A hideg éghajlati övben a tél hosszú és hideg, a nyár pedig rövid és hűvös. A sarkvidékek felől többnyire erős, hideg szél fúj. Ilyen éghajlati feltételek mellett a fák már nem élnek meg, és a sarkvidékek felé eső leghidegebb tájakon már növények sincsenek. Ez már az örök hó birodalma. A napsugárzásból eredő kevés hő a hó és a legfelső talajréteg megolvasztására használódik el. Az alsóbb talajrétegek állandóan fagyottak, aminek következtében a legmelegebb hónapokban az olvadásból felgyülemlő víz nem szivárog el, és az egész táj mocsárrá változik. A mostoha körülmények ellenére a tajgával szomszédos részeken összefüggő növénytakaró alakul ki. Ennek a területnek a neve tundra . Kevés növényfaj él itt meg. Közülük legfontosabbak a törpecserjék, a pázsitfüvek, valamint a legzordabb feltételek között élő zuzmók és mohák. A törpecserjék gyakran a nyáron legmelegebb és szélnek legkevésbé kitett földfelszínen kúsznak. A fagyott talaj miatt csak sekélyen gyökerezhetnek. A zuzmók a szárazabb, a mohák a nedvesebb tajgán élnek. A tundra egyik legfontosabb zuzmófaja a rénszarvasoknak táplálékot nyújtó rénszarvaszuzmó .