Növénytan
Tartalom
A földi élet mintegy 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt alakulhatott ki a meleg őstengerekben. A jelenlegi élővilág az azóta eltelt hosszú idő alatt érte el mai formáját. Először valószínűleg szerves anyagokat tartalmazó kocsonyás cseppek jöttek létre, amelyekből később kialakultak az első egysejtű élőlények. Az első sejtes szervezetek olyanok lehettek, mint a forró és kénes vizekben, valamint a nagyon mély tengerekben élő ősbaktériumok. Az olyan egysejtű szervezetek, mint pl. az ostoros moszatok , már a szerveződés sokkal magasabb szintjén állnak. Sok moszatban és gombában a sejtekből sejtfonalak jöttek létre, majd fokozatosan kialakult a teleptest . A teleptest sok sejtből áll, de a sejtek szinte mindegyike azonos feladatokat lát el. A szövetek és a szervek kezdeményei a mohákon jelentek meg . Ezekben a növényekben a szár és a levél elkülönülése következtében a sejtek már részben eltérő működéseket végeznek. Víz- és tápanyagok felvételére azonban még minden mohasejt képes. Testük felépítése és sejtjeik működése alapján a mohák tehát a telepes és a hajtásos növények között helyezkednek el. A harasztokban már igazi szövetek és szervek jelennek meg. A szöveteket hasonló alakú, felépítésű és működésű sejtek alkotják. A szervek különböző, de mindig rájuk jellemző szövetekből épülnek fel. A harasztok szervei a gyökér, a szár és a levél. A virág a nyitvatermőkben , a termés pedig a zárvatermőkben jelenik meg először.
