A csésze a legtöbbször zöld színű, és alakja, valamint mérete jelentősen eltér a lomblevelekétől. A rózsák virágain azonban lomblevélszerű, a szarkaláb, a paprikavirág és a harangláb virágain pedig sziromszerű csészét figyelhetünk meg. Elcsökevényesedett, pikkelyszerű a földitök és a lonc, szőrnemű pedig sok fészekvirágzatú növény csészéje.
A forrt csésze a leggyakrabban sugaras szimmetriájú[454] (aktinomorf). Ismerünk azonban részarányos[455] (zigomorf) csészéket is, amelyek gyakran különböző méretű levelekből állnak, és így cimpáik is eltérő hosszúságúak. Ilyen zigomorf csészéjű pl. a bab, a gyújtoványfű, a zsálya, a gyíkfű és a csukóka virága. Duzzadt, felfújt a hólyagos habszegfű és a zsidócseresznye, zacskószerű kiöblösödést tartalmazó a csukóka csészéje. A fekete áfonya forrt csészéje felül tagolatlan, ép szélű.
Előfordul, hogy a csészéhez hasonlító fellevelek közvetlenül a virág alatt egy látszólagos csészekört (ún. ál-, külső vagy mellékcsészét) képeznek. Az álcsésze előfordulása jellemző pl. a rózsafélék, a mályvafélék és a szegfűfélék családjainak egyes fajaira .