Egyszerű választás: minden feladatban a nagybetűkkel jelölt, öt lehetséges megoldás egyike helyes, ezt kell kiválasztani.

1. A trópusi magashegységekben
A. moha- és páfrányborítású fák köderdőket alkotnak
B. a megfigyelhető szintezettség oka, hogy a csapadék fölfelé egyenletesen csökken
C. a legalacsonyabb régiókban üstökösfák és párnás kétszikűek uralják a társulásokat
D. fölfelé haladva a besugárzás gyengül
E. az Egyenlítő közelében nincs fagy

2. A tajgára jellemző:
A. a Földön ebben a zónában a legkisebbek az évi hőmérséklet-ingadozások
B. a csapadék általában nagyon sok
C. a hideg övben húzódik
D. az éghajlat nedves
E. az erdő cserje- és gyepszintje gazdag

3. Hol legnagyobb a planktonsűrűség?
A. a meleg tengerek nyílt vízi részében
B. a meleg tengerek parti régiójában
C. a hideg tengerek nyílt vízi részében
D. a hideg tengerek parti régiójában
E. a mélytengerekben

4. A sivatagok növényei
A. a Szaharában a kaktuszok
B. Amerikában vízraktározó kutyatejfélék
C. rövid életidejű növények, amelyek csapadék esetén gyorsan kihajtanak és termést hoznak
D. nagyszámú mohafaj
E. az aljnövényzet páfrányai

5. A szavanna fáira jellemző:
A. örökzöldek
B. az Egyenlítőtől távolodva sűrűségük egyre csökken
C. sokkal több fajhoz tartoznak, mint az esőerdő fái
D. rajtuk nagy tömegben élnek fánlakó növények
E. magasságuk általában meghaladja a 30 métert

6. Mik a palánkgyökerek?
A. a trópusi esőerdőkben a felső lombkoronaszintet alkotó fákat tövüknél a kidőlés ellen megtámasztó szervek
B. a homokos tengerfenéken élő egyszikű tengeri füvek gyökerei
C. a fánlakó növények sajátos gyökerei, amelyek vízpára megkötésére szolgálnak
D. az óriási termetű barnamoszatok aljzatba kapaszkodó szervei
E. a folyóparti fűzbokrokat az elsodrás ellen rögzítő gyökerek

7. A tundra jellemző növényei:
A. fenyők és nyír
B. talajhoz simuló fák és párnás növények
C. lombhullató fák
D. zuzmók és páfrányok
E. fagytűrő moszatok

8. Mi a legfontosabb különbség a szárazföldi és a tengeri ökológiai rendszerek anyagforgalma között? 
A. a tengerben az anyagforgalom gyorsabb
B. a tengerben az anyagok körforgalmából nagyobb mennyiségű anyag lép ki hosszú időre az ülepedés miatt
C. a tengerekben nincsenek csúcsragadozók
D. a tengerekben a növényzet több szén-dioxidhoz jut
E. a tengeri életközösségek kevesebb oxigént termelnek

9. Mi a macchia?
A. a félsivatagok jellegzetes növénytársulása
B. sajátos növényi életforma a füves szavannán
C. a meleg és a napsugárzás elleni védekezési mechanizmus a mediterráneumban
D. természetes növénytársulás a mediterrán területeken
E. a keménylombú erdő kiirtása után kialakuló tövises bozót

10. Mi a különbség a hideg és a meleg tengerek között?
A. a hideg tengerekben lefelé nő, a meleg tengerekben lefelé csökken a növényzet produktivitása
B. a hideg tengerekben a parti, a meleg tengerekben a nyílt vízi régió növényzete a leggazdagabb
C. a barnamoszatok a hidegebb tengerekben terjedtek el, a meleg vizekben ritkán fordulnak elő
D. a hideg tengerek évi hőingása jóval nagyobb, mint a meleg tengereké
E. a hideg tengerek vize nagyobb sótartalmú, mint a meleg tengereké

Többszörös választás: minden feladathoz négy, számozott válasz tartozik, melyek közül egy vagy több is lehet helyes. Jó megoldások csak az alábbi, nagybetűkkel jelölt kombinációk valamelyikében fordulnak elő:
A = 1., 2. és 3. válasz helyes
B = 1. és 3. válasz helyes
C = 2. és 4. válasz helyes
D = csak a 4. válasz helyes
E = mind a négy válasz helyes
Megoldásként a megfelelő nagybetűt kell megadni. 

11. A meleg tengerekre jellemző:
1. a nyílt vizeken a fényt mélyen áteresztik
2. évi hőingásuk gyakran 1 °C-nál is kisebb
3. bennük gyér a növényi plankton
4. a víz oldott oxigéntartalma nagy

12. Mi jellemző a trópusi esőerdő szintezettségére?
1. a főképp bambuszból álló gyepszint sűrű, erősen záródik
2. a felső lombkoronaszint nem zárt
3. a cserje- és a gyepszint élesen elkülönül
4. három lombkoronaszint különböztethető meg

13. Milyen az egyenlítői övben az életközösség élettelen környezete?
1. a hőmérséklet magas
2. a levegő az alacsony páratartalom miatt száraz
3. a csapadék egész évben bőséges
4. az éves hőingás meglehetősen nagy

14. Az esőerdei liánok:
1. a talajban gyökereznek
2. száruk a fák törzsén fölkúszik
3. lombjuk akár 50 m magasságban is lehet
4. más néven fánlakó növények

15. Az esőerdei fánlakó növények közé tartoznak:
1. orchideák
2. páfrányok
3. mohák
4. zuzmók

16. A trópusi esőerdők...
1. fajgazdagsága rendkívül nagy
2. örökzöldek
3. a szárazföldek legnagyobb biomasszatermelő életközösségei
4. növényei az év meghatározott hónapjaiban virágoznak és érlelnek termést

17. A szavannák éghajlatára jellemző:
1. az évi középhőmérséklet lényegesen alacsonyabb, mint az egyenlítői éghajlaton
2. a csapadék évi mennyisége kevesebb, mint az egyenlítői éghajlaton
3. négy évszak alakul ki
4. a csapadék eloszlása egyenetlen az év során

18. A zonális sivatagokra jellemző:
1. a napi hőingás nagy
2. az évi középhőmérséklet általában 10 °C-nál alacsonyabb
3. az évi átlagos csapadékmennyiség nem éri el a 100 mm-t
4. közéjük tartozik a Góbi

19. A természetes erdőket alkotó fák között jellemzőek a tölgyek:
1. a keménylombú erdőben
2. az erdőssztyeppen
3. Magyarország vízparti ármentes területein
4. középhegységeinkben 400 m tengerszint feletti magasságban

20. A mérsékelt övi füves pusztákra jellemző:
1. a növényeknek csak télen van nyugalmi periódusuk
2. elnevezésük préri, pampa vagy sztyepp
3. legtömegesebb növényeik kétszikűek
4. a szárazföldek belsejében alakultak ki

21. A babérlombú erdőkre jellemző:
1. a szubtrópusi monszun éghajlaton kialakulnak
2. örökzöldek
3. elterjedési területükön a nyár csapadékos
4. elterjedési területükön a tél száraz

22. A mérsékelt övi lombhullató erdőkre jellemző:
1. kialakulásukhoz legalább évi 500 mm csapadék szükséges
2. biomasszájuk zömét a fák termelik
3. általában csak egy-két fafaj alkotja az erdőt
4. a lombhullatás szerepe a párologtatás csökkentésével a kiszáradás elkerülése

23. A tundra földrajzi-éghajlati viszonyaira jellemző:
1. a csapadék általában nem haladja meg az évi 400 mm-t
2. a tengerpartok közelében általában zordabb, a kontinensek belsejében enyhébb az időjárás
3. az évi középhőmérséklet 0 °C alatti
4. ritkán fúj szél

24. A mérsékelt övi magashegységekbe
1. fölfelé haladva a hőmérséklet 100 méterenként átlagosan 0,5 °C-kal csökken
2. a lomberdők zónája fölött fenyőerdők következnek
3. bizonyos magasságig többnyire nő a csapadék mennyisége
4. a függőleges zonalitás a sarkok felé haladó övezetességhez hasonlít

Ötféle asszociáció: azt kell eldönteni, hogy a megállapítások melyik, nagybetűvel jelölt fogalomra vonatkoznak. Minden feladatnak csak egy helyes megoldása van. Válaszként a megfelelő nagybetűt kell megadni. 
A. tajga
B. egyenlítői esőerdő
C. szavanna
D. sivatag
E. egyik sem a fentiek közül
25. fái nagyrészt örökzöld nyitvatermők
26. zonálisan a térítők mentén alakul ki
27. humusztartalmú talajszintje az 5 méteres mélységet is elérheti
28. jellemzően a szubtrópusi területeken  jelenik meg
29. csak az északi féltekén fordul elő
30. talajának a gyors lebomlás és tápanyagfelvétel miatt kicsi a humusztartalma

Egyszerű választás: minden feladatban a nagybetűkkel jelölt, öt lehetséges megoldás egyike helyes, ezt kell kiválasztani.

1. Melyik a legelterjedtebb hazai természetes erdőtársulás?
A. a mészkerülő bükkös
B. az égeres láperdő
C. a zárt dolomitsziklagyep
D. a cseres-tölgyes
E. a homoki tölgyes

2. A magyarországi középhegységekben fölfelé haladva a következő sorrendben követik egymást a klímazonális társulások:
A. gyertyános-tölgyes - cseres-tölgyes - bükkös
B. cseres-tölgyes - gyertyános-tölgyes - bükkös
C. molyhos-tölgyes - cseres-tölgyes - gyertyános tölgyes
D. hárs-kőris sziklaerdő - molyhos-tölgyes - cseres-tölgyes
E. cseres-tölgyes - gyertyános-tölgyes - hárs-kőris sziklaerdő

3. A homoki szukcesszió pionír- és zárótársulása:
A. homokpusztarét - zárt homoki tölgyes
B. nyílt homoki pusztagyep - nyáras-borókás
C. rozsnokos pusztagyep - nyílt homoki tölgyes
D. nyílt homoki pusztagyep - nyílt homoki tölgyes
E. rozsnokos pusztagyep - zárt homoki tölgyes

4. Mik a lejtősztyepprétek?
A. a sziklafelszíneket borító zárt gyeptársulások
B. tisztások az erdős hegyoldalakon 
C. a homoktalajon kialakuló gyeptársulások egyik típusa
D. szikes talajokon létrejövő gyepes társulás
E. állandóan nedves talajon megjelenő füves rét

5. A mocsárrétekre jellemző:
A. magukra hagyva fajösszetételük állandó marad
B. talajukban tőzeg képződik
C. takarmánytermelésre alkalmatlanok
D. talajuk friss vízellátású, de nyáron kiszárad
E. jellemző fajuk a gyékény és a káka

6. Feltöltődéskor, a vízmélység csökkenése során a következő társulások követik egymást:
A. gyökerező hínár - lebegő hínár - magassásos - nádas
B. lebegő hínár - gyökerező hínár - magassásos - nádas
C. lebegő hínár - gyökerező hínár - nádas - magassásos
D. lebegő hínár - gyökerező hínár -magassásos - ligeterdő
E. gyökerező hínár - lebegő hínár - ligeterdő - magassásos

Többszörös választás: minden feladathoz négy, számozott válasz tartozik, melyek közül egy vagy több is lehet helyes. Jó megoldások csak az alábbi, nagybetűkkel jelölt kombinációk valamelyikében fordulnak elő:
A = 1., 2. és 3. válasz helyes
B = 1. és 3. válasz helyes
C = 2. és 4. válasz helyes
D = csak a 4. válasz helyes
E = mind a négy válasz helyes
Megoldásként a megfelelő nagybetűt kell megadni. 

7. A következők közül melyik erdőtársulás cserje- és gyepszintje jól fejlett?
1. cseres-tölgyes
2. gyertyános-tölgyes
3. molyhos-tölgyes
4. mészkerülő bükkös

8. Mi jellemző a láperdőkre?
1. területüket az év nagy részében pangó, nem cserélődő víz borítja
2. talajuk tőzeges
3. jellemző fájuk gyakran az enyves éger
4. gyakori bennük a nyír

9. Mi jellemző a lucfenyő hazai természetes előfordulásaira?
1. lombos fákkal soha nem elegyedik
2. erdeinek aljnövényzete a savas talajt jól tűri
3. klímazonális erdőket alkot
4. csak a nyugati országrészben fordul elő

10. Mi jellemző a szikesekre?
1. a nagymértékű párolgás miatt Na-sók halmozódnak fel a talaj felső rétegében
2. az itt élő növények gyökerének nedvszívó képessége igen nagy
3. a talaj tömör, nem morzsalékos
4. a talajfelszín hőingadozása csekély

11. Az alábbi állítások közül melyik vonatkozik a sziklagyepekre?
1. fajösszetételük kialakulásában az alapkőzet hatása érvényesül
2. két hazai típusuk van, az egyik szilikátos kőzeteken, a másik dolomiton fordul elő
3. csak foltokban borítják a felszínt
4. zárótársulások

12. Az alábbiak közül melyik elsősorban víz által meghatározott társulás?
1. láprét
2. bokorfüzes
3. tölgy-kőris-szil ligeterdő
4. vakszik

Négyféle asszociáció: két fogalom azonos, illetve eltérő jellemzőit kell felismerni; a megállapítások vagy az egyik (A), vagy a másik (B), vagy mindkét (C), illetve egyik fogalomra sem (D) vonatkoznak.
A. hazai klímazonális társulások
B. hazai intrazonális társulások
C. mindkettőre jellemző
D. egyikre sem jellemző

13. ilyenek a láperdők
14. elsődlegesen az éghajlattól függő társulások
15. tölgyesek tartoznak közéjük
16. például a szikesek társulásai
17. mindig zárótársulások
18. közéjük tartoznak a havasi gyepek
19. közéjük tartoznak a sziklagyepek
20. 700 m tengerszint fölötti magasságban a bükkösök