Növénytan
A DNS aktivitása a nukleoszómákra való feltekeredésével és további tömörülésével jelentősen csökken. Különösen a H1 hiszton jelenléte gátolja a benne tárolt információk átírását. A sejtosztódások közötti szakaszban, az ún. interfázisban is megfigyelhetünk a kromatinállományban olyan szakaszokat, amelyek soha nem tekerednek le. Ezeket az információ leadásában részt nem vevő, inaktív részeket heterokromatinnak nevezzük. A letekeredett, és így kevésbé festődő részek neve eukromatin. Ezek folyamatosan leadják a bennük tárolt információkat.
Sejtosztódáskor az egész kromatinállomány fénymikroszkóppal is látható pálcikaszerű testekké, kromoszómákká tömörül össze. A heterokromatikus és az eukromatikus részek a kromoszómákon egymástól elkülönülten helyezkednek el. Annak érdekében, hogy minden utódsejtbe azonos mennyiségű örökítő anyag jusson, a DNS anyaga az interfázisban megkettőződik. Ennek eredményeképpen a kromoszómák a sejtosztódás kezdetén két leánykromoszómát (kromatid) tartalmazó páros struktúrákként jelennek meg, amelyeknek alkotóit csak a centromeron nevű kromoszómarészlet tartja össze. Az összetömörült DNS-t tartalmazó kromomerek és az azokat egymással összekapcsoló kromonéma-fonalak a kromatidok alapanyagába, a mátrixba ágyazódnak.
A sejt minden egyes kromoszómája azonosítható a nagysága, a formája és a sávozottsága alapján. A kromoszómaszerelvényt alkotó kromoszómák száma fajonként igen eltérő lehet, és nem függ a taxon[243] evolúciós[244] törzsfán elfoglalt helyétől. A termesztett növények közül pl. a lóbab 12, a kukorica 20, a szója 40, a búza 42, a dohány és a burgonya 48 kromoszómát tartalmaz testi sejtjében. A fészekvirágzatú Haplopappus gracilis sejtjeiben 4, a kígyónyelv egy sejtjében pedig mintegy 1260 kromoszóma van.
A legtöbb kromoszómán egy vagy két befűződést figyelhetünk meg. Az ízület (centromeron) a kromoszóma ún. elsődleges befűződésénél, egy heterokromatikus részletben található. Sok egyszikű növény kromoszómáján nincs elsődleges befűződés, és centromeron sem alakul ki. Azokban a növényi sejtekben, ahol a centromeron jelen van, sejtosztódáskor az elsődleges befűződés két oldalán egy-egy korong alakú, a magorsófonalak megtapadására szolgáló képződmény jelenik meg. Ennek neve kinetochor. A centromeron nélküli szervezetek kromoszómáin a magorsófonalak szétszóródva tapadnak meg. A kromoszómák centromeron által összekötött karjai a végdarabok (telomer). Egyes kromoszómákon másodlagos befűződés is megfigyelhető, amely egy függeléket (satellit) köt a kromoszómához. Ez a befűződés tulajdonképpen semmivel sem vékonyabb, mint a kromoszóma többi része, de fonalai lazábban helyezkednek el, és ezért tűnik vékonyabbnak. A másodlagos befűződés a sejtmagvacska sejtosztódást követő kialakulásának a helye; ezért nukleólusz-organizátornak is nevezzük.
Egyes sejtekben előfordul a kromatinnak egy különleges formája, a politén kromoszóma, amelyben fénymikroszkóp alatt még az egyes gének[245] is jól kivehetők. A politén kromoszóma kromatidok vastag nyalábjaiból áll, amelyek úgy jönnek létre, hogy a megduplázódott kromoszómák a sejt osztódásának hiányában sok elmaradt sejtciklust követően is egymással összetapadva maradnak. Politén kromoszómák a bab, a borsó, a mák, a búza, a kukorica és a hagyma nemzetséghez tartozó növények bizonyos sejtjeiben (pl. a bab csírafüggesztősejtjeiben) fordulnak elő leggyakrabban. Sokszor előfordul az is, hogy a sejtosztódás nélkül megduplázódott kromoszómák elválnak egymástól, és a sejtmagban együtt maradnak. Ilyenkor beszélünk poliploidiáról. A poliploidia révén az evolúció folyamán sok, számunkra előnyös tulajdonságú növény jött létre. Így pl. a közönséges búza hatszoros (hexaploid) kromoszóma-garnitúrájú. Négyszeres és kétszeres kromoszómaszámú vonalak keresztezésével állítják elő a cukorrépa termesztett hibridjeit[246] is.
A sejtmagvacskák a sejtmag meglehetősen sűrű állományú részei. Számuk fajra jellemző. A riboszomális RNS (rRNS) szintézisének és a riboszóma-alegységek képzésének a helyei.
[243] Taxon valamennyi rendszertani egység (faj, alfaj, változat, forma, törzs, osztály, rend, család, nemzetség stb.) közös neve.
[244] Az evolúció szó jelentése: fejlődés. A biológiai evolúció (törzsfejlődés) az élő anyag keletkezése az élettelenből és változatosságának kialakulása a Föld története folyamán.
[245] Génnek többnyire a DNS egy fehérjét kódoló, vagy pedig egy tulajdonság fenotípusos megjelenését meghatározó darabját tekintjük. A gének együtt alkotják az egyed genetikai információit tartalmazó genomot. Az újabb felfedezések (áthelyeződő, valamint egymást átfedő gének, információleadásban közre nem működő ismétlődő szekvenciák megismerése) tükrében a gén és a genom pontos körülhatárolhatóságát sokan vitatják.
[246] A hibridizáció kereszteződést jelent, aminek eredményeképpen keverékfajok, keverékvonalak stb. (együttesen: hibridek) keletkeznek.