Dr. Harka Ákos, Sallai Zoltán (2007)
Dr. Harka Ákos és Sallai Zoltán
A természetes életközösségekben egyetlen élőlény sem felesleges, mindegyiknek megvan a maga sajátos helye és szerepe. Anyagaival, energiatartalmával és kapcsolatrendszerével mindannyian hozzájárulnak a rendszer stabilitásához, a biológiai sokféleség fenntartásához. Természetes viszonyok között nincs értelme az egyes fajok értékét latolgatni, mert az igazi értéket maga a rendszer képviseli, amely valamennyi elemével együtt, egészében védendő.
Általános elvként a halászati vízterületekre is kimondja a törvény (1997. évi XLI. törvény a halászatról és horgászatról), hogy minden olyan fogási eszköz és módszer tiltott, amely a halállományt és élőhelyét károsíthatja. Ezért zárja ki például a mérgező és kábító hatású anyagok meg a robbanószerek használatát, valamint a halakon súlyos sérülést okozó eszközök (pl. szigony) és módszerek (pl. gereblyézés) alkalmazását. Persze a halászati törvény végrehajtási rendeletei elsősorban a gazdasági szempontból értékes fajokat védik. Ezeknek a nemes halaknak a fogását két előírás szabályozza: a méretkorlátozás és a fajlagos tilalom.
A méretkorlátozás annak esélyét igyekszik megteremteni, hogy élete során legalább egyszer minden halpéldány részt vehessen a szaporodásban. Ennek érdekében úgy határozza meg az egyes fajok legkisebb kifogható méretét, hogy a halászat csak a már ivarérett korosztályokra irányuljon. A fogásra érett példányok minimális testhosszát – az orrcsúcstól a farokúszó kezdetéig mérve – az 1. táblázat mutatja be.
A másik korlátozás, amelyet fajlagos tilalomként szoktak említeni, rögzíti azt a naptári időszakot, amelynek tartama alatt – az eredményes szaporodás érdekében – tilos az illető faj példányainak fogása. Az 1997-től érvényben lévő, 2002-ben módosított tilalmi idők a 2. táblázatban láthatók.
4.1. táblázat - A legkisebb kifogható méretek
Faj | Méret |
---|---|
Kősüllő – Sander volgensis | 20 cm |
Sebes pisztráng – Salmo trutta m. fario | 22 cm |
Szivárványos pisztráng – Oncorhynchus mykiss | 22 cm |
Ponty – Cyprinus carpio | 30 cm |
Süllő – Sander lucioperca | 30 cm |
Pisztrángsügér – Micropterus salmoides | 30 cm |
Márna – Barbus barbus | 40 cm |
Amur – Ctenopharyngodon idella | 40 cm |
Balin – Aspius aspius | 40 cm |
Csuka – Esox lucius | 40 cm |
Kecsege – Acipenser ruthenus | 45 cm |
Harcsa – Silurus glanis | 50 cm |
4.2. táblázat - Tilalmi időszakok
Faj | Tilalmi idő |
---|---|
Sebes pisztráng – Salmo trutta m. fario | október 1. – december 31. |
Csuka – Esox lucius | február 15. – március 31. |
Balin – Aspius aspius | március 1. – április 30. |
Süllő – Sander lucioperca | március 1. – április 30. |
Kősüllő – Sander volgensis | március 1. – május 31. |
Kecsege – Acipenser ruthenus | március 1. – május 31. |
Ponty – Cyprinus carpio | május 2. – június 15. |
Márna – Barbus barbus | május 2. – június 15. |
Harcsa – Silurus glanis (10 kg alatti példányok) | május 2. – június 15. |
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtására kiadott 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet az egyes fajokból kifogható mennyiségről is intézkedik. Eszerint a horgász a méretkorlátozás alá tartozó halfajokból – a gyermek horgász kivételével – naponta legfeljebb összesen öt darabot, de fajonként legfeljebb három darabot, méretkorlátozás alá nem tartozó fajokból pedig naponta összesen tíz kilogrammot foghat ki. Amennyiben a horgász a méretkorlátozással nem védett halfajokból olyan példányt fog ki, amellyel a tíz kilogrammos súlyhatárt túllépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a méretkorlátozással nem védett halfajokra köteles arra a napra beszüntetni.
Az állami gyermek horgászjeggyel rendelkező horgász a méretkorlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen egy darabot, méretkorlátozás alá nem eső fajokból pedig naponta összesen öt kilogrammot foghat ki. Ha a gyermek horgász a méretkorlátozással nem védett halfajokból olyan példányt fog ki, amellyel az öt kilogrammos korlátozást túllépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a méretkorlátozással nem védett halfajokra köteles arra a napra beszüntetni.
4.3. táblázat - Természetvédelmi oltalom alatt álló halaink az egyes évek jogszabályai szerint
Halfajok | Védett (+) és fokozottan védett (*) halak az egyes évek jogszabályai szerint | Eszmei érték | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Magyar név | Latin név | 1974 | 1982 | 1988 | 1993 | 1996 | 2002 | Ft |
Tiszai ingola | Eudontomyzon danfordi | + | + | + | + | + | * | 250 000 |
Dunai ingola | Eudontomyzon mariae | + | + | + | + | + | * | 100 000 |
Viza | Huso huso | - | - | + | + | + | + | 10 000 |
Vágótok | Acipenser gueldenstaedtii | - | - | + | + | + | + | 10 000 |
Simatok | Acipenser nudiventris | - | - | + | + | + | + | 10 000 |
Sőregtok | Acipenser stellatus | - | - | - | + | + | + | 10 000 |
Kecsege | Acipenser ruthenus | + | - | - | - | - | - | - |
Dunai nagyhering | Alosa pontica | - | - | - | - | - | + | 2 000 |
Leánykoncér | Rutilus pigus | - | - | - | - | - | + | 10 000 |
Gyöngyös koncér | Rutilus frisii meidingeri | - | - | - | - | - | + | 2 000 |
Nyúldomolykó | Leuciscus leuciscus | - | - | + | - | - | - | - |
Vaskos csabak | Leuciscus souffia agassizi | + | + | + | + | + | + | 10 000 |
Fürge cselle | Phoxinus phoxinus | - | - | - | + | + | + | 2 000 |
Kurta baing | Leucaspius delineatus | - | - | + | + | + | + | 2 000 |
Sujtásos küsz | Alburnoides bipunctatus | + | + | + | + | + | + | 2 000 |
Állas küsz | Chalcalburnus chalcoides | - | - | - | + | + | + | 10 000 |
Petényi-márna | Barbus peloponnesius petenyi | + | + | + | + | + | * | 100 000 |
Fenékjáró küllő | Gobio gobio | - | - | - | - | - | + | 2 000 |
Halványfoltú küllő | Gobio albipinnatus | + | + | + | + | + | + | 10 000 |
Felpillantó küllő | Gobio uranoscopus | + | + | + | + | + | + | 50 000 |
Homoki küllő | Gobio kessleri | - | - | + | + | + | + | 10 000 |
Szivárványos ökle | Rhodeus sericeus | - | - | - | - | - | + | 2 000 |
Réticsík | Misgurnus fossilis | + | + | + | + | + | + | 2 000 |
Vágócsík | Cobitis elongatoides | + | + | + | + | + | + | 2 000 |
Törpecsík | Sabanejewia aurata | + | + | + | + | + | + | 2 000 |
Kövicsík | Barbatula barbatula | + | + | + | + | + | + | 2 000 |
Lápi póc | Umbra krameri | + | + | + | + | + | * | 100 000 |
Pénzes pér | Thymallus thymallus | - | - | - | + | + | + | 10 000 |
Dunai galóca | Hucho hucho | + | + | + | - | * | * | 100 000 |
Tüskés pikó | Gasterosteus aculeatus | - | + | + | - | - | - | - |
Botos kölönte | Cottus gobio | - | - | + | + | + | + | 10 000 |
Cifra kölönte | Cottus poecilopus | + | + | + | + | + | + | 10 000 |
Széles durbincs | Gymnocephalus baloni | - | - | - | + | + | + | 2 000 |
Selymes durbincs | Gymnocephalus schraetser | + | + | + | + | + | + | 10 000 |
Magyar bucó | Zingel zingel | + | + | + | + | + | * | 100 000 |
Német bucó | Zingel streber | + | + | + | + | + | * | 100 000 |
Folyami géb | Neogobius fluviatilis | - | - | + | + | - | - | - |
Tarka géb | Proterorhinus marmoratus | + | + | - | - | - | + | 2 000 |
1974-től kezdve a kiemelkedő természeti értéket képviselő halakat is törvény védi, fogásuk tilos. A védett halak köre változott az évek során, ugyanis a védetté nyilvánítás feltételei nincsenek egyértelműen meghatározva, és így az egyéni mérlegelés is szerepet játszik a döntésben. A védett fajok száma 1974-ben 19 volt, jelenleg 34, melyből 7 fokozottan védett. A 3. táblázat áttekintést ad arról, hogy miként alakult a védett halak köre az utóbbi évtizedekben.
Védett halaink között egy sincs, melynek fogása kifejezett célja lenne a halászatnak vagy a horgászatnak. Megritkult, eltűnőben lévő halaink számára tehát a védetté nyilvánítás önmagában biztosan nem hoz megoldást. Mert mit ér a réticsík fogásának tilalma, ha hagyjuk kiszáradni az életterét adó mocsarat? És hiába védjük a fürge csellét meg a kövicsíkot, ha az otthonukat adó patakot tavak láncolatává duzzasztják. Helyettük bodorka, razbóra és ezüstkárász fogja benépesíteni a vizet.
Ennek ellenére a védetté nyilvánításnak van jelentősége. Egyrészt ugyanis ráirányítja a figyelmet kiemelkedő természeti értékeinkre, másrészt a védett fajok egyedeire megállapított eszmei érték megadásával lehetővé teszi az okozott károk pénzbeli kifejezését. Megőrizni azonban csak úgy tudjuk az értékes fajokat, ha az élőhelyet és az életközösséget, amelyben élnek, egészében védjük a károsító hatásoktól.
Az egyes országok jogszabályain túlmenően nemzetközi egyezmények is szolgálják a halak és a vizes élőhelyek védelmét.
A Magyarország által is törvénybe iktatott Washingtoni Egyezmény (CITES) a kereskedelem korlátozásával igyekszik óvni a veszélyeztetett fajokat. A megállapodás II. függeléke, amely a kevésbé veszélyeztetett fajokat tartalmazza, valamennyi tokféle halunkat érinti. Ezek nemzetközileg csak korlátozott mennyiségben forgalmazhatók, és kizárólag az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján (4. táblázat).
A Berni Egyezmény, amelyhez hazánk 1990-ben csatlakozott, az európai vadon élő növények és állatok, valamint természetes élőhelyeik védelmét segíti. Ebben a tagállamok kötelezettséget vállalnak rá, hogy megteszik a szükséges jogi és adminisztratív intézkedéseket az egyezmény függelékeiben szereplő fajok védelme és fennmaradása érdekében. Az egyezmény II. függelékében a fokozottan védett, III. függelékében a védett, illetve kevésbé veszélyeztetett, de sérülékeny állatfajok szerepelnek. A II. függelékben halaink közül a fokozottan védett lápi póc, míg a III. függelékben 41 sérülékeny halfaj található. Utóbbiak közül zárójelben adjuk meg azokat, amelyekre nézve Magyarország kötelezettséget nem vállalt (4. táblázat).
Az Európai Unió természetvédelmének gerincét a Natura 2000 nevet viselő program adja. Ennek lényegét az 1979-ben elfogadott, majd 1992-ben lényegesen kibővített úgynevezett Madár- és élőhelyvédelmi irányelvek (Bird and Habitat Directive) foglalják össze. A dokumentum eredetileg csak a madárvilág megóvását célozta, utóbb azonban úgy egészült ki, hogy hatálya valamennyi vadon élő európai növény- és állatfajra kiterjed. Halaink közül 34 szerepel név szerint az irányelv mellékleteiben. A II. függelék a közösség szempontjából jelentős növény- és állatfajokat tartalmazza, amelyek megőrzéséhez különleges természetmegőrzési területek kijelölése szükséges (NATURA 2000). A IV. függelék a közösségi jelentőségű, szigorú védelmet igénylő növény- és állatfajokat tartalmazza, míg az V. függelékben azokat a növény- és állatfajokat találhatjuk meg, amelyek természetből való kivétele, illetve hasznosítása adminisztratív korlátozást igényelhet. Az irányelv függelékeiben szereplő fajok fenntartásáról, élőhelyeik és létfeltételeik biztosításáról valamennyi tagállam gondoskodni köteles. A fontosabb nemzetközi természetvédelmi egyezményekben szereplő halainkról a 4. táblázat nyújt tájékoztatást, amelyben római szám jelzi, hogy az adott fajt az egyezmény hányas számú függeléke említi.