Növénytan
Amíg a virágtalan növények[558] egysejtű spórák, a virágosok a sporofiton szakaszhoz[559] tartozó soksejtű mag formájában vészelik át a kedvezőtlen időszakot. A mag úgy keletkezik, hogy a makrospóra[560] /embriózsák/ a makrosporangiummal[561] /a magkezdemény testével/ együtt egészen addig rajtamarad a makrosporofillumon[562] /termőlevélen/, amíg a belőle létrejött egyszerű, heterotróf[563] makroprotalliumban[564] (előtelepben) a makrogaméta (petesejt) megtermékenyülése eredményeképpen az embrió kialakulása legalább el nem kezdődött, és a maghéjjal körülvett táplálószövet képzése be nem fejeződött. A mikrospóra[565] (virágporszem), jóllehet elhagyja a mikrosporangiumot[566] (pollenzsákot), szintén heterotróf,[567] nagymértékben redukálódott mikroprotalliumot[568] (előtelepet) képez. Ezáltal az ivaros szakasz elveszti önállóságát és egész életén át az ivartalan szakaszból táplálkozik.
A virágporszem a szél vagy rovarok segítségével jut a magkezdeményre vagy a bibére. Itt pollentömlőt hajt és a benne keletkezett két spermasejt ezen keresztül behatol az embriózsákba . A megtermékenyülés már nem függ a víztől, és a talaj felszíne helyett a női sporofitonban[569] következik be.
A nyitvatermők a magvas növények[570] ősibb típusát képviselik. Ivaros szakaszuk a harasztokéhoz képest tovább redukálódott. A mikrospórával[571] homológ[572] virágporszem szél útján jut el a magkezdeményre. Benne még a megporzás előtt rendszerint kettő protalliumsejt[573] és egy anterídium-anyasejt[574] különül el. Az anterídium-anyasejt osztódva egy nagyobb vegetatív és egy kisebb, az előbbi által körülvett generatív (anteridiális) sejtet képez. A vegetatív sejt a pollentömlőt alkotja. A generatív sejtből egy nyélsejt fűződik le, amely az előtelephez kapcsolódik, és egy spermatogén sejt is keletkezik, amely az ősibb cikászok és páfrányfenyők pollentömlőjében két csillós spermatozoidra, a többi nyitvatermőben pedig kettő spermasejtre osztódik. Ezek a pollentömlőn keresztül jutnak el a petesejthez.
Az embriózsáksejt a magkezdemény testében (nucellus) foglal helyet. A magkezdemény a termőlevélen szabadon fejlődik . A nucelluszt a sporangium[575] többrétegű falán túl további burok (integumentum) fedi. Az embriózsáksejt belsejében előtelep,[576] ebben pedig változó számú archegónium[577] fejlődik. Az archegóniumok petesejtjeit a pollentömlőn keresztül behatoló hímivarsejtek termékenyítik meg. A létrejött zigóták[578] közül csak egyből alakul csíra (embryo), amit körülvesz az előtelepből keletkezett primer /haploid/[579] táplálószövet. Az embriót magába záró mag külső védőrétegét az integumentumból[580] keletkezett maghéj alkotja.
Maga a nyitvatermő növény a sporofiton szakaszt képviseli. Ezen szakasz produktumai a mikro-[581] és a makrospórák[582]. A sporofillumok[583] korlátolt növekedésű, rövid szártagú szaporítóhajtásokon helyezkednek el. Ezek közül a porzóleveleket viselőket virágoknak, a termőleveleket hordozókat pedig virágzatoknak tekintjük. A virágokban fejlődik ki a gametofiton szakasz, amelynek végtermékei az ivarsejtek.
A zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődése hasonló a nyitvatermőkéhez. A nyitvatermőkkel ellentétben azonban a termőlevelük zárt, és belőle a magvaknak még nagyobb védelmet biztosító szerv, a termés fejlődik. A pollen általában rovarok vagy szél közvetítésével jut el a termő bibéjére. A virág és a termés rendkívül változatos felépítésű.
A különböző rendszertani kategóriákba tartozó növények kétszakaszos egyedfejlődésének tanulmányozása alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy mennél levezetettebb[584] egy növénycsoport, annál erőteljesebb a sporofiton és annál redukáltabb a gametofiton fejlődési szakasza .
[558] A virágtalan növények közé az algákat, a zuzmókat, a mohákat és - edényes virágtalan megjelöléssel - a harasztokat soroljuk. A virágos vagy magvas növények közé a nyitva- és a zárvatermők tartoznak.
[559] Sporofiton a kétszakaszos egyedfejlődés ivarsejtek egyesülésével (zigóta létrejöttével) kezdődő, kétszeres kromoszómaszámú (diploid) sejtekből álló szakasza, amelynek végén spórák keletkeznek redukciós osztódással.
[560] Makrospórák a nagyobb méretű, női ivarjelleget hordozó spórák.
[561] Makrosporangiumok azok a spóratartók, amelyekben a nagyobb, női jellegű spórák (makrospórák) keletkeznek.
[562] Makrosporofillumok a nagyobb, női jellegű spórákat (makrospórákat) létrehozó levelek.
[563] Heterotrófok azok a szervezetek, amelyek önálló szervesanyag-előállításra nem képesek. Ezen hiányosságuk miatt az autotrófok által előállított szerves anyagokból élnek.
[564] A protallium előtelep. A spórából fejlődő lemez, gumó vagy fonál alakú képződmény, amelyen ivarszervek keletkeznek. A makroprotallium a női ivarú (női ivarszervet és petesejtet létrehozó), a mikroprotallium a hím ivarú (hím ivarszervet és hímivarsejteket képező) előtelep. Alakjuk rendszerint eltér egymástól.
[565] Mikrospórák a kisebb méretű, hím ivarjelleget hordozó spórák.
[566] Mikrosporangiumok azok a spóratartók, amelyekben a kisebb, hím jellegű spórák (mikrospórák) keletkeznek.
[567] Heterotrófok azok a szervezetek, amelyek önálló szervesanyag-előállításra nem képesek. Ezen hiányosságuk miatt az autotrófok által előállított szerves anyagokból élnek.
[568] A protallium előtelep. A spórából fejlődő lemez, gumó vagy fonál alakú képződmény, amelyen ivarszervek keletkeznek. A makroprotallium a női ivarú (női ivarszervet és petesejtet létrehozó), a mikroprotallium a hím ivarú (hím ivarszervet és hímivarsejteket képező) előtelep. Alakjuk rendszerint eltér egymástól.
[569] Sporofiton a kétszakaszos egyedfejlődés ivarsejtek egyesülésével (zigóta létrejöttével) kezdődő, kétszeres kromoszómaszámú (diploid) sejtekből álló szakasza, amelynek végén spórák keletkeznek redukciós osztódással.
[570] A virágtalan növények közé az algákat, a zuzmókat, a mohákat és - edényes virágtalan megjelöléssel - a harasztokat soroljuk. A virágos vagy magvas növények közé a nyitva- és a zárvatermők tartoznak.
[571] Mikrospórák a kisebb méretű, hím ivarjelleget hordozó spórák.
[572] Homológok az azonos származású, de az evolúció folyamatában egymástól eltérő megjelenésűvé vált szervek, illetve az ilyen szervekkel végbemenő egyedfejlődés-típusok.
[573] A protallium előtelep. A spórából fejlődő lemez, gumó vagy fonál alakú képződmény, amelyen ivarszervek keletkeznek. A makroprotallium a női ivarú (női ivarszervet és petesejtet létrehozó), a mikroprotallium a hím ivarú (hím ivarszervet és hímivarsejteket képező) előtelep. Alakjuk rendszerint eltér egymástól.
[574] Az anterídium (antheridium, microgametangium) a növények és a gombák hímivarszerve, amely a moszatok és a gombák jelentős részében egysejtű, a mohákban és a harasztokban pedig többsejtű és egy védőréteggel burkolt. A magvas növényekben az előteleppel (microprothallium) együtt erősen redukálódott.
[575] A sporangium ivartalan szaporítósejteket (spórákat) létrehozó szerv. Magyar neve spóratartó.
[576] A protallium előtelep. A spórából fejlődő lemez, gumó vagy fonál alakú képződmény, amelyen ivarszervek keletkeznek. A makroprotallium a női ivarú (női ivarszervet és petesejtet létrehozó), a mikroprotallium a hím ivarú (hím ivarszervet és hímivarsejteket képező) előtelep. Alakjuk rendszerint eltér egymástól.
[577] Az archegónium (macrogametangium) a telepes testű szervezetek többségében egyetlen sejtből álló, a mohákban és a harasztokban pedig többnyire palack alakú női ivarszerv. A nyitva- és a zárvatermőkben a magkezdemény szöveteibe besüllyedve fokozatosan elcsökevényesedik. A mohák és a harasztok archegóniumának alsó részében helyezkedik el a női ivarsejt (petesejt), míg fölső részét elnyálkásodó csatornasejtek alkotják.
[578] Zigóta a két ivarsejt (gameta) vagy két ellenkező nemű sejtmag egyesülésével (karyogamia) létrejött sejt.
[579] Haploidnak az egyszeres kromoszómaszámú, diploidnak a kétszeres kromoszómaszámú, poliploidnak pedig a többszörös kromoszómaszámú sejteket, valamint egyedeket nevezzük.
[580] Az integumentum a magkezdemény burka. Egy- vagy kétrétegű lehet.
[581] Mikrospórák a kisebb méretű, hím ivarjelleget hordozó spórák.
[582] Makrospórák a nagyobb méretű, női ivarjelleget hordozó spórák.
[583] A sporofillumok a spórákat spóratartókban (sporangium) létrehozó levelek. Gyakran - közvetlenül a száron ülve - füzéreket alkotnak.
[584] Levezetett egy élőlénycsoport vagy egy tulajdonság, ha a törzsfejlődési ismeretek alapján egy elsődleges, ősibb csoportból, illetve tulajdonságból származtatható. A levezetett csoport vagy tulajdonság a törzsfejlődés folyamán nemcsak bonyolultabbá válással, hanem egyszerűsödéssel (pl. redukcióval, összenövéssel vagy abortusszal) is létrejöhetett. Ennek alapján nem indokolt, ha az egyszerűbb szerveződést minden egyéb megfontolás nélkül fejletlenebbnek, a bonyolultabbat pedig fejlettebbnek tekintjük.