Ugrás a tartalomhoz

Magyar néphit

Pócs Éva

L'Harmattan Kiadó

3.

3.

Tehát a B-térfélnek //–// a perifériának //–// //„//szent hely//“// jelentése is lehet //–// mintegy potenciálisan szent hely. A //„//szent/túlvilági kapuja//“// jelentést azonban az A-térfél is magában hordozza.

A magyar lakóházra vonatkozó kutatás a ház reális és szimbolikus térbeosztásával összefüggésben próbálta a lakóhely ambivalens (profán és szent) funkcióit kimutatni. Ami a magyar néphit idevonatkozó adatait illeti: a lakóház duális térbeosztáshoz, amit a kutatás a nemek elkülönülése, munkamegosztása szempontjából (férfi és női térfél) kellően bizonyított,[140] nem kapcsolódnak //–// legalábbis az adatokkal elérhető közelmúlt vonatkozásában nem //–// a profán és szent tér fenti szimbolikus tartalmai. A lakóház bizonyos objektumai azonban szent funkciót tölthetnek be (//„//kapcsolatteremtés a túlvilággal-halottakkal//“// értelemben). Ezek: az eddigi kutatás által is hangsúlyozott asztal, de ennél, és a szent sarokban elhelyezett egyéb tárgyaknál sokkal inkább a tűz/tűzhely/kemence. Az asztal //„//tisztaságára//“//, becsben tartására valóban sok adat hozható,[141] csakúgy, mint bizonyos kvázi-áldozati cselekményekre.142 De hasonló értelemben a tűzhely is lehet szent hely. A tüzet egy főleg tilalmakban megnyilvánuló, kvázi-tűztiszteletnek nevezhető magatartásforma övezi,[142] de a halotti áldozat egy fajtájaként értékelhető gesztusok révén van //„//túlvilág kapuja//“// jelentése is. Szórványosan ismert az a hiedelem, hogy //„//a tűzben hazajáró lelkek jelennek meg//“//,[143] és meglehetősen elterjedt az a nézet, hogy ha a halottnak hiányzik valami (a halottlátó tudósítása szerint), a tűzbe dobva lehet utána küldeni.[144] Hasonló értelme van a szintén elterjedt nézetnek:

Ha a tészta elesik a spórhelten, az angyaloknak belevetem a tűzbe.[145]

Némely adat arra vall, hogy a kémény/kürtő mintegy //„//bejárat//“// a házba a B-lakók számára. Gondoljunk pl. a váltott gyerek, sőt mint alábbi adatunk mutatja, váltott macska el- és visszacserélésére a kéményen át; például:

A szépasszonyok a kürtőn kicserélik a gyereket.[146] Elsoványodott a macska, akkor azt szokták mondani, hogy a szépasszonyok hordják ki a kürtőn.[147]

A családi halottak-ősök ellátása a karácsonyi tizenketted idején sem kötődik speciálisan a szent sarokhoz, ebben az időszakban az egész ház az övék.[148] A halotti tor után visszalátogató halott számára is lehet az asztalra, de éppúgy a kémény alá készíteni éjszakára az ennivalót.[149]

Az A-térfél, vagyis a lakóhely szent//–//profán jelentéseinek kettőssége a konkrét térbeosztásban megnyilvánuló kettősség helyett elsősorban időbeli relációban jelentkezik: az emberek ideje //–// halottak ideje váltakozással írható le.[150] A halottak ideje a közelmúlt magyar néphitében a már más vonatkozásban említett éjszakán kívül elsősorban a téli napforduló körüli időszak: a karácsonyi tizenketted, továbbá a halottak napja/hete, valamint a konkrét halálesethez kapcsolódó hagyományos visszajárási napok, egy 30//–//40 napos időszakon belül, amíg a halott még nem távozott véglegesen, és ha valami oka van rá, visszajöhet családjához.[151] A halottak idejének rendszabályai //–// az erre vonatkozó magyar adatokban meglehetősen csökevényes, áttételes formában //–// elsősorban a házba látogató halottak vendégül látására vonatkoznak.

Aki nyugodtan hal meg, nem jár haza, csak halottak napján jön haza…[152] Halottak napján a halottak mind hon vannak, mindenkit hazaengednek… Akkor hazamennek mindenki oda a tartozóihoz, s akkor szoktak csinálni ennivalót, italt is adnak…[153] [Karácsonykor] a mákos gubából vagy mákos barátfüléből a kemence vállára is tesznek: hátha a halott hazajön.[154] A mákos tészta maradékát reggelig a kemencepadkára vagy a szekrény tetejére teszik a házat éjjel látogató angyalok számára.[155] A karácsonyi vacsora ételmaradékait vízkeresztig az asztalon hagyják.[156]

Egyidejűleg tilalmak vannak érvényben, amelyek bizonyos emberi tevékenységekre vonatkoznak:

Halottak hetében nem jó mosni, vasalni, eljegyzést tartani, vagy házasságot kötni.[157] Répát, krumplit azon a héten, amelyen a halottak napja esik, verembe eltenni nem jó, mert elrohad.[158] A karácsonyi tizenketted idején tilos kenyeret sütni, szemes ételt enni, diót törni, mosni, ruhát, bőrholmit felteregetni.[159]

A tizenketted idején tiltották a házból való //„//kiadást//“//, kölcsönadást és ugyancsak jellemző volt a kifelé seprés, szemét kihordásának tilalma.[160] Utóbbi tiltás az éjszakával kapcsolatban is ismert,[161]és feltehető, hogy azonos értelmű jelenség a tizenketted idején érvényes asztalleszedési tilalommal: a halottak idején a ház minden terméke a halottaké.[162]

Minden emberi berendezkedés bizonyos értelemben a világ rekonstrukciója. Mint Veres Péter előbb idézett tanulmányában összefoglalja: //„//...a társadalmi fejlődés alacsonyabb szintjein álló archaikus kultúrájú népeknek a távolabbi és közelebbi környezetükről alkotott felfogását sajátos, úgynevezett mitikus-kozmogónikus szemlélet jellemzi. Ezen jellegzetes világnézet a mikro- és makrokozmosz azonosságának feltételezéséből indul ki.//“//[163] A mikro- és makrokozmosz azonosságát Gurevics a középkori világképben és természetfelfogásban még számos konkrét példával igazolja, a skandináv mitológiából vett példákkal illusztrálva írja le: A majorság magába foglalta a //„//világmindenség//“// modelljét. Az emberi világ Midgard (’bekerített közép’), az istenek és emberek lakta hely, amelyet óriások és szörnyek ellenséges világa vesz körül: Utgard (’ami a kerítésen túl van’). Ez a világ megműveletlen, kaotikusnak megmaradt része. A valóságos településeket is centrumnak képzelték, amelynek perifériáján helyezkedik el a külvilág. Az emberi világot //–// a majorságot, a paraszti udvart, amelynek tökéletes analógiája s egyszersmind felső jóváhagyása Aszgard, az ászistenek tanyája //–// mindenfelől a rettegés és veszedelem titokzatos, sötét világa veszi körül. Tehát: //„//A mikrokozmosz nem egyszerűen egy kis része az egésznek, nem egyik eleme a világmindenségnek, hanem inkább a világegyetem kicsinyített és az egészet reprodukáló mása. Hittudósok és költők egyaránt kimondták azt a gondolatot, hogy a mikrokozmosz éppoly egész és teljes, mint a nagy világ.//“//[164]

A lakóházra vonatkozó modern antropológiai vizsgálatok is számos helyen

Európában is //–// kimutattak egy olyan archaikus szintet, ahol a ház a kozmosz modellje.[165] C. E. Cunningham az atoni (Indonézia) házzal kapcsolatos elemzésében írja: //„//Bizonyos értelemben ... az atoni ház a világmindenség modellje. De több, mint a mindenség egyszerű analógiája, mivel integrált része is annak. ...a ház alkotóelemeivel, beosztásával, formájával, jelképeivel és a rendre, berendezésre, valamint a beletartozók és a kirekesztettek viselkedésére vonatkozó előírásokkal szinte olyan, mint a kozmosz mechanikus modellje…//“//[166]

Az 1. alatt közölt hiedelmekből a világ a lakóhely/emberi tevékenység/profán

lakóhely környéke/emberi tevékenység hiánya/szent oppozíciókkal írható le. A világ reprodukciója is tartalmazza e jelentéseket, tehát a leírt térrendszer A és B térfelének jelentéseit egyaránt. Ezért lehetséges, hogy a lakóház, és minden emberi berendezkedés egyrészt oppozícióban legyen mint emberi/profán/rendezett hely az őt körülvevő természetfeletti/halotti/kaotikus szférával, másrészt duális szimbolikus tartalma legyen és ambivalens funkciókat töltsön be. Számos (a magyar lakóházénál) archaikusabb szintű példa mutatja a lakóhelynek nemcsak duális szimbolikus tartalmait, hanem reális és szimbolikus duális térbeosztását. Például Pierre Bourdieu berber házzal kapcsolatos vizsgálata szerint a ház berendezése, a házi élet megszervezése a következő oppozíciókkal jellemezhető: tűz//–//víz, főtt//–//nyers, nappal//–//éjjel, férfi//–//nő, kultúra//–//natura stb. De ugyanezeket az oppozíciókat mutatja ki a ház mint egész és az univerzum többi része közt is.[167] //„//Ezért egyszerre igaz is és téves is olyasmit állítani, hogy a külső világ a házzal oppozícióban van, mint férfi a nővel, vagy a nappal az éjszakával, vagy a tűz a vízzel stb., mivel ezeknek az ellen

tét-pároknak a második tagja (= a ház) minden esetben megoszlik magára és saját ellentétére.//“//[168] //„//A ház is kettős jelentéssel van felruházva: ha igaz is, hogy úgy áll szemben a közösségi, nyilvános világgal [public world], mint a natura a kultúrával, más tekintetben viszont kultúra...//“//[169]



[140] Ränk 1949//–//1951; Csilléry 1982; Veres 1975.

[141] Például: //„//Asztalon pólyázni nem szabad a gyereket, mert nem lesz szófogadó. Ott a patka, be lehet ottan pólyálni kedvedre//“// (Pócs 1964, 99).

[142] Például: //„//Egyszer a patkalyukba akartam ültetni a kotlót. De jött Csirke Örzsi néni és rám szólt: Még odahasonlítod a tyúkot, ahol az Isten testje sült? Hogy gondolod odaültetni a kotlót?//“// (Pócs 1964, 47) A //„//tűztiszteletre//“// vonatkozó leggazdagabb adatanyagot lásd: Gönczi 1914, 192//–//193.

[143] MNT 20, Boldogkőújfalu, Borsod m.

[144] Pócs 1982, 187.

[145] Pócs 1964, 136.

[146] Gunda 1947, 281.

[147] Diószegi Vilmos gyűjtése, Mekényes, Baranya m. (Lészped, Moldva).

[148] Pócs 1965, 53.

[149] Például kémény alá: Fehér 1975, 62. Asztalra: //„//Nálunk az a szokás, mikor a halottat eltemetik, akkor az asztalra tesznek kenyeret, s mellé vizet//“// (Bosnyák 1977, 105).

[150] Európa minden népénél a téli napforduló, az újév körüli ünnepek, ünnepi időszakok valamint a halottak napja/hete és a szent Mihály napja körüli idő a //„//halottak ideje//“// //–// ortodox területeken ezen kívül a húsvét és pünkösd is halotti ünnep. Mindezen ünnepekre-időszakokra, de különösen a karácsony//–//újév körüli időre jellemző a családi halottak, ősök vendégül látása a házban, Észak- és Északkelet-Európában különösen a ház //„//szent sarkában//“//. Lásd például Paulson 1971, 193//–//201; Vilkuna 1956, 118//–//126; összefoglalóan: Pócs 1965.

[151] Ranke 1959. A magyar //„//dátumokat//“// lásd: Pócs 1980.

[152] Pócs 1964, 105.

[153] Bosnyák 1980, 125.

[154] Pócs 1975, 19.

[155] Pócs 1965, 46.

[156] Pócs 1965, 63//–//70.

[157] Dömötör Sándor gyűjtése, EA 2488. 11.

[158] Nagy 1896, 100.

[159] Pócs 1965, 30, 39, 240//–//41, 249//–//50.

[160] Seprés és szemét kihordásának a tilalma a tizenketted idején pl. saját gyűjtés, Mezőkövesd, Borsod m. Kiadás, kölcsönadás tilalma: Róheim 1920, 127 //–// adatai Európa sok helyéről származnak.

[161] Például: Aki naplemente után kihányja a szemetet, annak megfájdul a feje (Róheim 1920, 127). Halál esetén nem szabad a házból semmit kiadni: K. Kovács 1944, 134.

[162] Pócs 1965, 165//–//175.

[163] / /

[164] Gurevics 1974, 40//–//41.

[165] Az európai lakóház vonatkozásában: Schmidt 1980b, 84//–//85.

[166] Cunningham 1972, 134.

[167] Bourdieu 1973, 102//–//103.

[168] Uo. 104.

[169] Uo. 105.