A levéllemez csúcsa a leggyakrabban hegyes (pl. kolokán), kihegyezett (pl. mogyoró), tompa (pl. tavaszi kankalin), lekerekített (pl. tündérrózsa), levágott (pl. terpedt koronafürt), visszásszíves (pl. madársóska), szálkás (pl. zöld disznóparéj), szúrós (pl. boróka), tövises (pl. gyapjas aszat), kicsípett (pl. enyves éger) vagy csuklyás (pl. őszi csillagvirág) lehet.