Növénytan
Az alosztály egyetlen rendje a Taphrinales rend. A mintegy 100 idetartozó faj erősen kötődik gazdanövényéhez. Elsősorban edényes növények, főként a Rosaceae család, kisebb részben pedig a páfrányok parazitái. A gazdanövényt nem ölik meg, élősködésükkel csupán jellegzetes tüneteket - pl. levélfodrosodást, "boszorkányseprű-képzést" (oldalelágazás-megsokszorozódást) vagy gyümölcsdeformációt - okoznak. Fajaik több alapvető tulajdonságban különböznek a többi tömlősgombától. Sohasem képeznek termőtestet. Aszkuszaik a gazdanövény felszínének epidermiszsejtjei közül törnek elő csoportosan, amitől a növény felszíne finoman deres, viaszos lesz. Haploid életszakaszukban a gazdanövény levelének felszínén az élesztőgombákéhoz hasonló, szaprotróf módon élő[969] sarjmicéliumot fejlesztenek. Dikariofázisukban[970] viszont sejtek közötti (intercelluláris) hifákat képeznek. Ezek a magpáros, parazita hifák táplálkozásuk tekintetében függetlenek a haploid sarjmicéliumtól, ami rokonsági kapcsolatukra utal a bazídiumos gombák (Basidiomycetes) egyik rendjével, az üszöggombákéval (Ustilaginales). Feltételezések szerint az üszöggombák a dérgombák őseiből alakulhattak ki. A haploid fázis élesztőszerű sarjmicéliuma ugyanakkor az élesztőgombákból való származásukra utal. A dérgombák rendjét ezért gyakran az élesztő- szerű tömlősgombák alosztályába (Protoascomycetidae) sorolják.
Egyetlen nemzetségük fajait gazdanövényük és az okozott tünetek alapján különítik el. A bábaszilva (Taphrina pruni) a szilvafák termését torzítja el. Az őszibarack és a mandula levélfodrosodását a T. deformans okozza. A T. carpini gyertyánfajokon "boszorkányseprőt" képez.
[969] Szaprotróf (szaprobionta) módon az élettelen szerves anyagok (korhadékok) lebontásával energiát nyerő szervezetek táplálkoznak. Ezért korhadékbontóknak is nevezzük őket.
[970] Dikariotikus szakasz vagy dikariofázis a gombáknál a plazmogámia és a kariogámia közötti életszakasz, amikor is a hifák kettős sejtmagvúak vagy magpáros állapotúak (dikariotikusak).