessége, szárnyak birtoklása az emberi állapot túllépésének szimbolikus formulája lesz//“// (Eliade 1958, 108).

[54] Littlejohn 1972, 293.

[55] Melik-Simonjan 1978, 45//–//46.

[56] Lásd pl. Róheim Géza közép- és nyugat-európai adatait (1920, 46//–//47).

[57] Needham (1973), Littlejohn (1972), valamint Gossen (1972) tanulmányaiból nyilvánvaló a halál/halott és a fordítottság közti kapcsolat Ázsia és Amerika számos, különböző kultúrfokon élő népénél. Ez számtalan gesztusban megnyilvánul, egészen a gyászidőben fejjel lefelé fordított ruha viseléséig (a nyoroknál //–// Needham i. m. 308). Hasonló a helyzet több finnugor népnél, pl. Uno Harva (1952, 98) a mordvinoktól közöl hasonló adatokat. Ugyane népeknél //–// ezzel összefüggésben //–// a túlvilág is //„//fordított//“//. Pl. a chamula indiánoknál: //„//Az alvilág a halottak lakóhelye és különféle inverziók jellemzik//“// (Gossen i. m. 137). Needham írja (i. m. 307) //–// sok délkelet-ázsiai példa kíséretben: //„//más társadalmakból sok jelentés szól arról a hitről, hogy a halott állapota különböző részletekben életének folytatása, csak fordított jelben//“//. Vö. az ősmagyar sírok fordítottságával és az ezzel kapcsolatos túlvilág-hipotézisekkel (Dömötör 1981, 38); illetve a bináris oppozíciók felcserélődésével gyász esetén (Veres 1975, 89).

[58] Zentai 1971, 208//–//209. Az átváltozásokra vonatkozó leggazdagabb adatanyagot lásd e tanulmányban, valamint: Erdész 1958; Dömötör 1981, 75//–//77.

[59] Bosnyák 1980, 97.

[60] P. Madar Ilona gyűjtése, Abádszalók, Szolnok m.

[61] Bihari 1980a, 117.

[62] Zentai 1971, 213.

[63] Erdész 1958, 219.

[64] Bosnyák 1977, 92.

[65] Saját gyűjtés, Nógrádsipek, Nógrád m.

[66] Diószegi Vilmos gyűjtése, Hidas, Baranya m. (Andrásfalva, Bukovina).

[67] Bosnyák 1980, 121//–//122.

[68] Bosnyák 1980, 123.

[69] Közismertek bizonyos archaikus //–// konkrét állapotokra, tevékenységekre utaló //–// időmeghatározások, erre pl. Gurevics (1974, 81) sok példát közöl. Evans-Pritchard //„//Time is not a continuum//“// c., a nuerek időrendszerét vizsgáló tanulmányában írja (1973, 76): //„//A rendszer alapját maguk a tevékenységek, főként a gazdasági jellegűek adják, ezek szolgáltatják legtöbb egységét és megjelölését. Az idő múlását tevékenységeknek más tevékenységekhez való viszonyában érzékelik.//“// Vilkuna a kelet-európai nap-elnevezésekkel kapcsolatban jegyzi meg (1975, 396//–//97), hogy a sorszámnévvel megnevezett hétköznapokkal szemben a vasárnapnak sok helyen tabu-neve van. //„//Mikor a hétfő az első és szombat a hét utolsó napja, közbül hézag keletkezik: tabu-nap. Egyes osztják és vogul nyelvjárásokban ez az ünnepnap szemléletes módon a ’hét hasadása’ nevet viseli.//“//

[70] Luca, karácsony és újév mint évkezdő napok: Dömötör 1964, 153//–//154; Pócs 1965, 129//–//132.

[71] 71 A tizenkettedről: Pócs 1965, 134.

[72] Saját gyűjtés, Páty, Pest m.

[73] Szomjas-Schiffert 1972, 108//–//109. Az ehhez fűződő magyarázatok megegyeznek abban, hogy az éjfél a kísértetek órája. //„//Egyszer egy bakter elkiáltotta az éjfélt, és a szellemek széttépték. Azóta egy se meri.//“// //„//Éjfélkor nem szólt semmit, mert azt mondják, hogy akkor még a fű sem nő.//“//

[74] 74 André Gide: A pénzhamisítók. Budapest 1981, 58.

[75] A déli kísértet (daemonium meridianum) eredetére vonatkozó feltételezésektől függetlenül (Grau 1966; Kákosy 1978, 66: a zeniten álló nap erős fénye), annak, hogy a dél //„//rossz óra//“//, egyik oka bizonyára az, hogy a nap egyik szakasza véget ér és újra 1-től számolt //„//új idő//“// kezdődik.

[76] Saját gyűjtés, Nógrádsipek, Nógrád m.

[77] Saját gyűjtés, Nógrádsipek, Nógrád m.

[78] Bosnyák 1977, 86.

[79] Kálmány Lajos gyűjtése, Egyházaskér, Torontál m. , EA 2813, 164.

[80] Grynaeus Tamás gyűjtése, Dávod, Bács-Kiskun m.

[81] Grynaeus Tamás gyűjtése, Dávod, Bács-Kiskun m.

[82] Zentai Tünde 1972//–//73, 234.

[83] Diószegi Vilmos gyűjtése, Mezőkövesd, Borsod m.

[84] Az eltévedéssel kapcsolatban idézett adat //„//tanulsága//“//. Saját gyűjtés, Nógrádsipek, Nógrád m.

[85] Bosnyák 1977, 86.

[86] Bosnyák 1977, 82.

[87] Saját gyűjtés, Tiszaszentimre, Szolnok m.

[88] Bosnyák 1977, 130.

[89] Bahtyin 1976, 258.

[90] Ahogy Melik-Simonjan említett tanulmányában írja: //„//a megfordítottság együtt jár az egyik világból a másikba való átmenettel//“// (1978, 45//–//46).

[91] Alkalmazása a mai napig //–// a tényleges gyakorlatban is //–// fellelhető. Széles körű elterjedtsége valószínűleg azzal is összefügg, hogy a B-térfél jelei közül a legegyszerűbben ez alkalmazható: nem kell hozzá eszköz (bal kéz, //„//visszakézből//“// végzett mozdulatok, két láb felcserélése, ruhadarab kifordítása).

[92] Dömötör 1981, 132.

[93] Bosnyák 1977, 121.

[94] Damjanich János Múzeum lidérc-kérdőíve, Legénd, Nógrád m.

[95] Bosnyák 1977, 118.

[96] Diószegi Vilmos gyűjtése.

[97] Saját gyűjtés, Vanyola, Veszprém m.

[98] Bosnyák 1977, 83.

[99] MNT 27.

[100] Saját gyűjtés, Nógrádsipek, Nógrád m.

[101] Fehér 1975,72.

[102] Timaffy 1959, 250.

[103] MNT 27, Nagylóc, Nógrád m.

[104] Saját gyűjtés, Tiszasüly, Szolnok m.

[105] Bihari 1980a, 83.

[106] Uo. 55.

[107] Bogoras 1925, 237.