Ugrás a tartalomhoz

Magyar néphit

Pócs Éva

L'Harmattan Kiadó

Előszó

Előszó

A kötetben közölt tizenegy tanulmányt 1983 és 2001 között publikált munkáimból válogattam, mégpedig többségében olyan cikkekből, amelyek kevéssé elérhető szakmai kiadványokban jelentek meg (egyetlen, annakidején az Ethnographiában publikált cikk képez kivételt ez alól).

Ha nem is egészen így írnám meg ma e tanulmányokat, csakis olyan munkáimból válogattam, amelyeknek mondanivalóját ma is érvényesnek érzem, és amelyeket újabb publikálásra érdemesnek ítéltem a hiedelmek, népi vallás, folklorisztika iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára. A cikkek általában //–// némi nyelvi, stiláris javítás után //–// eredeti formájukban kerülnek közlésre. Az //„//Én vagyok mindennél nagyobb orvos…//“// c. mű két régi cikk összevonásával, egymáshoz igazításával jött létre, az utolsó, csíki boszorkányságról szóló tanulmány első része pedig egy más címen megjelent munkám jelentősen lerövidített változata, amelyet kiegészítettem a témában végzett újabb kutatásaimról adott beszámolóval.

Írásaim a magyarság, valamint a szomszédos közép- és kelet-, délkelet-európai népek hiedelmeinek történeti kérdéseivel, európai kapcsolataival foglalkoznak. Nem a kutatás vagy megírás sorrendjében, hanem bizonyos belső, tematikus, illetve nézőpontbeli összefüggések alapján rendeztem őket három tömbbe. Az egyes csomópontokat jelentő legfontosabb kérdéskörök: a hiedelmek szimbolikus rendszere, a kereszténység előtti világkép újkori folklórban is továbbélő maradványai; a mitikus lények //–// sorsasszonyok, zivatardémonok, sárkányok, csecsemőrabló démonok //–// kereszténységbe épült vonásai; archaikus mediátori technikák, az ún. európai samanizmus problematikája és magyar letéteményesei; végül pedig a vallás és mágia, a hivatalos kereszténység és a népi vallás határainak, együttélésének és összefonódásának példái az átok-áldás, exorcizmus és ráolvasás, rontás és gyógyítás kérdései kapcsán.

Mindeme témák kutatása szinte reneszánszát éli ma Európa-szerte, de a cikkeim első publikálása óta hatalmasra duzzadt vallás- és művelődéstörténeti, folklorisztikai és történeti antropológiai szakirodalomra való utalásokkal nem egészítettem ki munkáimat (csak néhány új magyar kutatási eredménnyel); hivatkozásaim az első publikálás dátuma körüli kutatási állapotot, vagy inkább: erre vonatkozó akkori tudásomat tükrözik.

2002. május 30. Pócs Éva