Ugrás a tartalomhoz

Magyar néphit

Pócs Éva

L'Harmattan Kiadó

9. fejezet - //„//Én vagyok minden nagyobb orvos, te vagy mindennél nagyobb bájos//“//: egyházi benedikció //–// paraszti ráolvasás

9. fejezet - //„//Én vagyok minden nagyobb orvos, te vagy mindennél nagyobb bájos//“//: egyházi benedikció //–// paraszti ráolvasás[695]

E tanulmányom témája kettős: részint a ráolvasás és az egyházi benedikció kapcsolataival, továbbá a kapcsolatok 16//–//18. század folyamán bekövetkezett megszűnésével, változásaival foglalkozom, részint a benedikció és ráolvasás-szövegek némely //„//mágikus//“//és //„//vallásos//“// tartalmi és formai elemét kísérlem meg meghatározni, párhuzamba állítani ésa ráolvasó és benedikció-gyakorlat kölcsönhatásaival összefüggésbe hozni.

A ráolvasás a mágia általános eszköze. Európában is mindenütt fellelhető volt; a múltban minden társadalmi réteg gyakorlatában, az utolsó évszázadokban már egyre inkább csak a parasztság kezén (e téren nagy időbeli eltolódásokkal Kelet- illetve Közép- és Nyugat-Európa között). A közelmúlt ráolvasás-gyakorlata a magánélet szinte minden szférájára kiterjedt. Legnagyobb számban betegséggyógyító szövegek maradtak fenn, de mondhatni, nem volt a mindennapi életnek olyan területe a köpüléstől, vagy a szántástól a féregűzésig, amelynek ne lett volna ismert hagyományos ráolvasása. Ezt a gyakorlatot elsősorban a szükséglet tartotta fenn; addig, olyan társadalmi rétegeknél és a mindennapi életnek azokban a szituációiban, ahol és ameddig szükség volt rá. Természetesen jelen volt a magyar középkor századaiban is, bár e tény bizonyításához nálunk sok európai országhoz képest //–// kevés történeti adattal rendelkezünk. A korábbi századok hivatkozásai után első szövegeink 1488-ból valók (//„//Bagonyai ráolvasások//“//). [696] A 16., majd bőségesebben a 17. században feljegyzett ráolvasások részint nemesi, részint mintegy félhivatalos, vagy éppen tiltott egyházi használatú ráolvasások. E korszak szájhagyományozott paraszti szövegeire egyik forrásunk a boszorkányperek jegyzőkönyv-anyaga, amely ráolvasást ugyan keveset tartalmaz, de sok utalást lelünk benne a ráolvasó személyekről és tevékenységükről. A 19//–//20. századból már (és még) bőséges anyagunk van mind a gyógyító specialistáktól feljegyzett, mind a közismert, főleg falun közkeletű, szájhagyományozott ráolvasásokból.

A középkori Európában a ráolvasás fenti szerepeit részben az egyház hivatalosbenedikció- (és exorcizmus-) rítusai töltötték be. Az egyház ezekkel a hívek lelki gondozása mellett földi, anyagi jólétüket is biztosítani igyekezett, és minden konkrét bajesetén segítségükre volt. A vallási élet központját jelentő szentségek mellett a benedikciók mint szentelmények az egyház szemszögéből az élet perifériáján játszottak szerepet, az egyén számára azonban nagy jelentőségűek voltak, szükséghelyzetekben a középpontba kerülhettek; ilyenkor mint privát szolgáltatást is igénybe lehetett őketvenni.[697] Ilyen volt a ház, a szántóföld, az állatok megáldása, a házieszközök hathatósabbá tétele, //„//rossztól//“// való megtisztítása, a rossz idő vagy az élősködők elűzése, az ember megáldása az élet fordulópontjain, a betegek gyógyítása vagy ördögűzés megszállottságnak tulajdonított bajok esetén.[698] E világi, egyéni és nagyon is konkrét szükségletek kielégítésével a vallás //„//eredeti//“// funkciói mellett //–// ha elfogadjuk Malinowski meghatározását //–// a mágia szerepét is felvállalta: //„//A vallás... az emberi lét alapvető problémáira, míg a mágia mindig a speciális, konkrét részletproblémákra vonatkozik.//“//[699] A középkor századaiban tehát a hivatásos varázsló szerepét részben azegyház illetve a papság töltötte be //–// ezt a tényt a középkor kutatása már más vonatkozásokban is igazolta.[700]

A benedikció- és exorcizmus-rítusok az isteni és démoni szféra ellentétességén, összeférhetetlenségén alapulnak: a testben vagy démon, vagy Isten lakik; az ember objektumain, tevékenységén vagy Isten áldása van, vagy a Sátán kerítette hatalmába. Akereszteléssel[701] az emberből kiűzik a Sátánt és Isten lakhelye lesz. Ha az ördög újra beköltözik a testbe, //„//megszállja//“//, akkor Isten nevében, rá való hivatkozással ki lehet belőle űzni, a megáldott személy vagy tárgy, létesítmény áldást nyer, hasznos lesz; megszűnik benne a démonok káros tevékenysége. Mindezt az arra hivatott papi személyek végezték a hivatalos egyházi rítus részeként, liturgikusan rögzített formában; de szükségesetén laikusok is,[702] akik megismerhették a nyilvánosan végzett szertartásokat és a szövegeket vagy azok töredékeit felhasználva utánozhatták őket. A rituálékba felvett hivatalos szövegek mellett a nemhivatalos áldások mintegy kiegészítették a hivatalos gyakorlat hiányosságait; például olyan betegségekre, amelyekre nem volt hivatalosan előírt vagyengedélyezett benedikció-formula, volt //„//félhivatalos//“//.

Az egyházi benedikciók használatára vonatkozóan elsősorban Közép- és Nyugat-Európából rendelkezünk adatokkal;[703] de tudjuk, hogy ez meglehetősen egységes volt anyugati egyház egész fennhatósági területén, sőt, a szövegkincs jelentős része közös volta keleti egyházéval. A kolostoroknak az egész középkor folyamán nagy szerepük volt azexorcizmusok szövegkészletének fenntartásában, terjesztésében. Mint Franz utal rá, különösen a 8.században sok, kolostorokból eredeztethető új forma jelenik meg. Több, később falusi gyógyítók ráolvasásaként ismert szövegtípusról mutatták ki konkrétan a15//–//16. századi félhivatalos egyházi keletkezést. Például a //„//Sta sanguis in te…//“// vérzés-megállító formula a 15. században jelenik meg egy //„//tanult szerzetes//“// műveként;[704] ekkoriban terjed el egész Közép-, Nyugat- és Észak-Európában a //„//Longinus-Segen//“//,[705] stb. Hivatalosan összeállított rituálék csak a 15. században jelentek meg, 1480//–//1532 közöttmár nyomtatott, de helyi rituálék láttak sorozatosan napvilágot.[706] Ezek //–// a gyakorlatot egységesítő Rituale Romanum 1614-es megjelenéséig[707] //–// messzemenően alkalmazkodtak az adott helyi igényeihez, laikus gyakorlatához. Ennek elemeit magukba olvasztották, //„//keresztényiesítették//“//, sőt, hatására változtak, új formákba szerveződtek. Mindeznem annyira új szövegek születését jelenti, mint inkább a hivatalos szövegkincs elemeinek a gyakorlati célokhoz való alkalmazását, de e professzionista örökség mellett nyilvánvalóan mindig volt laikus, népi ráolvasó gyakorlat is, amely nemcsak utánzásból és eltanulásból állt, hanem az egyházi gyakorlattól, szöveganyagtól függetlenül is létezett.[708] Mint Franz írja: a gyakorlat egy része a ,,népéletből//“// eredt, és befolyásolta a //„//népéletet//“//;mivel az egyház a //„//nép//“//mindennapi szükségleteinek kielégítését szolgálta, érthető, hogya //„//nép//“// által ugyanezt a szükségletet más módon kielégítő profán (mágikus) gyakorlatból és szöveganyagból is merített. [709] A benedikciószövegek új formáinak megjelenése,valamint a gyakorlat helyi különbségei elsősorban a helyi, népi hagyományok különbözőségével és a népi és hivatalos gyakorlat kölcsönhatásaival függnek össze.[710] Több középkori szövegemlék konkrétan mutatja ezt a köztes helyzetet. Például Ohrt egy 6. századi //„//Wettersegen//“// kettős kapcsolatát mutatja ki a keresztény benedikciókkal és az antik átokformákkal.[711] Ilyen köztes, nem hivatalos áldás- és átok-szövegeknek a 10. századtól kezdve (szórványosan már előbb is, területenként eltérően) maradt fenn sok kolostori feljegyzése.[712] Magyarországon ilyenek a kódexeinkben (például a Peer-kódexben, 1526-ból)[713] fennmaradt szövegek.

Ami a paraszti ráolvasás-gyakorlatot és szövegkincset illeti, ez tehát a feltélezett eredeti, saját hagyomány mellett részben a papi benedikciók részleges, töredékes //„//utánzata//“// a gyógyító specialisták használatában; a //„//leszállás//“// folyamatos lehetett már a középkor századaiban is, de felgyorsult a kora újkorban. Ennek előfeltétele volt a latin szövegek nemzeti nyelvekre történő lefordítása, ami feltehetően még a félhivatalos egyházigyakorlat keretein belül zajlott le, a kolostorokban. A kolostorok közvetítő szerepét kellhangsúlyoznunk a félhivatalos szövegek elterjesztésében is;[714] az egyházi közvetítésre vezethető vissza sok ráolvasásszöveg meglepő egyezése Európa-szerte. Ez a kolostori gyakorlat azonban már gyakran az egyház által ellenzett vagy éppen tiltott volt, ezekre afélhivatalos szövegekre még sokkal inkább jellemző a helyi hagyományok, mágikus szövegelemek felhasználása, mint a hivatalos szövegkészletre.[715] Mansikka a keleti egyház hasonló 17//–//18. századi gyakorlatáról tudósít:[716] az egyház által tiltott varázs- és jóskönyveket kolostorokban, barátok, apácák terjesztették. Délkelet- és Kelet-Európában a kolostori gyakorlat jóval tovább élt, mint Közép- és Nyugat-Európában; 20. századi adataink is vannak gyógyító, ráolvasó egyházi személyekre.[717]

Mivel e folyamatok kétirányúak voltak, együtt járt velük sok helyi, népi hagyománymondhatni Európa közkincsévé tétele is. Az európai parasztság ráolvasásainak e folyamatokba belekerült része 19-20. századi állapotában (a szájhagyományozott szövegekfeljegyzésének kezdete óta) egy közös szövegkincs Európa minden pontján felfelbukkanó, egy-egy területen olykor széles körben elterjedt, feltűnő szöveghűséggel fennmaradtmaradékait jelenti.

Párhuzamok és kapcsolatok

A laikus, népies ráolvasó-gyakorlat és a hivatalos//–//félhivatalos egyházi benedikció szövegkincse részint különbözött, részint sok szálon összekapcsolódott a rokon funkció révén: mindkettő a mágia //–// hasonló konkrét szituációkban használt //–// szöveges eszköze. Jakob Grimm mai napig érvényes ráolvasás-meghatározása szerint a ráolvasás //„//olyankeresztény és nem keresztény természetű, egyházon kívüli szóbeli tevékenység, amelynek természetfölötti, többnyire óvó és gyógyító hatást tulajdonítanak//“//. [718] E meghatározás érvényes a benedikcióra is, ha az //„//egyházon kívüli//“// kitételt az //„//egyházon belüli//“// kifejezéssel cseréljük fel; a //„//nem hivatalos//“// egyházi szövegek pedig e kritériumot figyelembe véve valójában papi személy által mondott ráolvasások.

A középkort végigkíséri a varázslók mágikus eljárásainak tiltása, az egyház ezekkelvaló szembenállása,[719] de módszereik sok tekintetben hasonlóak voltak. Az egyház hivatalos álláspontja megkülönböztette a vallásos és mágikus tevékenységet, de ezek kritériumai nem annyira a módszereket, mint inkább a gyakorlók személyét határoltákkörül. A mágikus, valamint vallásos rítusok eszközkészletét tekintve az egyház megítélése és a határok rugalmasak, változóak voltak. A profán mágia, például egy falusi gyógyító mágikus tevékenysége, vagy egy hivatásos orvos antik, pogány hagyományokat őrző praxisa üldözendő varázslás lehetett; hasonló mágikus módszerek az egyház gyakorlatában egy előírt vagy megengedett egyházi rítuson belül vallásos cselekedetnek minősülhettek. E téren sok változás ment végbe az idők folyamán; a középkor története bővelkedik tisztogatási akciókban, a határok ideoda tologatásában.[720] Hasonlóképpenváltozott //–// és váltakozott //–// a varázslók működésének hatásosságában való hit és kétely(vö. például az idővarázslók tevékenységére vonatkozó nézetkülönbségeket, vitákat:van-e idővarázslás, vagy a sátán okozza a rossz időt, jégesőt[721]). A benedikciók sok nyomát őrzik annak, hogy az egyház komoly ellenfélnek tekintette a varázslókat, és mintegy hatalmi harcot vívott velük, melynek során a mágia hasonló eszközeit alkalmazta. Mint Thomas írja: //„//A középkori egyház a népies mágia ellenfeleként a vallásos mágiarivális rendszerét kísérelte meg létrehozni, hogy átvehesse annak a helyét.//“//[722] A vallás a mágia fegyvereit is felhasználva küzdött, a mágia pedig a vallás hasonló funkciójú eszközeit helyezte el a maga fegyvertárában, mintegy gyakorlati bizonyításául a Bornemisza 2. bájoló imádságában Jézus szájába adott szavaknak:

en vagyoc mindennel nagyob orvos, te vagy mindennel nagyob bajos.[723]

A helyi rituálék különbségei //–// mint említettem //–//, elsősorban az eltérő laikus hagyományokból adódnak. A benedikciók eszközkészletében //–// mind a szövegek, mind a rítusokgesztuskincsének és tárgyainak vonatkozásában //–// a laikus mágia sok eleme fedezhetőfel, amihez a klasszikus ókor által örökített pogány hagyománykincs mellett a kora újkor tudós mágiája, vagy a szintén sok ókori hagyományt és mágikus elemeket is őrzőhivatásos orvosi gyakorlat hatásai is hozzájárultak.[724] Noha az egyház szerint a szakramentáliák nem fizikai, hanem csak morális erővel rendelkeznek és a szentelt tárgyaknem közvetlenül, hanem //„//Isten által//“// gyakorolnak áldásos hatást,[725] a benedikciók változatos sorát tudták magukba ötvözni a pogány illetve profán elemeknek. (Vö. Franz példáit a só, a víz, a gyógynövények, a drágakövek vonatkozásában; vagy a lemosás, a füstölés, kézrátétel, harangszó stb. szerepéről).[726] Az amulettek, vagy az áldásszövegekamulettszerű használata elleni egyházi tiltakozások bizonyítják, hogy ez a teljesen mágikus jellegű tárgy- és szöveghasználat nagyon is otthonos volt az egyházi gyakorlatban is.[727]

Itt most nincs mód az egyház egész mágikus repertoárját ismertetni, csak néhányolyan //–// az egyház mágikus tevékenységére vonatkozó //–// példát említek meg, amelyneknépi mágiából származó párhuzamai arra is rávilágítanak, hogy az egyház módszereinemcsak hasonlóak lehettek ennek eljárásaihoz, hanem gyakran velük azonos rendszerben, egy közös mágikus világkép részeiként kell őket számon tartanunk:

A harmatszedésnek a magyar (valamint közép- és nyugat-európai) boszorkányperekből ismert módszere: a //„//föld zsírját//“// mágikus úton megszerezni kívánó egyén ruhadarabját, abroszt, kendőt húzgál a harmatos búzán vagy a legelőn. Az összegyűlt harmatot otthon a gabonába vagy a tehén takarmányába csavarja. Ily módon //–// a közösségét megkárosítva //–//, a mező vagy rét egész termését magának szerzi meg.[728] És íme az ellenmágia az egyház részéről: egy 8. századi adat szerint Hy kolostor szerzetesei szentColumba (+598), a helyi időjárás-patrónus szobrának köpenyét húzgálták a frissenszántott földön, a föld termékennyé tétele céljából; vagy Nevers lakói a 729-ben meghalt Deodatus püspök köpenyével csinálták ugyanezt, ha túl sok eső, vagy nagy száraz-ság volt.[729] Egy másik párhuzam a profán mágia //–// nálunk az újkorban a garabonciás éstáltos saját közösséget óvó, a szomszéd közösséget károsító tevékenységeként számontartott //–// esővarázsló módszeréhez: Szent Hilduf 13. században feljegyzett legendájaalapján írja le Franz[730] a moyen moutier-i kolostor küzdelmét az őket jéggel elveszteniszándékozó tempestatum ductorral: az oltáriszentség kitételekor mindig elállt a jégverés, ha bevitték, mindig újra rákezdett. Végül a harmadszori kivitelkor szűnt meg: azegész vidéket elverte a jég, de a kolostor környékét nem, a tempestatum ductor mindenmesterkedése ellenére.

A vallásos és laikus mágia egymásba épülését, közös rendszerét legszemléletesebbena benedikció- és ráolvasás-szövegek hasonlóságai-azonosságai dokumentálhatják. Azalábbiakban e párhuzamokból mutatunk be néhány tanulságos példát. A ráolvasás, illetve a benedikció és exorcizmusszövegek funkcionális meghatározottságát figyelembe véveezek egymástól való formai elhatárolása csak elméleti konstrukció: gyakorlatilag ráolvasás-funkcióban használhattak formailag ráolvasást, imát, áldást, vagy exorcizmust; a hivatalos benedikciók a formai kritériumokat tekintve tartalmazhatnak //–// és általában tartalmaznak //–// imát, exorcizmust csakúgy, mint ráolvasást. Mivel azonban a formák, tartalmak és funkciók meg nem felelése jórészt éppen a fent taglalt folyamatok következménye, szükséges ezek egzakt bemutatásához mégis valamiféle formai meghatározás:

A ráolvasás mint a mágia szöveges eszköze egy olyan A→B viszony harmadik tényezője, ahol A mint hatalommal bíró, fölérendelt személy hat B-re, aki/ami lehet élőlény, tárgy, természeti erő, természetfeletti lény stb. Ez a B-re való ráhatás lehet pozitív és negatív irányú egyaránt; mind a pozitív, mind a negatív tartalmú ráolvasás jelentése ‘B-vel történjék valami’, illetve ‘B, történjék veled valami’. Az ima a mágikus A→B viszonyhoz képest egy harmadik //–// C //–// tényezőt tartalmaz: A nem a befolyásolandó B-hez, hanem a közbenjáró C-hez szól, akivel befolyásoltatja B-t. Jelentése tehát: ‘C, tegyél valamit B-vel’. Az áldás (és negatív tartalmú formai megfelelője, az átok) C-re való hivatkozássalközvetlenül B-hez fordul (‘B, C tegyen valamit veled’). Az egyházi benedikciók pozitívtartalmú szövegelemei formailag általában áldások vagy imák, negatív tartalmú szövegelemei (az exorcizmus, illetve ördögűzés) formailag áldások/átkok; általában a hivatkozás rájuk jellemző speciális módjával: ‘B, C nevében/érdeméért/ miatt stb. történjék veled valami’.

A ráolvasás és az áldás/átok közös formai eleme, a B-re való irányulás közös tartalmi tényezőre: A-nak B fölötti hatalmára utal. Tehát bizonyos értelemben mindkettő aszómágia megnyilvánulási formája. Nem véletlen, hogy Sebeok ráolvasás//–//ima elhatárolásában a ráolvasás és áldás //–// az imával szembeállítva //–// egy kategóriába kerül (//„//...a ráolvasás olyan nyelvi szerkezet, amelynek hatalma van a szándékolt eredményt //–// az istenek közbenjárásával vagy anélkül //–// elérni, míg az ima egyszerűen kérés//“//).[731] Tehát az áldás/átok egyidejűleg mágikus és vallásos forma. Ez az oka a ráolvasás/áldás/átokima fejlődési fokok feltételezésének;[732] noha e fokozatokat //–// az európai szöveganyag heterogenitását és tartalmi-formai-funkcionális meg nem felelését tekintve //–// ugyanolyan elméleti konstrukciónak tekinthetjük, mint magát a szétválasztást. A közös formai elem a//„//betegséget vagy egyéb ártalmat vagy ezek okozóját elküldeni/kiküldeni//“// közös tartalomra utal; az áldásban/átokban (benedikcióban és exorcizmusban) ehhez képest tartalmi-formai többletelem a felsőbb lényre (C-re) való hivatkozás.[733]

A fent vázolt folyamatok összetettségével és többirányúságával összefüggésben a vallásos és mágikus szövegek és szövegelemek alábbiakban taglalt kapcsolatai sokféleképpenjöhettek létre. Mind a mágikus szövegelemek vallásos kontextusban való megjelenése, mind ennek fordítottja jelentheti hivatalos egyházi célokra használt vallásos szövegekbemágikus szövegelemek beépítését, de az ellenkezőjét is, a különböző irányú folyamatokegyidejűségét éppúgy, mint azonos folyamatok különböző időpontokban, helyeken valólezajlását. A hivatalos szöveghasználat hatása a laikus, illetve paraszti szöveghasználatranemcsak szövegek, szövegtöredékek ráolvasásokba való beépítését vagy ráolvasáskénthasználatát jelenti. Lehet ez konkrét szöveganyag //„//átvétele//“// nélkül a mágikus szövegekvallásossá alakításának gyakorlata, egy bizonyos ismeretanyag, eszközkészlet birtokában. Ez fokozottan érvényes lehet a fél-laikus, nem hivatalos egyházi//–//papi, erősen a helyi hagyományokhoz kötődő gyakorlatra, hiszen a helyi hagyományok hatása a papi tevékenységre pontosan a mágikus eszközök többé-kevésbé //„//vallásossá//“// tételét jelentheti.

Ezt igazolják olyan vallásos//–//mágikus formák, amelyeknek a hivatalos egyházi szövegekben //–// legalábbis az ismert adatok szerint //–// nincsenek //„//előképeik//“//, vagy amikor ezekaz előképek csak varázskönyvekben, receptkönyvekben lelhetők fel.

A népies és hivatalos szöveghasználat állandó kettőssége és az említett többirányú folyamatok egymásmellettisége miatt ritkán tudjuk vizsgálni az //„//elsőbbség//“//, az //„//átadás-átvétel//“// konkrét kérdéseit, olyankor, amikor fennmaradt, írásban rögzített adatok segítségével egy-egy folyamatnak legalábbis két végpontja nyomon követhető. Így némely esetben beszélhetünk 19//–//20. században feljegyzett paraszti használatú szövegek 16//–//17. századi írásos //–// egyházi vagy nemesi feljegyzésű//–//használatú //–// előképeiről. Ilyen fogódzók hiányában is nyomon követhetők azonban sokszor a mágikus szövegek, szövegelemek vallásos szerkezetekbe (vagy vallásos szövegelemek mágikus szerkezetekbe) építésének módszerei, sőt, a fent említett hatalmi harc szöveges eszközei is. Alábbiakban közlöm a legjellegzetesebb vallásos//–//mágikus párhuzamok néhány példáját, a jelenkori, néprajzi gyűjtésekből származó ráolvasásszövegeket is bevonva a vizsgálatba. A tipológiai párhuzamok és konkrét kapcsolatok, tartalmi//–// formai//–// és funkcionális megfelelések és meg nem felelések a szövegszerveződés különböző szintjein léteznek, ezeket a szinteket //–// ahol lehetséges //–// megkísérlem megállapítani.

A démon elűzése

Az egyházi benedikció és exorcizmus démonellenes tevékenység volt, amely mind azókori keleti démonűző gyakorlat illetőleg a hellenisztikus démonhit szöveges örökségét, mind a népi mágia betegségdémonokat elűző, testből kiűző formuláit felhasználta, magába olvasztotta.[734] Mind a keleti, mind a nyugati egyház gyakorlatából több olyanszövegtípust ismerünk, amely az ókori keleti démonhittel és a falusi gyógyítók (Kelet-és Délkelet-Európában a modern korig használt) ráolvasó-formuláival egyaránt rokonságot tartanak. Egy 1500-as lausanne-i rituáléban közölt vihar elleni benedikció szövegének részlete (amelynek érdekessége a //„//gonosz ráolvasók//“// említése is, akikre az egyházellenmágiája irányul):

Adiuro vos, angelos tenebrarum

et omnes incantatores malorum et omnes ministros sathane,

quibus aquas coadunare ventis permittitur,

ut tempestates mitigentur,

ne nocentes sint in finibus istis et in illis,

quas superius diximus,

sed revertimini retrorsum et ite in diversis montibus et locis desertis,

ubi nullus homo habitat

nec aratur nec seminatur

nec habitatio hominum est nec potest esse… [735]

A //„//puszta helyekre küldés//“// a //„//Találkozás a gonosszal//“// epikus ráolvasás-típusok[736] állandó formulája. E szövegtípusok első emléke egy három féreggel való találkozásról szóló asszír varázsszöveg, de ismertek óegyiptomi, óind stb. elküldő formulák is.[737] Mind a keleti, mind a nyugati egyház keresztényiesítette e formulát; héber, arab, bizánci legenda-szövegek és ráolvasások közvetítésével a 10. században már a fenti forma az ismert.[738] Délkelet-Európában a jelenkorig ismerték. A magyarság gyógyítói, tudósai igézet gyógyítására, valamint zivatar elküldésére használták. Egy gyimesfelsőloki (volt Csík m.)viharelküldő szöveg részlete:

…Menj el, menj el, te zápor jeges eső a kősziklákra,

ahol a fekete kókisok nem kikerilnek,

a fekete kutyák nem ugatnak,

a fekete lovak nem nyeritenek,

és ahol kovászos kenyérvel nem élnek és nem fognak élni… [739]

E ráolvasás-típusok példaként elmondott gyógyulástörténetei egy gyógyító személy betegségdémonnal vagy beteggel való találkozásáról szólnak. A szerkezeti sémák állandósága mellett a találkozás- és gyógyulástörténetek szereplői a profán illetőleg vallásos használatnak megfelelően változtak. Egy 3. századi latin nyelvű //„//előkép//“//-ben még Artemis Ephesia küldi el a fejfájást hozó Antaurát (oda //„//ahol kutya nem ugat//“//), a 13. századi szövegekben már Krisztus küldi el a migrént; a keleti egyház félhivatalos szövegeiben Mihály arkangyal.[740] Legállandóbb a szent gyógyító személye volt, mégis, a //„//népiesedés//“// során a gyógyító Krisztus helyét gyakran foglalta el egy-egy helyileg illetékes szent. Így például szembetegségek gyógyítása esetén e szerepben német nyelvterületen szent Ottilia, olaszoknál szent Lucia, Délkelet-Európában (ukrán, orosz, román, bolgár szövegekben) sokszor egy meglehetősen //„//pogány//“// női istenség attribútumaival rendelkező //„//istenanya//“// lép fel, nálunk pedig olykor Boldogasszony. Vagy hivatkozhatunkaz ún. //„//2. Merseburgi ráolvasás//“// Odinjára (némely korai skandináv szövegben, valaminta 9. században Merseburgban feljegyzett első ismert variánsban), akit már a 10. században Krisztus vált fel. Nem véletlenül vita tárgya a mai napig, hogy pogány szöveg kereszténnyé válásáról van-e szó, vagy keresztény szöveg másodlagos //„//pogányosításáról//“//.[741] Akármi is az igazság, a pogány és keresztény szövegváltozatok időbeli váltakozása ésegymás mellett élése a szoros kölcsönhatást bizonyítja.

A démon megszólítása

A benedikciók néhány korai szövegemlékéből világos az a gondolat, hogy a démon nevét meg kell nevezni legyőzéséhez; például a középkori német St. Galler Haussegenszerint:

Wohlan, Wicht,

du sollst wissen [daß ich weiß],

daß du Wicht heissest...[742]

Egyházi szövegekből és folklóralkotásokból egyaránt hozhatók példák arra, hogy a démon nevének kimondása elűzi őt, gyakori ilyen helyzetben az exorcizmusok testetlelket megszálló ördögének megnevezése is. Egy német, igézet elleni szöveg részlete:

Kind Satan und der bösen Geist,

ich beschwere dich...[743]

Winkler közöl egy Mihály arkangyalról szóló román legendát, ahol az angyal úgy olvasrá és küldi el a vele találkozó, szörnyű tekintetű gyermekrabló női démont, hogy minda tizenkilenc nevét kimondja.[744] A név kimondásának hatásossága fokozódik az ismétlés, felsorolás közkeletű mágikus eszközének alkalmazásával.[745] A felsorolás tartozéka lehet mind a tisztán mágikus (parancs) formáknak, mind a vallásos (hivatkozásos) szövegeknek. Ez nyilvánvalóan pogány öröksége az exorcizmusoknak; Pradel tartalmilagigen közelálló babiloni formulát közöl;[746] vagy vö. az Atharvaveda mindenfajta férget ésszármazási helyüket, //„//családtagjaikat//“// felsoroló formuláival. [747] Egy 15. századi (félhivatalos) áldás kezdő szavai gutta[748] kiűzésére:

Coniuro vos, guttas scilicet, artalentum, arteticam, maleficam, nesciam, parlasiam, migraneam, matremmalorum et omnes guttas, per deum patrem…//“//[749]

Az ilyesfajta felsorolás állandó formulája egész Európa sokfajta betegség-elküldő/kiküldő újkori ráolvasás-típusának is. Leggyakoribb a betegség nevének kötetlen számúismétlése, változó jelzőkkel; német, holland, skandináv //–// írásban hagyományozott //–// ráolvasások sokszor 40//–//50-féle betegséget is felsorolnak. A jelzők a betegségek lehetséges tulajdonságaira, vagy a testben elfoglalt székhelyeire utalnak. Egy 1656-ból származó //„//talera valo imatsag//“// nyolcféle tálét említ: //„//feier//“//, //„//kik//“//, //„//sederges//“//, //„//zőt//“//, //„//can//“//, //„//czus//“//, //„//Fiias//“//, //„//folo//“//.[750] Részlet egy szabófalvi (Moldva), orbánc elleni ráolvasásból:

Kik orbánc,

zöld orbánc,

feketi orbánc,

Minden moldu orbánc,

kilenc moldu orbánc,

igizett orbánc,

találász orbánc,

sonthányó orbánc... [751]

Hasonló a jelentése a démonok hét, hetvenhét, vagy hetvenhétféleként (olykorkilenc- vagy tízféleként) való megnevezésének, amely mind az egyházi szövegekben, mind a profán ráolvasókban igengyakori.[752] E számokat végső soron a babiloni démonhittel hozták összefüggésbe, antik, majd keresztény közvetítést tételezve fel a paraszti ráolvasások felé,[753] de Kelet//–//Délkelet-Európában folyamatos népi hagyományai is voltak a 7 vagy 77 betegségdémonra vonatkozó elképzeléseknek. Igy kezdődik a //„//Találkozás a gonosszal//“// epikus ráolvasás-típus egy magyar variánsának elküldő formulája:

Térj

meg, te Sátán,

hetvenhét fiaddal,

hetvenhét leányoddal,

hetvenhét unokáddal...[754]

Kiküldés a testből

Másik pogány előképpel és tisztán mágikus párhuzamokkal is rendelkező démonelküldő formula a //„//tagról-tagra kiküldés a testből//“//, melynek alapja az az ókori keleti démon-hitben is otthonos nézet, miszerint minden testrészt fel kell sorolni, mert nem árulja el a démon, hogy hol van, vagyis meg kell nevezni a tartózkodási helyét ahhoz, hogy ki lehessen küldeni;[755] a gyógyító tagról tagra haladva küldi ki a testből (többnyire az agytól-fejtől lábig haladva). Az Atharvaveda testből kiküldő formulái[756] mellett a legrégebbi egyiptomi orvosló varázsige is tartalmaz tagfelsorolást: //„//...az ártalmakat; melyek e fejemben, e nyak csigolyáimban, e vállamban, e húsomban...//“//[757] Az olykor akár száz test-részt is felsoroló formulákat több 9//–//13. századi exorcizmus is tartalmazza. Például:

Exite velociter,

de capite illius et de capillis eius,

de isto homine, de vertice, de fronte,

de superciliis, de oculis,

...de spineta et de medullis. [758]

A közelmúltbeli európai ráolvasások részint ezt a formát, részint az egyik testrészből amásikba küldést grammatikai szinten is kifejezésre juttató formákat képviselik, például:

Azt mondom neked, pokolvar,

hogy menj ki a fejéből s a feje velejéből

s a karjaiból, s a lábaiból, s a fogaiból

...mert ha ki nem mégy,

megfoglak, s éppeg a havasba viszlek...[759]

Vagy egy cseh szövegből:

Elküldöm a betegséget a testedből,

a fejedből a nyakadba,

a nyakadból a válladba...[760]

Epikus ráolvasások (elsősorban a //„//Találkozás a gonosszal//“// típusok) elküldő formulája-ként is ismertek e szövegek. Egy moldvai magyar szövegben maga a betegségdémon, a//„//haragosz orbánc//“// adja meg //„//haladási irányát//“// a testben a fejtől a lábig:

Menek, hogy mennyek be fejibe elé,

jöjjek ki szarkain,

elronsam színét,

elhasigassam sontait... [761]

A mágikus, tagfelsoroló szerkezet vallásos tartalomhoz való alkalmazásának látványos módját képviseli a jelenkorban némely magyar és román ráolvasás-típus: A betegség testen áthaladásának szokásos //„//útvonalán//“//Szűz Mária jut a testbe. Egy moldvai szöveg szerint:

...Boldogságos szép Szűz Mária meglátta,

száljon bé testjibe, szüvibe,

minden csontocskájába… [762]

Ez egyúttal a betegség távoztát jelenti, az exorcizmusok //„//a test vagy Isten vagy a démonlakhelye//“// elvének megfelelően (Franz egy szent legendájából közli e kiűző szavakat://„//Távozz, Sátán, ennek az asszonynak a testéből, adj helyet a Szentléleknek//“//[763]).

A tagról tagra küldő szerkezet vallásos tartalmú megfelelői más vonatkozásban is ismertek: néhány (magyar) betegségkiküldő ráolvasás hasonló szerkezetű, ‘egyik szent a másiknak adja tovább a betegséget’ jelentésű szövegelemet tartalmaz. Egy 1727-es boszorkányperből:

Menyülés, Hámlás menny az Úr Jézus Christushoz;

mondgya az Úr Jesus Christus menny el Máriához,

Mondgya Mária: Menyülés, Hámlás menny az

Úr Jézus Christushoz.…[764]

A testrészek //„//mágikus//“// és a szentek //„//vallásos//“// felsorolása egyazon szövegben is jelen lehet. Egy Somogy megyei ráolvasás ugyane szövegeleme mellett a szintén hasonló szerkezetű //„//Jesse fája//“// motívum is szerepel //–// mint vallásos párhuzam a testrészről testrészre haladás profán menetéhez:

Töl szülte fát,

fa szülte virágját,

virágja szülte szent Annát,

szent Anna szülte szűz Máriát,

szűz Mária szült szent Fiát

...nyavalák, mondják őrzőangyalának,

őrzőangyala mondja szent fiának,

szent Fiad, távoztasson el a nyavalákat,

hogy meg ne akadhasson se húsába,

se csontjába...[765]

A testrészeket felsoroló szövegek mellett más, hasonló szerkezetű mágikus megfelelőiis vannak a démont testből kiküldő vallásos tartalmú szövegelemeknek. Magyar, délszláv német adataink vannak belülről kifelé haladó sorozatokra, amelyek jelentése a betegség egyre távolabbi helyre jutására, végül eltűnésére utal (a számláló sorozatokhozhasonlóan, ahol a csökkenő számsor jelenti a betegség fokozatos megszűntét). Így például egy fejfájást gyógyító szerb szövegben:

Ádám feje megfájdult,

Ádám Évának adta [a fejfájást]

Éva a tengernek,

a tenger a ködnek...[766]

Egy 1656-ban feljegyzett magyar szöveg szerint a ház gerendaszerkezete, majd egyrekisebb szerkezeti elemei adják egymásnak tovább a betegséget:

…lapfa Adgyon Szelemennek, Szelemen Adgyon Saru fanak ...Posna Adgyon Szelnek...[767]

Hivatkozás C-re

A vallásos szövegek legfontosabb megkülönböztető formai eleme //–// a //„//tisztán//“// mágikusszövegekkel szemben //–// a felsőbb lényre, a C-re való hivatkozás valamilyen formája. Abetegségelküldő ráolvasásoknak egész Európában gyakori tartozéka //–// állandó szövegelemként //–// a B-nek C-re való hivatkozással adott parancs, amely C különböző attribútumait tartalmazza.[768] A hivatkozások kibővítése Jézus, Szűz Mária vagy a szentek életének egy-egy eseményével a hivatalos benedikció- és exorcizmus-szövegeknek is közkeletű tartozéka volt. A Krisztusra, Szűz Máriára, szentekre, ezek attributumaira és tetteire való hivatkozások a szöveges mágia vallás szolgálatába állításának közkeletű eszközei. Bármilyen mágikus, betegségnek parancsoló, démonelküldő szöveg könnyen alkalmazható többletelemei lehetnek; mintegy fokozzák a mágikus parancs hatásosságát. Részlet egy 11. századi vihar, zivatar-eloszlató benedikcióból:

Coniuro te, demon et satanas,

per illum te coniuro,

qui dexteram suam in cruce posuit,

per patrem et filium et spiritum sanctum te coniuro;

per angelum Michaelem...//“// [769]

A magyar ráolvasásokban leggyakoribbak a szenvedéstörténet különböző mozzanatai éstárgyi kellékei: Atya, Isten, Boldogasszony hatalma, parancsolata, igéje; Jézus, Krisztusmegfogattatása, áldozata, vére, halála, töviskoronája stb., továbbá Krisztus, Szentlélekhatalma, ereje; Boldogasszony, Szűz Mária szűzessége, szülése, szülöttje, teje. Ez a parancs bevezető formulájába épül bele: //„//megkötlek téged//“//, //„//elűzlek téged//“//, //„//tiltalak téged//“//, ’Isten, Boldogasszony stb. nevében, érdeméért, ill. valamilyen attribútumáért/miatt’. Mind a parancs-formulák, mind az attribútumok igen egyöntetűek egész Közép- és Nyugat-Európa ráolvasás-anyagában; de a hivatkozások többsége meglehetősen ötletszerű felsorolásokban jelenik meg, például egy 1735-ös boszorkányperben elhangzottszöveg részlete, //„//Formulája Varga Istvánnénak szívfájás ellen//“//:

...kötöm az élő Istennek szent erejének,

szent hatalmának,

szent ujjabeli arany gyűrűjének [miatta],

pecsételje el ezt a gonosz lidércet…[770]

Máskor tartalmi rokonság által is összekapcsolódó kettős vagy hármas szerkezeteket alkotnak a hivatkozások (például Krisztus születése, keresztelése, halála, feltámadása vagy Atya, Fiú, Szentlélek egy-egy attribútuma):

Uram Jézus, ki az eget, földet teremtetted, a Jordán vizét megáldottad,

megállván benne megkeresztelkedtél, keresztfán függve minket megváltottál,

...kérlek szépen a szent kereszt jelével jelöld meg ezen állatnak fájdalmát...[771]

A ráolvasásokban gyakori az attributumok halmozó, //„//végtelen//“// felsorolása (pl. egy1545-ben feljegyzett, szintén lidérc elleni szövegben: Atya, Fiú, Szentlélek hatalmassága, Atyaisten igaz volta, Jézus hatalmassága, Jézus vére hullása, szent töviskoronájánakméltósága, keresztfájának méltósága és hatalma, szent koronájának méltósága, szűz Mária szent teje, mennyországbeli szentek dicsősége és hatalmassága).[772] Félhivatalos használatot sejttető adataink is gazdagok e formákban: a hivatalos exorcizmusok hivatkozásainak szinte szó szerinti ismétlésével találkozunk például a fent említett, kincskeresővarázsvessző kilövésekor mondott, évszázadokon át többször majdnem azonosan feljegyzett szövegben, amely először a Peer-kódex //„//fegyverek ellen való//“// imádságában jelenik meg:

O keth elö thör o the lancea

...parancoloth + en tü nektek

... Kri tunak kyn

envede enek menben mene enek myatta

… my wronk Ie us cri tu nak

meg foga anak boz o aganak fohazkoda anak

es menden nemö kyn cenwede enekh [miatta]…[773]

A mágia szolgálatába állított vallásos tartalmak-formák leggazdagabb adatanyagát ezeka hivatkozásos formák képviselik, mint bármilyen, B-hez forduló, B-nek parancsoló //–// tisztán mágikus //–// szövegben könnyen alkalmazható többletelemek. A ráolvasás-szövegek szinkretikus jellegét a //„//vallás szolgálatába állított mágia//“// egyidejű kifejeződésehangsúlyozza: az effajta hivatkozásos szövegek Európa nagy részén ismert kezdő vagyzáróformulája: //„//nem a magam erejéből, hanem a Szentlélek Úristen erejéből//“// (példáulegy rutén ráolvasásban: //„//Nem én kiáltottam... a szent... kiáltott//“//).[774]

A testből kiküldő, betegséget elküldő ráolvasásnak a testrészeket felsoroló szövegekmellett legelterjedtebb fajtája a hármas tagolású //–// hivatkozásos //–// áldás- és átok-forma. A végtelen felsorolás mágikus szerkezetével ellentétben a hármas szerkezetek //–// az európai ráolvasások viszonylatában legalábbis //–// mindig vallásos tartalmúak, vagy éppenegyházi eredetűek. E hármas szerkezetek a hivatalos exorcizmusok/benedikciók részeiként közkeletűek. A vihar, jégeső elküldése az exorcizmusokban például mint a vihartokozó Sátán ártalmatlanná tétele jelenik meg. A viharűző szövegek elmondásakor keresztet vetettek a négy égtáj felé (//„//Signo te aer...//“//) és mindannyiszor ismételték a hivatkozásokat tartalmazó átokszöveget.[775] Egy jégesőre mondott exorcizmus-szöveg részlete:

Signo vos, nubes, signo sancte crucis et passionis domini nostri Iesu Christi, qui vivit et regnat.

Signo vos, nubes, signo Christi, in nomine patris et filii et spiritus sancti.

Signo vos, sanctus, sanctus dominus deus sabaoth.[776]

Gyógyító benedikció-szövegekben is megtalálható a hármas áldás- és átok-forma többváltozata. Így pl. egy szembetegség-gyógyító szöveg részlete:

Sanet te deus pater,

sanet te deus filius,

sanet et illuminet te spiritus sanctus amen.[777]

Egy //„//már//“// ráolvasásnak tekinthető, 1650//–//52 között feljegyzett erdélyi szász szöveg:

Gott der Vater sendet dich,

Gott der Sohn der führet dich,

die heilige Dreifaltigkeit, die führe dich in einen grünen wilden Wald…[778]

Mint ráolvasás a 20. században is igen elterjedt; az ország déli és északi területein gyűjtött magyar szövegek viharűző, valamint bőrbetegség-gyógyító ráolvasások, csakúgy, mint a néhány 16. századi, a 20. századiakkal nagymértékben egyező szövegünk. EgyTemes megyei, daganat elleni ráolvasásban:

Atyának, Fiúnak, Szentléleknek,

teljes Szentháromság nevében. Ámen.

Atya elveszijje, Fiú eltemesse,

Szentlélek Úristen semmivé tegye.[779]

E hármas szerkezetek alapja a Szentháromságra való hivatkozás: tehát a C tartalmi hármasságából következik az áldás/átok formai hármassága. A vallásos hivatkozásokbanegyébként is megfigyelhető a hármasság tendenciája: a legkülönbözőbb, ad hoc jellegűhármasságokra vannak példák ráolvasásokban és félhivatalos áldásokban. Egy fejfájás elleni szöveg például Péterre, Pálra és Illésre hivatkozik.[780] //„//Az Atyának hatalma, Fiúnak szerelme, Szentlélek ereje//“// mint a C-re való hivatkozás hármas szerkezete is általánosanhasznált volt ráolvasásként. E szerkezet önmagában is ismert történeti adatokból gyógyító ráolvasásként, pl. az 1614 utáni évekből: //„//Hideglelés ellen való orvosság próbáltatott. Inautoritate Patris, sapientia Filii...//“//[781]

Egész Európában nyomon követhetők ezek a motívumok, nemcsak //„//elküldő//“// szövegek hivatkozásainak részeként, hanem önállóan is. Ugyanezek az események gyakranhasonlatba foglalva jelennek meg a hivatalos szövegekben. A hivatkozásos forma csakvallásos tartalommal ismert az európai ráolvasás-gyakorlatban; annak egyházi-vallásosörökségéhez tartozik. A hasonlat viszont //–// mint a szimpatetikus mágia legkézenfekvőbb kifejeződése //–// a parancs és felsorolás mellett a mágia egyik alapszerkezete. A tisztán mágikus szövegek hasonlata tartalmazhat bármilyen költői képet, vagy akár a ráolvasás elmondása közben végzett kísérő cselekményre való utalást //–// bármit, amihez azelérni kívánt célt hasonlítani lehet. Például egy varas gyerek gyógyítására szolgáló szöveg:

Amilyen hamar lefolyik ez a víz,

olyan hamar gyógyuljon meg a gyermekem.[782]

A vallásos hasonlatot tartalmazó ráolvasásokban szinte általános a cél és tartalom meg nem felelése. Például egy 1614-ben feljegyzett magyar szöveg részlete:

Méheknek raja, ti meg szálljatok Áron vesszejére

és meg figgjetek

miképpen meg figgede Urunk Isten az szent keresztfán…[783]

Vagy egy jellemző francia példa:

Feu, feu, éteins ta fureur,

Comme Judas changea de couleur

En trahissent Notre Seigneur Jésus-Christ.//“//[784]

Ez azt jelzi, hogy tulajdonképpen bármilyen vallásos tartalom //–// a konkrét jelentéstől függetlenül //–// alkalmas eszköz a mágikus parancs hatásosságát fokozni. E tetszőlegestartalmak mint a C hatalmába vetett hit tényei szolgálnak párhuzamul a B fölötti hatalom gyakorlásához; ‘ha a C-vel kapcsolatos dolog igaz, a B-vel kapcsolatos dolog is igaz lesz’ jelentéssel, amelyre több szöveg konkrétan utal:

...du sollst dich in deinem Leben nicht wieder verfangen,

so wahr unser Herr Jesus Christus am Kreuze gehangen.[785]

A hivatkozásokban és hasonlatokban megjelenő epikumok egy része önálló ráolvasás-típusként terjedt el szinte egész Európában. Nem áll módomban itt az erre vonatkozógazdag anyagot ismertetni; csak néhány példát ragadok ki. A Jézus születésére való hivatkozások közül leggyakoribb a főleg német nyelvterületen elterjedt //„//Mária teje és vére...//“//, valamint egész Közép-Nyugat- és Észak-Európában ismert a születésre és keresztelésre, vagy a születésre és halálra való hivatkozások hasonlatba és egyéb párhuzamos szerkezetekbe foglalása, általában vérmegállító ráolvasásként. Egy angol szöveg:

Our Saviour Christ was of a virgin born,

And he was crowned with a thorn,

I hope it may not rage or swell.[786]

Szintén általánosan elterjedtek a legkülönbözőbb célú ráolvasásokban a születésre//–//keresztelésre//–//halálra, valamint a születésre//–//jeruzsálemi bevonulásra//–//keresztelésreutaló hármas hivatkozások. Például az egész Közép-, Nyugat- és Észak-Európában

Kopt varázsszöveg részlete

azonos formában ismert típus szlovén változata:

Kristus rojen v Betlehemu,

ujet v Jéruzalemu,

kr¹èen pri Jordanu...[787]

A Jézus keresztelésére való hivatkozás (és ennek hasonlatba foglalása) önállóan is elterjedt ráolvasásként, leggyakrabban a Jordán folyó //„//megállása//“////–// vérzés megállása kapcsolatban. Egy norvég szöveg:

I Jesu Navn, stogge Blo,

Som Vatne sto i Jordans Flo![788]

A Jézus halálára történő önálló hivatkozások a 6. századtól ismertek (görög, latin nyelven, majd különböző nemzeti nyelveken);[789] némelyik ezek közül //–// félhivatalos írásoshagyományozáson keresztül //–// nagy elterjedésű ráolvasás-típussá lett. Ilyenek például azegész Közép-, Nyugat- és Észak-Európában ismert Longinus-Segen; vagy a majd egészEurópában még a közelmúltban is feljegyzett vérzés-megállító típusok, amelyek általában Jézus kiömlő vérének megállását állítják párhuzamba a kívánt céllal. Egy olaszországi latin nyelvű példa:

Sangue sta nella tua vena,

Comme stette quello di Cristo nella sua.[790]

E típusoknak csak néhány magyar megfelelője ismert; főleg 17. századi latin nyelvű feljegyzésekből, nyilvánvalóan írásos, egyházi//–//főúri közvetítés révén.

Ezek mellett a kolostori feljegyzések, receptkönyvek, varázskönyvek által is közvetített, nagy elterjedésű formák mellett ismertek a hasonlatokban, hivatkozásokban megjelenő epikumok népies formái, amelyek egyedi előfordulású változatos tartalmai a Jézus életével kapcsolatos közismert eseményeknek a mágia strukturáiba (például hasonlat, felsorolás, egyéb gondolatpárhuzamos szerkezetek) szinte rögtönzésszerű beépítését, konkrét szükséglet megszabta egyéni újrafogalmazásait jelzik. Így szól például egyNógrád megyében gyűjtött, kenyérsütés közben mondott ráolvasás:

hatást//“// közérthetően, például a betegség megszűnésének óhaját imperativusszal kifejező mondat. Éppen ezek a mágikus kontextus nélküli szövegek voltak gyakoriak amulett-szövegekként (nyakban hordott, ágyban tartott, kenyérbélben megevett cédulákraírva). Európa sok helyén jegyezték fel például //„//az Ige testté lett//“// kijelentés ráolvasáskéntvaló használatát. Vagy így szól egy 1511 utáni feljegyzésből ismert epilepszia elleni magyar szöveg:

Atya Úristennek igije,

Zewsz Máriának méhébenbizon test is leenaz mi urunk Jézus Krisztus.

Ámen.[791]

A parasztság benedikciókból örökölt szövegkincsének jellegzetessége az amulettszerűszöveghasználat, amelynek sok példáját hozhatnánk a jelenkori ráolvasó gyakorlatból. Például mindössze ebből áll egy torokfájást gyógyító szöveg, amelyet a gyógyító a beteg fájós torkára és önmagára keresztet vetve mondott el:

Az Úr angyala köszöntötte Szűz Máriát és méhébe fogadá. [792]

Ilyen szerepben latin //–// olykor görög //–// nyelvű szövegtöredékek értelmetlenül összezavart halmazai, vagy idegen //–// többnyire szintén az egyházi szövegkinccsel közvetített héber //–// varázsszavak, nevek is előfordulnak, ugyanúgy, mint a maguknál hordott, vagy lenyelt amulettszövegeken. Az idegen, érthetetlen szövegek használata mindig is a professzionista varázsló repertoárjára volt jellemző.[793]

vallásos szövegkincs népiesedése során törvényszerűen lett a papi eredetű szövegek értelmetlennek nyilvánuló része azegyházi professzionista helyett a paraszti specialista eszközkészletének //–// tekintélyét, módszerei hathatósságát növelő //–// részévé. Szaporítsd meg a kenyeret, mint az öt árpakenyeret ahogy megszaporítottad![794]

A vallásos epikumok használatának elterjedt módja az önálló, a ráolvasások bármelyszokványos szerkezete nélküli alkalmazás: a konkrét jelentéstől függetlenül, szinte //„//mágikus tárgy//“//-szerepben. Eszerint bármilyen vallásos szöveg, vagy annak értelmetlennézavarodott töredéke ugyanúgy megfelel a mágia eszközeként, mint egy, a mágikus //„//rá

A //„//Jesse fája//“// ( Jézus nemzetségfája) motívum különböző változatait Dél-, Közép-,Észak- és Nyugat-Európában egyaránt használták születéskönnyítő amulettként, latin nyelven, de már korai szövegemlékekben megjelent nemzeti nyelveken is. A szülés alkalmával mondott benedikcióknak is része volt, [795] és ismert a mai, paraszti ráolvasáshasználatból is, változatos célokra. Vagy a //„//boldog óra//“// (= Jézus születésének órája) motívumára való hivatkozás önállóan (de a legkülönfélébb kontextusokban is) egész Közép- és Nyugat-Európa ráolvasás-gyakorlatából ismert (már egy a 11. században feljegyzett német ráolvasásban is megjelenik).[796] Egy 1635 utáni magyar feljegyzés szerint például zabált ló gyógyítása céljából itatás előtt háromszor kell mondani:

Soha nem vót boldogb óra,

mind az melyben Urunk született.[797]

Az efajta szöveghasználat azt bizonyítja, hogy bármiféle vallásos szöveg //–// mintegyfegyverként való felmutatása //–// megfelelt a Sátán hatalmának megtörésére. Mégis, azönállóan használt vallásos szövegek, szövegtöredékek közül legnagyobb számban azokismertek ráolvasásként, amulettszövegként, amelyek tartalma valamilyen módon C hatalmára utal. Így pl. Európa nagy részén elterjedt amulett-szöveg volt a középkorban, majd ráolvasásoknak is gyakori motívuma lett a nálunk a Peer-kódexből //„//Contra febres//“//imádságként ismert szöveg:

Cri tus orzagol + Cri tus paranchol + Cri tus goz +[798]

kitétele, amely a hivatalos benedikcióknak is gyakori eleme volt. Például egy szélremondott áldásban:

Christus vincit,

Christus regnat,

Christus imperat.[799]

Az exorcizmusok //„//Isten hatalmasabb a démonnál//“// alapgondolata[800] gyakorta jelenik meg ‘C hatalmasabb B-nél’ jelentésű népies ráolvasások egyszerű megfogalmazásaiban; bármilyen fajta B-hez alkalmazva. Így például egy középkori német szövegben:

Christ wurde geboren Eher als Wolf oder Dieb.[801]

Vagy egy magyar, igézet elleni szöveg:

Nagyobb az Úristen igéje, mint a szemek nézése.[802]

Ugyanez a gondolat lehet tartalma az ún. lehetetlenségi formuláknak is. Ezeket főlegEurópa délkeleti, keleti területeiről imserjük, de írásos forrásokban ókori latin szövegekig nyomon követhetők (a régi adatok tisztán mágikus tartalmakra utalnak: a kő nemnövel gyapjat, a kígyó nem harapja meg a holdat stb.).[803] Legegyszerűbb, a ráolvasáskísérő cselekményére vagy valamely //„//természeti lehetetlenségre//“// utaló formái‘akkor legyen baj, ha valami lehetetlenség megtörténik’ jelentésűek; például:

Akkor gyűjjön vissza a betegség, mikor a folyó fordítva folyik.[804]

//„//Jézus születésének megismétlődése//“// mint lehetetlenség Európa több pontjáról ismert(pl. egy német szöveg részlete: //„//...wenn die Mutter Gottes Maria einen andern Sohnwird gebären//“//),[805] magyar adatokkal is rendelkezünk. Például:

Az igézzen meg, aki a Jézusnál szebb fiat szül.[806]

Hivatalos egyházi szövegekben nincs nyoma az egyébként változatos formákban kifejeződő gondolat ilyen megfogalmazásának; nyilvánvalóan a paraszti mágia elterjedtszerkezetébe épült be a vallásos tartalom, noha ismertek bonyolultabb felépítésű, írásosközvetítésre utaló (16//–//17. században feljegyzett) szövegek is. Így pl. egy Bod Péter által feljegyzett ráolvasásban: //„//...az árthasson, véthessen…//“//, aki elveszi Mária fátyolát, akiKrisztus vérében megmosdik stb.;[807] vagy egy 1613-as nemesi feljegyzésben megmaradt szöveg részlete:

Valaki az mi Urunk Jézus Krisztusnál

nagyobb urat uralhat,

asszonyunk szűz Máriánál

nagyobb asszonyt asszonyolhat,

az magas egeknél

magasabbat ismerhet,

az fekete földnél

nehezebbet nyomhat,

az árthasson, az véthessen

a mai napon énnekem...[808]

B //–// C szembenállása

A vallásos //–// hivatkozásos formájú //–// ráolvasásokban és a hivatalos exorcizmus-szövegekben egyaránt fellelhető bizonyos mágikus és vallásos tartalmak vagy szerkezetek párhuzamos megjelenése. A //„//gonosz megnevezése//“// elv fent említett megnyilvánulásaivalpárhuzamosan Isten, Jézus, a szentek nevének említése sokféle kontextusban, több ráolvasás-típus állandó formulájaként ismert. Idézet egy múlt században feljegyzett német (szemverés elleni) ráolvasásból:

Packe dich, du Teufelgeist! Kennst du den, der Christus heißt?...[809]

E szöveg világosan utal az exorcizmusokban kifejeződő hatalmi harcra: B hatalom, akinek fegyvereit C hasonló, vagy hatásosabb fegyvereivel kell legyőzni //–// ez esetben a nevet névvel. E hatalmi harc tükröződik azokban a szövegekben is, amelyekben a Sátán ésa démonok szférájával Krisztus, a szentek, az isteni szféra áll szemben; ez sokszor szinte //„//ötletesnek//“// mondható formai megoldásokban is kifejeződik. Például a démon(ok)neveivel párhuzamos felsorolásban jelenik meg, mintegy ellenmágiaként Jézus és aszentek neveinek, attribútumainak felsorolása, hasonló //„//végtelen//“// terjengősséggel, vagyéppen azokkal azonos számban. Egy 16. századi, amulettként használt német szövegszűz Mária száztíz nevét sorolja fel:

Das sind die Namen Unser lieben Frauen:... Via + Virgo + Virga + Femina + Aurora + Flos + Nubes

+ Regina…[810]

És egy magyar ráolvasás:

Tök sü,

mak sü,

hájog sü,

hetvenhétféle sü!

Körösztöllek tégödet

…Az ü szent vérivel,

Halálával,

Mönnyeji harangok hangjával,

szűz szent Margit asszony szüzességivel,

körösztölő szent János arany gyűrüjivel.[811]

Egy 9. századi, hideglelést gyógyító benedikció-szöveg a hét lázdémon legyőzésére hétszentet vonultat fel (a //„//hét alvó//“// legendájából). E szövegben a lázdémonok néphitből ismert alakjainak megnevezései is megmaradtak:

Sancti VII dormientes Maximianus, Malchus, Martinianus, Dionisius, Iohannes, Seraphim, Constantinus, orate pro famulo domini N…

Coniuro vos, frigores et febres //–// VII sorores sunt //–// sive meridiana, sive nocturnas, sive cotidianas, sivesecundarias, sive tercianas, sive quartanas, sive silvanas, sive iudeas, sive hebreas, vel qualicunque generesitis, Adiuro vos per patrem et per filium et per spiritum sanctum ut non habeatis licentiam nocere huicfamulo dei…[812]

A párhuzamos felsorolások összes formai megoldását nincs módom bemutatni. Többközülük önálló, nagy elterjedésű ráolvasás-típust jelent: például a szemverés lehetségesokozóinak ugyanannyi gyógyító szenttel való szembesítése egy Közép- és Nyugat-Európában ismert (varázskönyvek által is intenzíven terjesztett) szövegtípusban jelenikmeg. Egy cseh variáns részlete:

Urklali te panna,

pomáhej te sv. Anna,

urklulili mládenec,

pomáhej te sv. Vavrinec... [813]

Ez a formai megoldás hasonló, de tisztán mágikus tartalommal is ismert Északkelet-, Kelet-, Délkelet-Európa nagy részén. Például egy finn szöveg kezdete:

Ha a földből jöttél,

menj a földbe,

ha a vízől jöttél,

menj a vízbe…[814]

A különbség a vallásos tartalmú szövegekhez képest az, hogy e profán szövegekmindig végtelen felsoroló szerkezetek, a vallásos szövegek pedig gyakran hármas szerkezetűek: háromféle //„//rontót//“// sorolnak fel három gyógyítóval szembesítve (négy nem,vagy korcsoport felsorolása volna //„//logikus//“// //–// aminthogy így is van e felsoroló szövegektöbb típusában).

A B//–//C szembenállása, a hatalmi harc kisebb mennyiség //–// nagyobb mennyiség párhuzamba állításával is kifejeződhet. A harc olykor eleve egyenlőtlen ellenfelek közt folyik: kifejeződik az isteni szféra nagyobb hatalma a démoninál. Például kisebb számokkal nagyobb számok állnak szemben, két rontó lénnyel három szent stb. A //„//rontás legyőzése nagyobb mennyiségű rontással//“// hiedelemtartalmat kifejező, tisztán mágikus ráolvasásoka rontás legyőzésének feltehetően igen régi multú szöveges kifejeződését képviselik. Egy román szövegben pl.:

Aki rontott egy kézzel,

fordítom kettővel,

aki rontott kettővel,

fordítom hárommal… [815]

Egy zagyvarékasi hiedelemmonda boszorkánya //„//hét lyukú patkóra fej//“//, mire a másik, nagyobb hatalmú //„//kilenc lyukú patkóra fej//“//.[816] Ugyanez az elv érvényesül némely vallásos tartalmú ráolvasásban. Például egy szemverést gyógyító spanyol szöveg részlete:

Ketten néztek,

három gyógyít

Atya, Fiú, Szentlélek.[817]

Egy Magyarországon ismert típus Csík megyei változatából:

...valahányszor megigézte, annyi ezer angyal megőrijze. [818]

Egy szemölcs elleni francia ráolvasásban C növekedése B csökkenésével áll szemben:

Verrues… Tu as autant de racines que le Bon Dieu d’amis.

Les amis du Bon Dieu prospereront et tes racines pourriront...[819]

A mágia általános eszközeként ismert számláló ráolvasások vallásos párhuzama a C nagyobb hatalmát kifejező számsor. A számláló ráolvasások csökkenő számsorát //–// ’ahogy a számok csökkennek, úgy csökkenjen a baj’jelentéssel //–// eredetileg megszámolható dolgok //„//leszámolására//“// használták. Alkalmazták különböző démonikus betegségek gyógyítására is, mint erre már a legelső, 4. századi, feljegyzett európai adat is vall: //„//Novemglandulae sorores, octo glandulae sorores...//“//[820] Egy 15. századi, szembetegségeket gyógyító benedikció részlete:

Coniuro te, macula, per sanctam Mariam,

per III evangelistas,

per duodecim apostoleset per omnes sanctos,

quod tu recedas... [821]

Ez //–// és hasonlók //–// az exorcizmusok gyakorta visszatérő formulája; de hasonló az archaikus imák egy gyakori szövegeleme is:

Öt ujjaddal,ötven angyaloddal, száz szerető szenteddel.[822]

Egy 12. századi német imában:

Ich sehe dir nach, ich sende dir nach, mit meinem fünf Finger, fünfundzwanzig Engel...[823]

Egy vihar elleni ráolvasás //„//most én téged rossz megfoglak, mind az öt ujjammal megnyomlak//“//[824] kitétele megvilágítja e szövegelemek eredeti jelentését: A testben fészkelőgonosz //„//megfogása//“// kézrátétellel az exorcizmusok tartozéka (//„//...és ha ő valakire ráteszia kezét, minden idegen szellemet meg tud kötni...//“//).[825] E lényegében mágikus célú művelet hatását mintegy fokozza a vallásos tartalommal megtöltött mágikus //„//számláló//“// forma.



[695] A tanulmányban //„//Egyházi benedikció és paraszti ráolvasás//“// (Pócs 1984), valamint //„//A »gonoszűzés« mágikus és vallásos szövegei//“// (Pócs 1986) c. cikkeimben írtakat vontam össze, néhány egymást fedő részlet kihagyásával; kissé át is stilizáltam és rövidítettem őket. Az egyházi szöveganyag konkrétabb, részletesebb vizsgálatát végeztem el később a Magyar Néprajz //„//Ráolvasás//“//-fejezetében (Pócs 1988a), de az e tanulmány(ok)ban írtakat annak fényében is érvényesnek látom. A szövegillusztrációknak teljesebb anyagát találja meg az olvasó a szintén azóta publikált szöveggyűjteményeimben: Pócs 1985//–//1986 (az erre való hivatkozásokkal néhol kiegészítettem a régi jegyzeteket); Pócs 1986. //–//Jankovics Józsefnek szintén a cikkek első publikálása után megjelent ráolvasás-közléseit //–// melyeknek szövegeire már hivatkoztam //–// pótlólag fölvettem a bibliográfiába. //–// Démonűző szövegekkel legújabban //„//Démoni megszállottság…//“// c. tanulmányomban is foglalkoztam (Pócs 2001b) //–// itt a téma újabb irodalmából is sok fontos mű megtalálható. A középkori egyház mágikus gyakorlatára, papi varázslásra, ráolvasó papokra vonatkozóan lásd jelen kötet //„//Átok, rontás, divináció…//“// c. tanulmányát, valamint annak bibliográfiáját.

[696] Lásd: Jakubovich 1920.

[697] Franz 1909, I. 14; uo., II. 418//–//419; Grube//–//Verhoeven 1966, 17. //–// A kérdés magyar összefoglalása:Bálint 1943, 119//–//124. Teljességre törekvő európai összefoglalás: Franz 1909, I//–//II. A szentelményekcéljukat tekintve áldások (benedictio) vagy ördögűzések (exorcizmus), aszerint, amint vagy Isten áldásátkérik, vagy gonosz szellem erejének megtörését szolgálják (Bálint i. m. 102).

[698] Ebermann 1903; Franz 1909; Ohrt 1938.

[699] Malinowski 1960, 200.

[700] Thomas 1971; Makkai 1982.

[701] A keresztelés a 3. századtól ördögűző szertartás. Az exorcizmus mint hivatalos egyházi rítuslegkorábban éppen ebben a szertartásban jelenik meg; első említése a 251//–//253. évekből való (Franz1909, I. 15; Dölger 1909).

[702] Franz i. m. 4//–//15, 31//–//39.

[703] Főleg Franz (1909) összefoglaló munkájából.

[704] Pradel 1907, 388.

[705] Ohrt 1938, 471//–//473.

[706] Franz 1909, II. 642//–//643: //„//Mit diesen offiziellen liturgischen Büchern... erhielt der Klerus eineNorm für seine amtliche Tätigkeit. ...Alle jene illegitimen Benediktionsformeln, wie sie in Klösternund Pfarreien oft gebraucht wurden, waren von der Aufnahme ausgeschlossen...//“//

[707] Uo. 648.

[708] Népi gyógyítók, varázslók, vagyis a mágiát a nép közvetlen kiszolgálására űzők minden magaskultúrában léteztek, párhuzamosan a felsőbb, írástudó rétegek és/vagy a hivatalos vallás hivatásosgyakorlatával //–// ha ennek az általában szájhagyományozott népies gyakorlatnak többnyire nem ismaradt írásos nyoma. Pl. Egyiptom vonatkozásában: //„//Az állam kialakulása és ...az írásbeliség megjelenése jelentős változást idézett elő... főként Egyiptomban a mágia helyzetében. Az írásba foglaltmágikus formulák birtoklása a 3. évezredben időlegesen az uralkodó előjoga lett (piramisszövegek), megmaradt azonban a varázslásnak egy egyszerű, népi formája is, amelynek művelői a falvakbantevékenykedtek, és a parasztok, pásztorok tőlük reméltek segítséget bajaikban//“//. (Kákosy 1978, 33.)

[709] Franz 1909, I. 4. Mint Bálint Sándor megjegyzi: //„//Bizonyos, hogy a középkor dúsgazdagáldásanyaga, változatos exorcizmuskészlete a pogány inkantációk helyettesítésére alakult ki...//“// (Bálint1943, 121). Franz írja (i. m. 13), hogy a liturgikus szokások fejlődése általában //„//alulról//“// indult //–// a helyi szokások és szükségletek, az illető nép vagy népcsoport kulturális hagyományai gyakran hoztak létre újformákat. //–// Másutt (1909, II. 641//–//642) megjegyzi, hogy //„//Auch der Inhalt der Formen ist... nichtunberührt von solchen Traditionen geblieben. Die einfachen Formeln der kirchlichen liturgischenBücher genügten den Wünschen und Anschauungen des Klerus nicht mehr. Man erweiterte danndiesselben durch neue Exorcismen und Gebete, in welche man angeblich wunderkräftige Gottes- undEngelnamen sowie geheimnisvoll und zauberhaft klingende Worte einfügte, und veranstaltete dieFormeln oft durch Gedanken, die mit der christlichen Lehre nicht in Einklang zu bringen waren...//“//

[710] Franz 1909, I. 15. Uo. a 11. században kimutatható népi eredetű új formákról.

[711] Ohrt 1929.

[712] Lásd pl.: Heim (1982), vagy Pradel (1901) szövegközléseit.

[713] Lásd: Peer-kódex 1874, 88//–//92.

[714] 20 Ebermann 1903, 135.

[715] Katona 1902. Adolph Franz részletesen ismerteti a mágikus elemeket felhasználó, magukbaolvasztó vallásos szövegekre vonatkozó egyházi tiltásokat, de utal arra is, hogy a papság mégis használta e szövegeket, mintegy engedve az alulról jövő kezdeményezéseknek (1909, I. 432//–//434).

[716] Mansikka 1909, 110//–//117.

[717] Pl. Krauss 1890, 46; Pradel 1907; vagy Vajkai Aurél az erdélyi magyarok vonatkozásában idézi a//„//román pópák//“//-kal való ráolvastatást: 1943, 25//–//26.

[718] Sebeők 1975, 323.

[719] A tiltások legteljesebb közlését //–// a nyugati egyház viszonylatában //–// lásd: Lea 1957.

[720] Franz 1909, I. 424//–//435; Thomas 1971, 45//–//49, 233.

[721] Franz 1909, II. 30//–//31.

[722] Thomas 1971, 277.

[723] Bornemisza 1578, 806; Eckhardt 1955, 135.

[724] Franz 1909, II. 400//–//427; Spielmann 1979.

[725] Franz 1909, I. 27//–//32.

[726] Uo. 26, 46, 221//–//29, 396, 436 stb.

[727] Franz 1909, II. 62, 435//–//438 stb.

[728] Lásd az újkori módszerek leírását: Pócs 1979.

[729] Franz 1909, II. 17.

[730] Uo. 37, 69//–//70.

[731] //„//...a charm is a verbal construct having the power to produce the intended results with or without the intervention of the gods, but a prayer is simply a request//“// (Sebeok//–//Ingeman 1956, 301).

[732] Friedrich Heiler vallásfenomenológiájában sei verflucht→Gott strafe dich fejlődést tételez fel(1961, 309); vagy Irmgard Hampp Beschwörung, Segen, Gebet c. munkájában (1961) fejlődésifokokként kezeli a könyve címéül adott kategóriákat.

[733] 39 B-hez felhívással, paranccsal fordulni a természeti népek gyógyászatában, az ókori keleti magaskultúrákban vagy a klasszikus ókorban egyaránt a mágia alapművelete, általában hivatásosok (varázsló, sámán, pap) kezén. A //„//gonoszűzés//“// felsőbb hatalom nevében ugyancsak általános gyakorlat, ebben sajátosan keresztény csak a keresztény vallás felsőbbségeire és azok attribútumaira való hivatkozás. Formaisémáinak voltak //„//előképei//“//: pl. a legegyszerűbb babiloni formula (németre fordítva): //„//Beim Himmel seibeschwören, bei der Erde sei beschwören//“// (Heiler 1961, 314), vagy az Atharvaveda egy formulája (II.3) Mylius fordításában: //„//Der grosse Mahlstein Indras, zerquetscher eines jeglichem Wurms, mitdiesem zerstampfe ich die Würmen...//“// (Mylius 1978, 82).

[734] 40 A görög, illetve az ókori keleti hatásokat magába olvasztó hellenisztikus démonhitről, a keresztény vallás //„//démonizálódásáról//“//: Stemplinger 1922; Nilsson 1950. //–// //„//Das junge Christentum verwandelt zunächst die Götter der heiden in Dämonen. So sagt Origines [contr. Cels. 7,31]: »Es sind Teufel, die Hungersnot, Mißwachs, Luftverderbnis, und Pestilenz erzeugen…«. Thomas von Aquin… in seiner Summa Theologicae [I, 80, 2] erklärt, daß »Regen und Wind und was immer sonst derartigesvorkommt, durch Dämonen verursacht wird…«//“// (Stemplinger i. m. 20).

[735] [Ellenetek esküszöm, alvilág angyalai, / gonosz ráolvasók, és a sátánnak mindennemű szolgái,/akik a szelek segítségével a vizeket egybegyűjtitek, / ...ne árthassatok ezeken a határokon... / eltakarodjatok innen, távoli hegyekbe és puszta helyekre, / ahol nem lakik ember, / oda fussatok, ahol se nemszántanak, se nem vetnek, / sem emberi település számára nem alkalmas...] Franz 1909, II. 102.

[736] A magyar szöveganyagot lásd: Pócs 1985//–//1986, II. 442//–//470.

[737] Pradel 1907, 105//–//108; Winkler 1939; Weinreich 1946; Mylius 1978, 90.

[738] Ohrt 1936.

[739] Kallós 1966, 156.

[740] Weinreich 1946, 293; Mansikka 1909, 44//–//60. Lásd e szövegtípusról részletesen jelen kötet //„//Lilith és kísérete… //“// c. tanulmányát.

[741] Mettke 1976. A magyar szöveganyagot lásd: Pócs 1985//–//1986, II. 429//–//441.

[742] [Nos hát Gonosz, tudd meg, hogy tudom , hogy Gonosz a neved…] Modern németre átírva; Mettke 1976, 91. A démon nevével kapcsolatban lásd pl. Jirku 1922.

[743] [Sátán és a gonosz szellem gyermeke, kiűzlek téged...] Corpus der deutschen Segen und Beschwörungen. Berlin (Továbbiakban: Corpus) Berufung-Beschreiung, 107.

[744] 50 Winkler 1939, 115. Vö. jelen kötet //„//Lilith és kísérete…//“// c. cikkében közölt ráolvasásokkal.

[745] //„//Felsorolással varázslás//“// mint a katalógusköltészet alapja: Marót 1958, 533. E formuláról Pradel1907, 355.

[746] Pradel 1907, 331.

[747] Kuhn 1864, 139; Mylius 1978, 82.

[748] Betegségnév; agy-, illetve idegbetegségeket jelent.

[749] [Ellenetek esküszöm, gutták, azaz podagra, köszvény, gonosz, balga, szélütés, fejfájás, gonoszságok anyja és minden gutták, az Atyaisten nevében…] (Franz 1909, II. 508.)

[750] Ipolyi 1872, 116//–//117. //–// Egyik legrégebbi ilyen vonatkozású szövegemlék az Atharvaveda mindenfajta férget, ill. a féreg összes //„//családtagját//“// megszólító formulája (Kuhn 1864, 139).

[751] Kallós Zoltán 1966, 154//–//155.

[752] A 7, 77, 9, 21, mint (például //„//teljességet//“//, //„//összeset//“// jelentő) démonszámok: Pradel 1907,325//–//331. Az exorcizmusok többféle //„//démonszámáról//“//: Pradel i. m. 330//–//331. Számláló ráolvasásokban gyakran 9 vagy 7 nővérként jelenik meg a betegség; Skandináviában a 10-től visszafelé számlálás is szokásos.

[753] Pradel (i. m., 318//–//319) ír a 7 és 77 szerepéről a görög, ill. hellenisztikus kultúrában, valamint középkori latin és bizánci szövegekben.

[754] Gajcsána, Moldva (Egyházaskozáron //–// Baranya megye //–// gyűjtött szöveg), Pócs Éva gyűjtése.

[755] Franz 1909, II. 580; Pradel 1907. 351//–//352.

[756] Német nyelvű közlés: //„//Aus den Augen, aus der Nase, aus den Ohren... ...vertreib ich das Schwindhiermit aus von dir.//“// Kuhn 1864, 67.

[757] Az Ebers-papiruszon; Kákosy 1978, 49.

[758] [Menjetek ki gyorsan annak a fejéből, és az ő hajából, ebből az emberből, a feje tetejéből, a homlokából, a szemöldökéből, a szeméből… a hátgerincéből és a velejéből.] Franz 1909, II. 605.

[759] Volt Alsófehér m., Lázár 1896, 106//–//107.

[760] //„//Já vyhá ním oubutìz tveho tìla, z hlady do ramenou, z ramenou do kolenou...//“//, Dubsky 1914,

[761] Jugán, Moldva, Lükő Gábor gyűjtése. 68 Saját gyűjtés Egyházaskozáron (Baranya m.)

[762] Kincskeresés varázsvesszővel. Sebastian Münster Cosmographiájából (1544)

[763] Franz 1909, II. 555.

[764] Alapi 1914, 39.

[765] Erdélyi 1976, 95.

[766] Német nyelvű közlés: //„//Adam bekam Kopfweh, Adam gab es Eva, Eva gab es dem Meere, das Meer gab es dem Nebel...//“// Krauss, 1890, 47.

[767] Ipolyi 1872, 116//–//117.

[768] Az exorcizmusokban: //„//dieser Dämon wird unter Scheltworte im Namen Christi aufgefordert, dem Besessenen zu verlassen//“// (Franz, 1909, II. 581).

[769] [Ellened esküszöm, démon és sátán, / arra esküszöm ellened, / aki jobbját a keresztre helyezte, /az Atyára, a Fiúra és a Szentlélekre esküszöm ellened; / Mihály arkangyalra... ] 15. századi másolat; Franz 1909, II. 80//–//81.

[770] Debrecen; Komáromy 1910, 483//–//484.

[771] Csíkszentdomokos, volt Csík m.; Székely 1943, 9.

[772] M. J. 1898, 324.

[773] Nyelvemléktár, II. 89. //–// Lásd: 22. jegyzet.

[774] Kupczanko 1891, 62.

[775] Franz 1909, II. 79, 87.

[776] 82 [Megjelöllek benneteket felhők, a szent kereszt jelével, a mi Urunk, Jézus Krisztus szenvedésének jelével, aki él és uralkodik. Megjelöllek benneteket felhők a Krisztus jelével, az Atya, a Fiú és aSzentlélek nevében. Megjelöllek benneteket. Szent, szent, szent az Úr, Sabaoth Istene.] Uo. 75//–//76.

[777] [Küldjön el az Atyaisten, / küldjön el a Fiúisten, / küldjön el és pusztítson el téged a Szentlélek.Ámen.] Uo. 498.

[778] [Az Atyaisten küld téged, a Fiúisten vezet téged, a Szentháromság pedig vezessen téged egy zöld,vad erdőbe...] Corpus, Unwetter, 25.

[779] Gilád, volt Temes m., Kálmány 1891a, 69.

[780] Corpus, Kopfweh, 20.

[781] [Az Atya hatalmával, a Fiú bölcsességével...] Radvánszky család levéltára, OL P 566, V. osztály, 14. csomó, 616. //–// Valószínűleg múlt századi másolat Máriássy György 1614 után összeírt //„//Egy néhányrendbeli orvosságok//“// c. receptgyűjteményéből. //–// Ezúton fejezem kiköszönetemet Mándoky Lászlónak, aki felhívta figyelmemet a Radvánszky család levéltárában található gazdag ráolvasás-anyagra.

[782] Jankó 1893, 250.89 Radvánszky család levéltára, Radvánszky család levéltára, OL P 566, V. osztály, 14. csomó, 615.

[783] A 79. jegyzetben említett receptgyűjteményből.

[784] [Tűz, tűz, oltsd ki dühöngésed, / mint ahogy Júdás elsápadt, / mikor elárulta a mi urunkat, JézusKrisztust]. Leproux 1954, 149.

[785] [...nem kerülsz többé soha életedben bajba, / olyan igaz, mint hogy a mi Urunkat, Jézus Krisztust keresztre feszítették.] Wossidlo Archiv, Rostock, Agl. VII/05.

[786] [Mi megváltó Krisztusunk szűztől született, / tövissel koronázták, / remélem (a betegség) nemdühönghet, dagadhat] Henderson 1879, 171. //–// Ferdinand Ohrt (1938) közli az erre vonatkozó koraközépkori anyagot.

[787] [Krisztus Betlehemben született, / elment Jeruzsálembe, / megkeresztelkedett a Jordánban...]Möderndorfer 1964, 197.

[788] [ Jézus nevében, állj meg vér, mint ahogy a víz megállt a Jordán folyóban!] Brie 1906, 30.

[789] Pl. Ohrt (1938) anyagából követhető a hivatalos benedikciók profán használatába való átváltása.

[790] [Álljon meg a vér ereidben, / mint ahogy megállt a Krisztusé az övében.] Bonomo 1953, 64.

[791] Magyary//–//Kossa 1940, 136. Egy 1511-es misekönyvben, latin imádságok közt talált feljegyzés;cédulára írva, nyakba kötve kellett hordani.

[792] Szaján, volt Torontál m., Kálmány 1891b, II.13.

[793] Webster 1948, 94.

[794] Nógrádsipek; saját gyűjtés.

[795] Pl. Franz 1909, II. 199//–//200. //–// Archaikus imáknak is gyakori motívuma: Erdélyi 1976, 134, 182,185 stb. Egyéb műfajokban lásd: Dömötör 1974, 132//–//138. Bálint Sándor (1943, 38) karácsonyi liturgikus hagyományokkal való kapcsolatára utal.

[796] 102 Mettke, 1976, 97.

[797] Radvánszky család levéltára, 1107, 37. pont. Múlt századi másolat a 79. jegyzetben említett receptgyűjteményből.

[798] A kódexben mellette található a latin eredeti, amelyből fordították. Nyelvemléktár, II., 88; Bolgár1934, 15//–//17; Pradel 1907, 254.

[799] Franz 1909, II. 96.

[800] Franz 1909, I. 515.

[801] [Krisztus előbb megszületett, / mint a farkas, vagy a tolvaj.] Mettke 1976, 89.

[802] Dávod, Bács-Kiskun m., Grynaeus Tamás gyűjtése.

[803] Heim 1892, 561; Mansikka 1909, 84, 90//–//91.

[804] Erdőcsokonya, Somogy megye, Pittner Károly gyűjtése. EA 1388, 65.

[805] [...ha Mária, Isten anyja másik fiat szül] Corpus, Reisen, 56.

[806] Korlát, Abaúj megye; Hoppál Mihály gyűjtése

[807] Dézsi 1898, 249//–//250. Erdélyi Zsuzsanna (1976, 187) foglalkozik e szöveggel.

[808] Radvánszky 1879, 81//–//82.

[809] [Hordd el magad, ördög szelleme! / Ismered, akit Krisztusnak hívnak?...] Corpus, Berufung-Beschreiung, 81.

[810] [Ezek a mi édes Asszonyunk nevei: …Út, Szűz, Zöld ág, Asszony, Hajnal, Virág Felhő, Királynő…] Hampp, 1966, 111.

[811] Szőreg; Kálmány 1891a, 69.

[812] [Szent hét alvók, Maximianus, Malchus, Martinianus, Dionisius, Iohannes, Seraphim, Constantinus, könyörögjetek Nért, Isten szolgájáért Esküszöm, hogy ti hidegrázások és lázak //–// a hét nővér //–//akár déli, akár éjszakai, akár mindennapi, akár másod- harmad- vagy negyednapi, akár erdei, judeai, héber vagy bármilyenek is vagytok, esküszöm az Atyára. Fiúra és a Szentlélek Istenre, hogy nem lehet hatalmatok Isten e szolgájának ártani...] Franz 1909, II. 482//–//483.

[813] [Ha lány igézett meg, / segítsen rajtad szent Anna, / ha legény igézett meg, / segítsen rajtad szent Vavrinec…] Dubsky 1914, 13.

[814] Trócsányi 1914, 251//–//252.

[815] Magyar nyelvű közlés: Filimon 1913, 288.

[816] Pest megye; saját gyűjtés.

[817] Pan, del 1932 (Károly S. László kéziratos fordításából).

[818] Gyimesfelsőlok, volt Csík m., Kallós 1966, 150.

[819] [Szemölcsök…/ Annyi gyökeretek van, / amennyi barátja az Jóistennek. / Az Jóisten barátai boldoguljanak, / és ti szemölcsök, rothadjatok el.] Bouteiller 1966, 299.

[820] [Kilenc mirigy nővér, nyolc mirigy nővér...] Heim 1982, 491//–//492.

[821] […ellened esküszöm, hályog, szűz Máriára, a négy evangélistára, a 12 apostolra és minden szentekre, hogy te eltűnjél.] Franz 1909, II. 496.

[822] Erdélyi 1976, 589.

[823] [Utánad nézek, / utánad küldök, / öt ujjammal, / huszonöt angyallal.] Mettke 1976, 91.

[824] Tura, Pest megye; P. Madar Ilona gyűjtése.

[825] A keresztelőre vonatkozó //„//Egyptische Kirchenordnung//“//-ból (3//–//4. század), Dölger 1909, 50.