Növénytan
A virágos növények porzólevelei (stamen) a harasztok mikrosporofillumaiból[462] származnak. Rajtuk a legtöbbször 4, virágport termelő virágporzsák (pollenzsák) van, amelyek a virágtalanok mikrosporangiumaival[463] homológ[464] szervecskék. Előfordul, hogy a pollenzsákok közötti válaszfalak (septum) tökéletlen fejlődése miatt egy porzón csak kettő, illetve egy pollenzsák fejlődik. Mindennek alapján megkülönböztetünk négyüregű, kétüregű és együregű porzókat. A nyitvatermők nyitott porzóleveleinek felszínén a pollenzsákok szabadon helyezkednek el.
A nyitvatermők és az ősibb zárvatermők virágaiban sok, spirális vonal mentén elrendeződő porzólevél van (primer polyandria). A később kialakult taxonok[465] ciklikusan[466] elrendeződő porzólevelei abortusz[467] folytán fokozatosan kettő (obdiplostemon), majd egy (monostemon) virágkörre korlátozódtak. A ciklikus felépítésű virágok szomszédos köreiben a virágalkotók eredetileg egymással alternáltak, vagyis nem egymás mögött, hanem a két kör két-két alkotója közötti átlók metszéspontjában helyezkedtek el (alternancia jelensége). Ennek következtében két porzókör jelenlétekor a külső (ún. episepal) kör tagjai a külső virágtakarókör tagjaival, a belső (ún. epipetal) porzókör tagjai pedig a belső virágtakarókör tagjaival kerültek fedésbe. Az egyik porzókör abortusz[468] következtébeni kiesését az alternancia megszűnése jelzi; a viráglevelek elhelyezkedése alapján az is megállapítható, hogy melyik porzókör abortálódott. Az is előfordul, hogy redukció[469] következtében a porzólevelek csökevényesekké válnak. Ezek neve sztaminódium. A csökevényes porzók lehetnek portok nélküliek /pl. görvélyfüvek/, vagy látszólagos fejlettségük ellenére virágport nem termelők /"álporzók": pl. zsályák/, összenőhetnek egymással (synandrodium) vagy átalakulhatnak nektáriumokká[470] (pl. fehérmájvirág), lepellevelekké (pl. kanna, sóskafa) vagy szirmokká /pl. teltvirágú rózsafajták/[471]. A porzólevelek száma az evolúció[472] során nem minden esetben csökkent; azok másodlagos megsokszorozódása (secunder polyandria) is előfordult . Annak alapján, hogy az új porzólevelek az eredetiekhez képest milyen irányban jöttek létre, megkülönböztetünk kifelé irányuló (centrifugális), befelé irányuló (centripetális) és oldalirányú (szeriális) megsokszorozódást.
A porzók, egyes rokonsági körökre jellemzően, ránőhetnek a sziromlevelekre, a lepellevelekre vagy a termőlevelekre. A sziromlevelekre nőttek pl. az ajakosak, az érdeslevelűek és a kankalinfélék, a lepellevelekre a fagyöngy, a termőlevelekre pedig a kosborfélék, a selyemkóró és a farkasalma virágaiban.
A porzószál (filamentum) a leggyakrabban vékony, fonalas. A vöröshagymának és a madártejnek szalag alakú, a ricinusnak elágazó, a zergeboglárnak sziromszerű a porzószála. A kónya madártejnek háromcsúcsú, a pázsitfüveknek, a tulipánnak és a liliomnak a csúcsán elvékonyodó, ún. árhegyű porzószála van. A nyitvatermők porzószál nélküli porzója - éppúgy, mint a kocsány nélküli virág - ülő. Ha a porzószálak egymással összenőnek, ún. falkákat alkotnak. Egyfalkás pl. a tövises iglice, kétfalkás a legtöbb pillangósvirágú, többfalkás pedig a citrusfélék és az orbáncfüvek porzótája. A pillangósvirágúak kétfalkás porzótájában 9 porzószál alkotja az egyik falkát, a 10. pedig ezek falkájának össze nem nőtt részén - az ún. hasítékban - szabadon áll. Néhány családra az jellemző, hogy porzószálaik különböző hosszúságúak. Az ajakosak és a tátogatófélék kétfőporzós virágában pl. 2 hosszabb és 2 rövidebb porzószálú porzó van. A keresztesvirágúak négyfőporzós virágában a külső kör 2 porzója rövidebb, a belső kör 4 porzója pedig hosszabb porzószálú. A porzószál csúcsán a csatló (connectivum) nevű rész a két portokfelet kapcsolja össze egymással.
A portok (anthera) két portokfélre (theca) oszlik, amelyek mindegyikében rendszerint két-két, virágport (pollen) termelő pollenzsák (loculamentum) foglal helyet. A legtöbb faj portokja hosszanti irányban felhasadva, a pázsitfüveké viszont a portok csúcsán keletkező lyukkal nyílik fel. A hasíték egyes fajok portokján a virág külső kerülete irányába eső oldalon, más fajokén viszont a központ felé eső oldalon keletkezik. A portokok is, éppúgy, mint a porzószálak, bizonyos rendszertani csoportokban egymással összenőhetnek. Ilyen összenőtt portokú, de szabad porzószálú pl. a fészekvirágzatúak ún. csőporzós virága. A csővé összenőtt portokok neve portokcső. Máskor - pl. a nyírfa és az égerfa virágában - a portokfelek kettéhasadás következtében egymástól elválnak, hasadt portokokat alkotva.
[462] Mikrosporofillumok a kisebb, hím jellegű spórákat (mikrospórákat) létrehozó levelek.
[463] Mikrosporangiumok azok a spóratartók, amelyekben a kisebb, hím jellegű spórák (mikrospórák) keletkeznek.
[464] Homológok az azonos származású, de az evolúció folyamatában egymástól eltérő megjelenésűvé vált szervek, illetve az ilyen szervekkel végbemenő egyedfejlődés-típusok.
[465] Taxon valamennyi rendszertani egység (faj, alfaj, változat, forma, törzs, osztály, rend, család, nemzetség stb.) közös neve.
[466] Ciklikus a virágfelépítés, ha minden virágalkotó levél körökben (pl. csészekör, pártakör, porzókör) helyezkedik el. Aciklikus viszont, ha az összes virágrész elrendeződése spirális vonalat követ.
[467] Abortusznak a szervek teljes eltűnését nevezzük.
[468] Abortusznak a szervek teljes eltűnését nevezzük.
[469] Redukciónak a szervek kisebbé válását nevezzük.
[470] A nektáriumok vagy mézfejtők a zárvatermő növények megporzó rovarokat csalogató, édes nedvet (nektárt) kiválasztó mirigyei. Megkülönböztetünk virágon belüli, ún. intraflorális nektáriumokat és virágon kívüli, de annak mindig a közvetlen közelében elhelyezkedő ún. extraflorális nektáriumokat. A termőlevelek összenövéseinél szeptális nektáriumok helyezkedhetnek el.
[471] Telt az a virág, amelyben a porzólevelek sziromlevelekké módosultak. A dália, a szegfű, a bazsarózsa és a rózsa nemzetségbe tartozó növények között pl. díszítő értéküknél fogva kiemelkedő értékűek a telt virágú formák.
[472] Az evolúció szó jelentése: fejlődés. A biológiai evolúció (törzsfejlődés) az élő anyag keletkezése az élettelenből és változatosságának kialakulása a Föld története folyamán.