Növénytan
A mérsékelt égöv és a sivatagi öv között, a tengerek és az óceánok közelében húzódik a téli esők zónája. Nyara hosszú és forró, tele pedig rövid, enyhe és csapadékos. A hőmérséklet többnyire nem süllyed fagypont alá.
A legismertebb ilyen terület a Földközi-tenger környéke, az ún. mediterrán vidék . A hűvös tél és a száraz nyár miatt a növények tavasszal borítják virágba gyönyörű tájait. Egykor örökzöld erdők uralták legnagyobb részét, melyeket már az ókorban itt élők kiritkítottak. A fakivágás és a nagymértékű legeltetés következtében a talajokat a téli eső elmosta.
A mediterrán vidék nyugati részén a paratölgy örökzöld erdei terjedtek el. Vastag, puha kérgéből, lehántását követően , dugókat, szigetelőanyagot és hajókra mentőöveket készítenek. A mediterráneum keleti részein a libanoni cédrus alkotott egykor erdőket. Tűlevelű, a fenyőkkel rokon növény. Egyes egyedei matuzsálemi kort (több, mint 1000 évet) értek meg. Kártevőknek ellenálló, rózsaszín, kellemes illatú fája már az ókorban keresett árucikk volt: gályákat és az egyiptomi múmiáknak szarkofágokat készítettek belőle. A rendkívül leleményes kecskék is hamar fölfedezték, hogy a libanoni cédrus könnyen megmászható fa. Ágain sétálgatva lecsipegették a csomókban elhelyezkedő tűleveleket, hozzájárulva ezzel a fák pusztulásához. Állományai mára annyira megritkultak, hogy néhány megmaradt ligetét kőfallal védik.
A fák mellett sok közismert cserje és lágyszárú növény is a mediterrán területek közismert növényei közé tartozik. A cserjék közül a nemes babér bőrnemű leveleit fűszerként hasznosítjuk. A lágyszárúak közül az illóolaj-tartalmuk miatt nagyon illatos kakukkfüvekből, levendulából és rozmaringból készítenek illatszereket és fűszereket.
