Ugrás a tartalomhoz

Magyar néphit

Pócs Éva

L'Harmattan Kiadó

Szövegek és hiedelmek

Szövegek és hiedelmek

Az utolsó két, két és fél évezred mágikus irodalmának mérhetetlenül gazdag anyagábólcsak véletlenszerűen fennmaradt szövegemlékekből természetesen nem rajzolható megezen a //„//közegen//“// belül ráolvasásaink pontos története: a terjedés útvonalai, a szövegekátalakulásának, a helyi adaptációk kialakulásának helyei és időpontjai. Nem beszéltünka ráolvasások és amulettszövegek hagyományozásának szintjéről, az írásbeli és szóbelihagyományozás, az írott amulettek és a szájhagyományozott ráolvasások, a hivatásos, papi, varázslói és a laikus mágia különbségeiről sem. Ezzel kapcsolatban itt csak annyitjegyzünk meg, hogy vizsgált ráolvasásaink minden ága //–// más-más módon //–// elsősorbanírásban hagyományozódott, és mind a zsidó és mohamedán amuletthasználat, mind atudós, kabbalisztikus mágia, mind a keresztény ráolvasások egyházi kézen lévőbenedikció-, illetve receptkönyv-használata, majd a kéziratos és nyomtatott varázs-könyvek igen sok archaikus és mindig csak a professzionális-félprofesszionális írásoskultúrára jellemző, a helyi, népi hiedelemrendszerektől idegen sajátságot őrizhettek, éppen vizsgált démonaink vonatkozásában is. Ezért is nehéz a ráolvasások elágazásait: helyi hiedelemrendszerekhez adaptált típusait, a gyermekágyas-démonoktól elszakadt rokonait, vagy az újkorban egymástól eltérő szinteken hagyományozott zsidó és keresztényráolvasások, illetve az ezekben és használatukban tükröződő hiedelmek kölcsönhatásait vizsgálni. E folyamatokra és kölcsönhatásokra hozok mégis befejezésül néhány példát, amelyek //–// már csak az ilyen vonatkozásban igen gyér adatanyag miatt is //–// csak töredékesen mutatják be ezt a valószínűleg sokkal gazdagabb kapcsolatrendszert.

A Lilith/Gello-ráolvasás helyi démonokhoz való alkalmazására legváltozatosabbadalékokkal a Balkánról rendelkezünk. Fent szó volt már a helyi démonok //–// sztriga, lamia, samca,ve¹tica //–// Gello //„//mellékneveként//“//való felvételéről. Feltehető, hogy a démon

//–// egyebek mellett //„//szív- és belsőrész-kiszedő//“// vonásait is a sztrigától[968] és lamiától, illetve a Balkán démonikus, szív- és belsőrész-kiszedő, csecsemőfaló boszorkányaitól[969] nyerte. //–// Mindezeken túl a Balkánon kialakult a Lilith/Gello ráolvasásnak egy helyi démon, a mora elleni védekezésül szolgáló sajátos altípusa is. A mora/mura/morina/moroi stb. //„//nyomó//“// démon, vámpirisztikus tulajdonságokkal,[970] a közép-európai Mahr/Alp/Drud[971] megfelelője. A Mora-ráolvasás //–// legalábbis az általam ismert adatokszerint //–// a Gello-ráolvasás motívumait töredékes, romlott formában tartalmazza, de megjelenik benne egy új motívum, amely a helyi néphit egy //–// a mora ellen gyakorlatban alkalmazott //–// mágikus eljárásának a megfogalmazása, ez pedig a démonnak adottszámolási feladat. Eszerint a mora csak úgy juthat be a házba, ha megszámolja a homokszemeket, leveleket, szőrszálakat (a gyakorlatban: a démontól óvott ház köré kölestvagy mákot szórtak).[972] A Gello-kapcsolatoknak más vonatkozásai is vannak: a Gello-ráolvasásban is megjelennek //–// a démon egyik neveként //–// a Mora/Morra/Moré alakok,[973] másrészt valószínüleg Gello (és az alakjába olvadt lamia-vonások) számlájáraírhatjuk, hogy a délszláv mora //–// ellentétben közép-európai rokonaival //–// mindig nőnemű lény, akinek legfontosabb tevékenysége az újszülöttek és gyermekágyasok bántalmazása. Emellett egyik szokásos morától védő eszköz a Salamon pecsétje amulettek pentagram és hexagram változata. Ez azonban valószínűleg nem //–// az ilyeneket nem tartalmazó //–// Gello-amulettekből, hanem talán a kabbalisztikus mágiából ered, közvetve, vagya zsidó mágikus gyakorlat közvetlen hatásaként. Egy másik lehetőség a Balkánon amúlt századig tartó közvetlen mohamedán befolyás; Boszniában még az 1930-as években is találtak használatban lévő arab és perzsa nyelvű amuletteket (szemverés ellen),ábrázolásaikon //„//vegyes//“// mohamedán-keresztény szimbolikával.[974]

Míg a Mora-ráolvasás az írásban hagyományozott Gello-amuletteknek a parasztiszóbeliségben és mágikus gyakorlatban terjedő verziója, egy másik, helyi viszonyokra alkalmazott típus, az elsősorban német (de cseh, francia, dán, balti párhuzamokkal is rendelkező), német nevén Diebsbann-ráolvasás a kapcsolatok egy egészen más szintjét képviseli. E területen nem ismer a néphit gyermekágyas-démonokat; ennek megfelelően aszövegek nem szülő nőket védő, hanem tolvajt elhárító ráolvasások, illetve amulettek. Nyilvánvaló genetikus kapcsolatban vannak a Gello/Avestiþa-ráolvasások //„//Krisztus születése//“// motívumát tartalmazó verziójával, és a Mora-ráolvasások számolási feladatát istartalmazzák. Azt azonban nem tudjuk, honnan erednek, milyen úton jutottak ide ezek avarázskönyvekből is ismert, nyomtatott amulettként is terjedő megfogalmazások.[975] Az egyik verzió szerint Krisztust születésekor ellopni akaró hét (néha három) tolvajt SzentPéter vagy más szent személy teszi ártalmatlanná (megláncolja, kővé változtatja stb.), ésa fenti számolási feladatokat adja neki. Egy 1719-ben, Welmlingenben feljegyzett szöveg:

Maria in der Kindbett lag,

Drey Engel Gottes täten ihr pflegen

Der erste heißt Sankt Michael,

Der andere heißt Sankt Gabriel,

Der dritte heißt Sankt Raphael.

Kommen drey Dieb daher,

Sie wollen Maria ihr liebes Kind stehlen.

Maria sprach: Sankt Petrus bind.

Sankt Petrus sprach:

Ich hab es gebunden mit eisernen Banden,

Mit Gottes selbst eigenen Händen

Daß sie müßen stehen als wie ein Bock,

Biß daß sie können zählen alle Sterne,

Alle Schneeflocken,

Alle Regentropfen im Meer,

Alle Sandkörner und Gräblein hin und her;

Können sie das nicht,

So müßen sie stehen wie ein Bock,

Und aussehen wie ein Bock…. [976]

A másik verzió nem epikus ráolvasás, hanem első személyű tolvajelküldő szöveg, amelykülönböző szentekre és egyéb tekintélyekre hivatkozva köti meg a tolvajokat (váljanakkővé, álljanak, mint a cövek stb.). Mindkét verzióra jellemző, hogy a démonmegkötő//„//tekintélyek//“// gyakran teljesen zsidó jellegűek, pl. három angyal: Raphael, Michael, Gabriel; vagy Mózes és Áron; Abel, Enoch és Mózes, vagy a Lilith-ráolvasások Éliásamint //„//a nagy tolvajmegkötő mester//“//, vagy: Gramaton, Schadagelloin és Adonay stb. Azamulett-cédulákat //–// a Lilith-ráolvasáshoz hasonlóan //–// a szoba négy sarkába kell felakasztani. Nyilvánvaló e ráolvasás elterjedésében a kabbalisztikus mágia hatása, amelyet

//–// úgy látszik //–// nemcsak a közép-európai keresztény varázskönyvek,[977] hanem közvetve a közép- és nyugat-európai népi mágikus gyakorlat egyik forrásaként is számon kelltartanunk.

Ami a fordított folyamatot, a szövegek és a velük //„//szállított//“// démonalakok helyi hiedelemrendszerekre tett hatását illeti, Lilith/Gello démon mind saját, //„//eredeti//“//, mindfelvett //–// pl. strigától, lamiától örökölt //–// tulajdonságai elterjedtek az amulettszövegek révén mindazokon a helyeken, ahol voltak anéphitnek ezekhez azapplikációkhoz megfelelő démonikus lényei. A délkelet-európai boszorkány vámpirisztikus és csecsemőrabló vonásaihoz (vö. //„//váltott gyerek//“//-hiedelmek) pl. hozzájárulhattak sztriga-(mint démon), lamia-, gello- és Lilith-képzetek egyaránt, de ugyanígy hathattak e többé-veésbé ördöggé, sátánivá vált démonalakok a helyi ördögelképzelésekre is (erre különösen román ésorosz példákat tudunk idézni).[978] Itt kell megemlítenünk a magyar //–// Szeged környéki //–// szépasszony [979] már Kálmány Lajos által is Lilith-hez kötött vonásait, amelyek egy részegyermekágyas-démonra utal, más része //–// a ráolvasástól független //–// Lilith-legendák hatásának látszik;[980] ezek talán zsidó legendák közvetlenül a magyar paraszti szájhagyományba jutott változatai.

Az utóbbi adatok nem egyedülállóak: Lilith démon ismeretére //–// a nem zsidó falusilakosság körében //–// például Dániából is van adatunk: itt egy vihartól és tűzvésztől óvóráolvasásban bukkan fel neve, mégpedig az //„//Ádám első felesége//“// legenda kontextusában. Ugyancsak dánok magát a zsidó Lilith-amulettet is használták gyermekágyas nő védelmére.[981] Szintén közvetlen hatásra vallanak Hepding adatai, melyek szerint a román Avestiþa-ráolvasások bizonyos változatai az ugyanott lakó zsidók Lilith-ráolvasásainak //–// a nevek különbségét leszámítva //–// pontos megfelelői.[982] Hasonló adatok bizonyára máshonnan is említhetők lennének, ellentmondva a zsidóságkülönállását abszolutizáló nézeteknek, amelyek a múltbeli falusi, kisvárosi mindennapiélet szintjén bármiféle //„//zsidó-keresztény//“// kulturális kölcsönhatás feltételezését kizárják.



[968] Szívkiszedő sztriga démon: Lawson 1910, 182//–//183; Liungmann 1937//–//38, II. 598//–//600. A sztriga- és a beleolvadt harpüaképzetek egyiptomi eredetéről, illetve észak-afrikai párhuzamairól uo. ésSadnik 1954, 35.

[969] E boszorkányalakokat lásd pl.: Pamfile 1916, 160//–//164; Bo¹koviæ-Stulli 1953, 334; Ðjorðjeviæ1953, 20//–//21; Muºlea//–//Bîrlea 1970, 247, 264.

[970] Ivani¹eviæ1905, 162; Krauss 1908, 146//–//154; Lang 1914, 146; Mikac 1934, 199; Schneeweiss 1961, 23.

[971] Ranke 1927.

[972] Ardaliæ1917, 311; Krauss 1908, 65, 146//–//154; Winkler 1931, 117//–//119.

[973] Pradel, 1907, 347; Lawson 1910, 178.

[974] Kriss //–// Kriss-Heinrich 1962, II. 99//–//104.

[975] Winkler (1931, 117//–//1129) hívta fel a figyelmet mind a Mora-ráolvasás, mind a Diebsbann Gello-kapcsolataira. A német //–// és egyéb //–// Diebsbann-szövegekről Spamer ad összefoglalást: 1958, 167//–//218.

[976] Spamer 1958, 170//–//171

[977] Német varázskönyvek és a kabbala kapcsolatáról: uo. 16//–//17. A varázskönyvek egyes kiadásainaka címe pl.: //„//Mózes VI. könyve//“//, //„//Jecira könyve//“//, //„//Salamon kulcsa (91 könyv a kabbalából)//“//. A varázs-könyvekről általában u. itt.

[978] Haase orosz adatai szerint minden női betegséget az ördög okoz (1980, 167); román //„//szívevő Sátán//“//: Muºlea//–//Bîrlea 1970, 170//–//171. Vö. a 45. jegyzet román adatát.

[979] A szépasszony átmeneti lény a délszláv tündér (vila) és a magyar boszorkány között.

[980] Kálmány 1971, 341//–//343.

[981] Ohrt 1917, 303, uo. 186.

[982] 126 Hepding 1914, 123.