Növénytan
Sok növény hajtásában és gyökerében az elsődleges bőrszövet a kambium működése eredményeképpen meginduló másodlagos vastagodás következtében szétszakadozik. A szakadás helyén aktivizálódnak a sebhormonok, és a kéregben másodlagos merisztémaszövetet (phellogen) hoznak létre. Ennek sejtjei osztódásaikkal befelé paraalapszövetet (phelloderma), kifelé pedig paraszövetet (phellom) képeznek. A fellogén, a felloderma és a fellom együtt alkotja a másodlagos bőrszövetet, a peridermát . A fellom elparásodott falú sejtjei keletkezésüket követően hamar elpusztulnak. Sejtüregükben levegő vagy korhadásgátló anyagok - gyanta és tannin - halmozódnak fel. Szorosan záródó rétegeik nem engedik át a levegőt és a nedvességet, jól szigetelnek, valamint a mechanikai hatásokkal szemben is védenek. A peridermán helyenként kialakuló nyílások a paraszemölcsök (lenticella) . Parát nem tartalmazó töltősejtek közbeiktatódásával jönnek létre. Sejtközötti járataik révén biztosítják az anyagforgalmat a belső szövetek és a külső környezet között. Alakjuk és méretük fajra jellemző; a bodza ágán, a burgonya gumóján, valamint a vadkörte termésén szabad szemmel is észrevehetők. A másodlagosan nem vastagodó egyszikű növényeken nem alakul ki periderma.
A szár és a gyökér további vastagodásakor a periderma is szétszakad. A beljebb elhelyezkedő szövetrétegekben újabb fellogén jön létre, amely ismét másodlagos bőrszövetet képez. Ez a folyamat többször megismétlődik, aminek következtében a kéreg teljesen felhasználódik. Ekkor már a parakambium létrehozásában a háncsrész elemei is közreműködnek. A háncselemek bőrszövetben való megjelenésétől kezdve harmadlagos bőrszövetről, héjkéregről (rhytidoma) beszélünk. A ritidoma jelenléte vagy hiánya, repedéseinek mintázata és leválásának módja az egyes fafajok jellemző tulajdonsága. Ritidoma nélküli, tehát periderma által borított a bükkfa, a gyertyán és a mogyoró törzse. A juhar, a kecskerágó és a szilfa szárán vékony paralécek alakulnak ki, a bortermő szőlő héjkérge pedig hosszú csíkokban válik le. Mélyen berepedezett és így vastagabb cserepekben leváló a tölgyfa, míg sekélyen barázdált és nagyobb táblákban leváló a platán kérge. A héjkéreg gazdaságilag jelentős anyagokat is - pl. glikozidokat, cserzőanyagokat, kristályokat, gyantát, alkaloidokat - tartalmazhat. A fahéjfa kérgét az élelmiszeripar, a kininfáét pedig a gyógyszergyártás hasznosítja. A paratölgy 6-8 cm vastagságú peridermája és ritidomája fontos ipari nyersanyag (szigetelőanyag, parafadugók, mentőövek stb. gyártása) .
