A hajtáscsúcstól bizonyos távolságra megkezdődnek a differenciálódási folyamatok, amelyek eredményeképpen a szár elsődleges szövetei kialakulnak. Ezek a bél és a kéreg alapszövetei - parenchima-[335], szklerenchima-[336] és kollenchimaszövetek - valamint a prokambiumnyalábokból[337] differenciálódó elsődleges edénynyalábok és az epidermisz[338].
Az edénynyalábok elrendeződése eltér a különböző rendszertani csoportok szárában. A kétszikűekében pl. körben helyezkednek el, amelyet kívülről az elsődleges kéreg, belülről pedig a bél övez. A nyalábok közötti területen elsődleges bélsugarak kötik össze a kérget a béllel. A szár nyalábokat és bélszövetet tartalmazó központi részét gyakran nevezik központi hengernek, jóllehet ezt a részt az elsődleges kéregtől ritkán választja el olyan jól felismerhető réteg, mint az endodermisz[339] a gyökérben. Mivel azonban a fiatal kétszikűek legbelső kéregrétegének sejtjei sok keményítőt tartalmaznak, ezt az endodermisszel[340] homológ[341] sejtréteget keményítős hüvelynek nevezték el. Idősebb szervekben a keményítő eltűnik. Egyes fajokban - pl. közönséges aggófű - és a föld alatti módosult szárakban éppúgy, mint az ősibb hajtásos növényekben - pl. mételyfű, kígyónyelv - tipikus endodermisz[342] is kifejlődhet. Sok növényben a bélszövet tönkremegy, és helyén üreg jön létre . A szár kéregrészében kívül, az epidermisz[343] alatt, rendszerint klorenchima-[344] és kollenchimaszövet[345] húzódik.
Az epidermisz alatti mechanikai és asszimiláló alapszövetek többi szövettől elkülönülő rétegét hipodermának nevezzük. Ennek mechanikai szöveteit a kollenchimán[346] kívül szklerenchima[347] is alkothatja.
Az egyszikűekben az edénynyalábok a szár keresztmetszetében szórtan helyezkednek el . Itt is fel lehet ismerni egy olyan, edénynyalábokat magába foglaló részt, amely a központi hengernek, illetve egy azt körülvevő vékony részt, amely az elsődleges kéregnek felel meg. A legtöbb egyszikű szárában kívül több és kisebb, belül pedig kevesebb és nagyobb edénynyaláb helyezkedik el. Az epidermisz[348] alatti kéregrészben, valamint az edénynyalábok közvetlen környezetében szklerenchimaszövet[349] van. A kéreg szklerenchimájába[350] klorenchimaszövet[351] csoportjai ágyazódnak. Egyes egyszikűek /pl. a pázsitfüvek többsége/ szárának legbelsejében - éppúgy, mint a kétszikűekében - központi bélszövet alakul ki, amelyet a szártag gyors megnyúlása miatt létrejövő rexigén üreg válthat fel.
[335] A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló (izodiametrikus) szövet.
[336] A szklerenchima erősen megvastagodott falú, szűk sejtüregű, élő anyagot nem tartalmazó sejt vagy szövet. A szilárdításban játszik szerepet.
[337] Prokambium a szár és a gyökér azon elsődleges merisztémája, amelyből a szerv elsődleges (felülettel párhuzamos irányú osztódásokkal még nem vastagodott) szállítószövet-rendszere keletkezik.
[338] Az epidermisz a fiatal hajtás (elsődleges) bőrszövete.
[339] Az endodermisz kéreghatár: a gyökerek és a földbeli hajtások elsődleges kérgének legbelső, központi hengerrel határos sejtsora.
[340] Az endodermisz kéreghatár: a gyökerek és a földbeli hajtások elsődleges kérgének legbelső, központi hengerrel határos sejtsora.
[341] Homológok az azonos származású, de az evolúció folyamatában egymástól eltérő megjelenésűvé vált szervek, illetve az ilyen szervekkel végbemenő egyedfejlődés-típusok.
[342] Az endodermisz kéreghatár: a gyökerek és a földbeli hajtások elsődleges kérgének legbelső, központi hengerrel határos sejtsora.
[343] Az epidermisz a fiatal hajtás (elsődleges) bőrszövete.
[344] A klorenchima asszimiláló alapszövet.
[345] A kollenchima a fiatal, elsődleges felépítésű szervek részlegesen (pl. a sejtek sarkában vagy felülettel párhuzamos oldalain) megvastagodott falú, élő sejtekből álló szilárdító szövete.
[346] A kollenchima a fiatal, elsődleges felépítésű szervek részlegesen (pl. a sejtek sarkában vagy felülettel párhuzamos oldalain) megvastagodott falú, élő sejtekből álló szilárdító szövete.
[347] A szklerenchima erősen megvastagodott falú, szűk sejtüregű, élő anyagot nem tartalmazó sejt vagy szövet. A szilárdításban játszik szerepet.
[348] Az epidermisz a fiatal hajtás (elsődleges) bőrszövete.
[349] A szklerenchima erősen megvastagodott falú, szűk sejtüregű, élő anyagot nem tartalmazó sejt vagy szövet. A szilárdításban játszik szerepet.
[350] A szklerenchima erősen megvastagodott falú, szűk sejtüregű, élő anyagot nem tartalmazó sejt vagy szövet. A szilárdításban játszik szerepet.
[351] A klorenchima asszimiláló alapszövet.